Dombó vára

Dombóvárt Dél felé elhagyva a 611-es úton, a Kapos folyó partján, az ártérből enyhén kiemelkedő dombon található a Dombai család egykori várának a maradványa.

A dél–dunántúli Dombó várát 1310-ben említik először az írott források, ekkor a Kőszegi Henrik fia János birtokolja. Feltehetően hat évvel később került I. Károly király kezére, aki 1326-ban Nyékkel együtt elcserélte Csák István fiaival, Péterrel és Istvánnal azok nagy kiterjedésű bakonyi és vértesi birtokaikért, köztük Csesznek, Csókakő, Bátorkő, Gesztes váraiért, Tatáért és Csákvárért. Csák Péter utódai felvették a Dombai, Dombói nevet.

1441-ben Dombai Frank egyike azoknak az előkelőknek, akik felhatalmazták Rozgonyi Simon püspököt és Újlaki Miklóst, hogy Krakkóba menjenek a királlyá választott Jagelló Ulászlóért. Fiai, Pál és László 1447-ben mások mellett annak az oklevélnek voltak az aláírói, amellyel Hédervári Imre átadta Buda várát Hunyadi Jánosnak. 1445-ben Dombai Pál a Bécsben Frigyes császárral tárgyaló küldöttség tagja volt, 1449-ben Tolna megye alispánja, 1460 után pedig Mátyás király bizalmából főispánja, 1464-ben országos főméltóságként királyi lovászmester. Testvére László, királyi kamarás. Dombai Pál szintén Pál névre hallgató fia királyi tanácsos és királyi táblai ülnök a 16. század elején, II.Ulászló udvartartásában, László fia Miklós pedig országgyűlési követ. Az ifjabb Pál fia, János 1526 után jutott nagyobb szerephez, amikor Szapolyai János híveként Tolna megye főispánja és a dunántúli politikai élet egyik vezetője lett. Dombó és Nyék várát másod unokatestvérével, Miklós fia Farkassal közösen birtokolta. Az 1692-ből származó, a vár kapu- és ajtófeliratait tartalmazó összeírásban az ő neveik kezdőbetűit jelzik az egyik ajtó Dombai címere melletti I.D. (Iohannes Dombai vagy de Dombo) és a kapu címere melletti W.D. (Wolfgangus de Dombo) betűk. Az egykor a kapu feliratában olvasható 1520-as építkezés tehát az ő nevükhöz fűzhető.

Dombai Farkas utód nélkül, Dombai János 1536-ban fiú örökös nélkül halt meg. János kiskorú Anna leánya nagyapja Werbőczy István gyámsága alá került. Werbőczy ennek ürügyén vette kezébe a családi várakat és uradalmakat. 1538-ban Török Bálint birtokába került. Török Bálintot a törökök 1541-ben a Héttoronyba zárták, ez után Werbőczy Imre foglalta el. Werbőczi jelentős szerepet játszott a törökellenes harcokban. Székesfehérvár 1543-ban történt elestét követően Tolna megye valamennyi vára hamarosan török kézre került.

Mehmet budai pasa 1545-ös tolnai hadjárata Pécsről novemberben indult meg a budai, esztergomi, fehérvári és pécsi szandzsákok csapataival. Elsőként Simontornya esett el, majd Ozora, Döbrököz és Tamási. Dombó alatt már törökök voltak nov. 17-én. Dombó végül magyar kézen maradt még ekkor. 1546-ban Kászim pécsi bég a mohácsi szandzsák hadaival és egy 2000 fős tatár kontingenssel Dombót vette ostrom alá. A várat mintegy 100-120 katona védhette. Az ostrom előtt azonban a vár két porkolábja egy lovon összeveszett, és Gere Benedek kizárta a másik porkolábot. Gere rövid tárgyalás után 1546. június 1-én szabad elvonulás fejében feladta a várat. A törökök folyamatosan 100 feletti őrséget tartottak a várban.

Schwarzenberg gróf az 1599-es őszi hadjárata alatt rövid időre visszafoglalta, de végleg csak 1686-ban szabadult fel. A vár viszonylag épségben vészelte át a hódoltság idejét. 1686-ban került vissza magyar kézre.

1691-ben Esterházy Pál nádor vásárolta meg a várat és a birtokot. Kezdetben még volt őrség a várban, de a török fenyegetettség megszűnésével a vár elvesztette jelentőségét. A vár nem érdekelte az Esterházyakat, nem laktak benne, hagyták pusztulni. 1699-ben a feleslegessé vált várakról rendelkező Habsburg döntés elrendelte a vár lerombolását, amit 1702-ben végre is hajtottak. Lerombolása után köveit a lakosság széthordta. Az 1720-as összeírása a Kapos folyó közepén álló, elpusztult várként említi.

Kelcz Mihály 1692. január 9-i keltezéssel zárta le az általa készített, magyar nyelvű összeírást, a Dombó várához tartozó uradalom urbáriumát (INVENTARIUM SEU DESCRIPTIO ARCIS DOMBO-VARIÉNSIS). Ebben ez áll: "Az vár négy szegletü, nap nyugotrul igen magas, és erős Tornya vagyon födél nélkül az Torony alat vagyon három kapu, az melyen bé járnak az várban, előtte hid vagyon az árkon által, az kapukon mindenikén egy-egy jó retesz, fejestül, Lakatostul, etc.
Ezen Torony alatt vagyon egy hir mondó mosár és azon alól egy Tömlöcz ezen Toronytul fogvást föl szélre szép házak váltanak, de az bolt hajtások mind le dültenek, ugyan ezen Toronytul fogvást Dél felé álló falakis le dültenek. Föl szélrül avagy Eszakrúl való rész három condignatióbul álló, de az bolt hajtások mind le szakadoztanak, az középső, és Fölső condignatio állott négy nagy házbúi és azon condigna-tionak az allya mind végigh finom pincze volt, de annak is az boltozása le szakadozott, azon condignatiók mellett az vár piarcza felé nap nyugottul volt ismét egy alkalmas Torony, azon Torony alatt egy alkalmas kamara vagyon. Ugyan azon condignatiók melett nap keletre vagyon hasonló Torony ennekis az allyában egy alkalmas ház vagyon, alatta pedigh Pincze. Nap keletrül nincsen semmi ház hanem erős fal, és azon falnak az teteyén egy folyosó kübül, és faragott kü gerendákra vagyon rakva.
Délrűl való rész három condignatióbul állott alatta kétt jó pincze az edgyik az épületnek feléigh, a másik pedigh végigh nyúl, az első pincze fölött való condignatio bolt-hajtás alatt vagyon, ebbül délre nyilló Ajtón kívül vagyon egy ház, és egy erőss Bolt kinek kinek az bolthajtása mastis exstal55 ezen con-dignatiokon föllyül harmadik és negyedik minden padlás nélkül vagyon, itt az középső condignatióbul dél felé nilló Ajtórúl volt megint egy derék ház, megint ebbűl vár piarcza felé nilló Atón egy más ház, és ott egy szenellő hely, és kamarácska. Ezen condignatioban valamennyi grádics vagyon, minden faragott kübül constál,m és az grádicsok tartalékja mind faragott kü, az egész várban kiváltképpen szegleteken felis faragott kii vagyon az falakban. Ezen várban vagyon mindenestül harmincz Ajtó hely és az Ajtó lábak mind czifrán ki faragott kűbűl vannak. Ablak vagyon hatvan kettő azis mind czifrán ki faragott kübűl való.
Kü fal-tartó szál vas vagyon n. 3. föl szélrül való condignatióban Ablakra való vas rostély.
n. 3. Egy Seregh-bontó eött puskábül álló kerekekkel edgyütt, Szakállas vagyon n. 14. Az egész vár minden födél nélkül vagyon, az el romlott falakbúi pedigh alkalmas épületet tehetni, etc. Ezen várnak Téglya vetője volt nap kelet-rül az hid előtt, mellyet az utánis jövendő ben ha kívántatnék megh csinálhatni, etc."

A legfrissebb régészeti megfigyelések és a korabeli források újraértelmezése egyaránt arra mutat, hogy a Dombai család dombóvári, a kutatás által korábban a dunántúli kisvárak csoportjához sorolt várkastélya, valójában a korabeli metszeten látható ábrázolásnak megfelelően a magyarországi reneszánsz építészet egyik gyöngyszeme volt. (Szabó Géza-CSányi Viktor)

Cikkek:

• 2017.07.31 - National Geographic: Aranykincset is találtak a régészek a dombói várban