Csővár

A középkorban Nógrád, majd később Pest megyéhez tartozó, 349m magas mészkőcsúcsra épített Csővár vára távol esett a fő közlekedési utaktól, sem az alatta húzódó szűk völgyben, sem pedig a kissé távolabb fekvő, azonos nevű község közelében nem vezetett jelentős útvonal.

A tatárjárás után, az 1280-90-es években kezdte el építeni a környező vidéket uraló, a Zsidó vagy Mácsi nemzetségez tartozó Csői-Nézsai nemesi család őse Timót bán, vagy annak fia. Az Árpád-ház 1301-ben bekövetkezett kihalását követő hatalmi harcok során a trencséni kiskirály, Csák Máté fegyveresei megostromolták és lerombolták a "Castrum nostrum Cheewar" néven említett várat, amit csak majdnem egy évszázad múlva építettek újra. Az akkori birtokosairól nincs adat.

1319-ben "Castrum nostrum Cheewar"-t I. Károly király a hűtlen Istvánnak és fiainak, továbbá Chunta László fiainak, valamint Ördög Andrásnak és Botos Miklósnak összes birtokait a Zil nemzetség birtokainak kivételével elveszi, és azokat Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adományozza.

1423-ban Zsigmond király Garai Jánosnak kívánta adni, de Chapy András, a király kegyeltje ezt meghiúsította.

1444-ben a Csői-Nézsai família a Felvidéket megszállás alatt tartó huszita Giskrával összefogva valóságos rablótanyává tette a várat, folyamatosan zaklatták a környéket.

1470-ben Csői Miklóst testvérgyilkosság és garázdaság miatt birtokvesztésre ítélték, de a vár a Nézsai család kezén maradt. Nézsai László és János részt vett Vitéz János összeesküvésében Mátyás király ellen, ezért hűtlennek ítélték őket. 1474-ben mindketten fiú utód nélkül haltak meg, ezért a vár és uradalom visszakerült királyi kézbe.

Mátyás egy ideig elzálogosította Parlagi György számára, majd 1486-ban törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozta oda sok más uradalommal egyetemben, ezzel akarván biztosítani, hogy mint az ország leggazdagabb földesura, biztosítva legyen a trón megszerzésére az esélye.

1496-tól Ráskai Balázs, a későbbi tárnokmester a tulajdonosa, aki reneszánsz átépítéseket végzett a váron. 1523-körül Bebek Ferenc a tulajdonosa, aki veje volt az elhunyt Ráskai Balázsnak. I. Ferdinándtól Bebek 1548-ban kap adománylevelet a várra Salgóval és Fülekkel együtt.

Buda 1541-es eleste után a vár hadi szerepe felértékelődött, ekkor épült várhegy lankásabb, nyugati oldalának védelmére a 20 méteres rondella. Nógrád és Vác török megszállása után határvár lett. 1549-be a budai pasa levélben panaszkodott a magyar urakra a béke megszegése miatt: "A fegyverszünet módját ti csodálatosan tartjátok meg. Mert Csév [Csővár] várából Bebek, Lossonczy és Balassa titkon gyakran konspirálnak az egriekkel s hitemre mondom... kiütnek a falvakra". 1550-ből ismeretes a csővári várkapitány jelentése I. Ferdinánd számára.

1551-ben egy török sereg megtámadta és elfoglalta. 1554-ig biztosan volt benn török őrség, utána magára hagyták, a 15 éves háborúban már nincs szerepe.

1731-ben a Prónai család szerzi meg, akik kőbányának használták acsai kastélyukhoz. A XIX. század elején erdészházat alakítottak ki a várban.

1954 és 1961 között állagmegóvás történt, megerősítették a leomlani készülő tornyot, kitisztították a területet és feltárásra került a ciszterna. Később a munkálatok abbamaradtak. Részletes régészeti feltárás nem történt.