Egervár várkastély

A tatárjárás után IV. Béla Frigyes oszták herceg ellen az ország nyugati határát várakkal erősítette meg. Ekkor épült Németújvár, Rohonc, Vasvár, Kőszeg, Borostyánkő, Ikervár, Körmend, Léka, Tátika, Rezi, valamint Egervár is. Ez a vár a mocsaras rét közepére épített szabálytalan kör alakú, cölöpökre épült favár volt.

Egervár vára 1277 előtt a Geregye nemzetségbelieké volt (az Egerváriak ősei), akik IV.László elleni lázadásukkor veszítették el. Az új tulajdonosok a Gutkeled nembéli Miklós és Pál lettek.

Egervár neve "(Egurwar)" legelőször egy 1281-ben kelt oklevélben tűnik fel. Ebben Kőszegi János (Iván) nádor arra kéri a győri káptalant, hogy az Egervár és Fancsika birtokukra vonatkozó okleveleket részére másolják át.

Magának a várnak első említése 1288-ból való: "castrum Egerwar"-at Gutkeled István bán fia Miklós adja cserébe Kőszegi János (Iván) nádornak Polosnica váráért. Ennek a legrégebbi várnak a maradványait megtalálták a várkastély 2011-ben történt kutatásakor.

1325-re a vár elpusztult, feltehetően a térség korábbi belviszályainak köszönhetően. Egy oklevél tanúsága szerint a Kőszegiek rombolták le az erősséget.

1376-ban ítélet született abban a perben, amely Egervár tulajdonjogáért zajlott. Garay Miklós nádor a Kőszegiek által erőszakkal elfoglalt Egervárt visszaadta a Geregye nemzetségből származó Egerváriaknak, a Kőszegieket pedig megbírságolta.

Egy 1409-ben keltezett oklevél mint lerombolt várat említi.

Egervári László horvát-szlavón bán 1476-ban kapott engedélyt Mátyás királytól a vár újjáépítésére. 1490-ből ismert a vár leltára. Egervári László Mátyás halála után II. Ulászló tárnokmestere lett és 1479-ben a királytól mezővárosi rangot kért s kapott Egervárnak. A várkastély elkészülte után, 1489-ben alapította a templomot és kolostort.

1498-ban Egervári László özvegye, Klára panaszt tesz Egervári Bereck tinhini (knini) püspök ellen, akinek ő bizonyos időre átengedte a várat azért, hogy az megnagyobbítsa, de az az építés helyett nagyobbrészt leromboltatta.

1512-től birtokperekben és egyezségekben találkozunk Egervárral, melyek Egervári László özvegye, majd ennek második házasságából származó fia, Kanizsay László nevéhez fűződnek. A vár a Kanizsay család birtoka lett.

1539-ben Kanizsay László leánya, Kanizsay Orsolya kezével Nádasdy Tamás nádor lett a tulajdonosa az erősen tönkretett, berendezésétől megfosztott várnak. Még ez évben hozzálátnak a helyreállításhoz. 1539-1541 között Nádasdy Tamás édesapja, Ferenc irányításával átépítették ó-olasz bástyákat formáló négy tornyos reneszánsz várkastéllyá. A mocsaras talajba cölöpöket vertek, erre alapozták a falakat. A tornyok alsó szintjén ágyú lőkamrákat alakítottak ki. Dél felől mintegy 3 méter széles cölöpfal előmű létesült, kb. 16 méterrel a várfal előtt. 1557-ben már készen állt a belső vár emelete is.

1554-ben Caspar de Taxino, Nádasdy Tamás olasz orvosa örömmel jelenti, hogy látta Egervár cölöpökre épített várát. Ekkoriban építhették a külső, un. huszárvárat. 1557-ben Török Bernát tiszttartó ezt írta a külső várról: "Az külső vár két bástyáját rovattam vala el. Fát is bőven vetettem." A Nádasdy-uradalom 1558. évi számadásaiban szerepel a várkastély leírása.

A vár 1558-ben Nádasdy Kristóf birtokába jut, aki bátyjától, a nádortól kapta. 1569-ben a vár egyik tornyán elhelyezik Nádasdy Kristófnak és feleségének, Choron Margitnak a címerét (galéria).

1600-ban Kanizsa eleste után Egervár szerepe megnövekedett. Többszörösen - de nem lényeges változtatásokkal - átépítették.

A Nádasdyak 1605-ben Bocskai Istvánhoz pártoltak át. A várat védelmi állapotba helyezik, megrakják csapatokkal, úgy, hogy Trautmannsdorf császári parancsnok el is vonul alóla.

1613. évi országgyűlés a közpénzen való megerősítését rendeli el. 1620-ban Bethlen Gábor hadai szállták meg. 1622-ben itt tárgyalt Eszterházy Miklós a fejedelem által elfoglalt várak s birtokok visszaadásáról. Kevéssel később újra rendbehozzák s őrséget helyeznek bele. 1655-ben utasítják a kamarát, hogy a minap leégett egervári vár helyreállításához Nádasdy Ferencnek 5000 forintot utalványozzon. 1656-ban a pénzt újra kérik, így az építkezés ekkorra még nem történt meg.

1664. július 24-én a vár Landol Péter vezetésével ellenáll a török ostromnak, de röviddel később Küprili Mehmet nagyvezér seregei kardcsapás nélkül elfoglalják és felgyújtják. A szentgotthárdi csata felszabadítja a környéket, de a vár leégett állapotban marad.

1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért a fő és jószágvesztésre ítélt Nádasdy III. Ferenctől a kamara elkobozta a várkastélyt.

1674-1676 között Radanay Mátyás zalavári apát a bérlője. A megrongálódott épületet újra helyreállítják. Fát kérnek, külső cölöpözési munkákat végeznek, az egyik kiugró — valószínűleg külső — bástyaszakaszt földből és fából alapjától felemelik, tetőt javítanak s alapjaitól javítják az erőd templomát is. Az 1675. július 20-án kelt jelentés szerint ekkor még áll a várnak mind a négy szárnya.

1677-ben új tulajdonos kezébe kerül Egervár: az új birtokos Széchenyi György kalocsai és bácsi érsek, győri püspök, valamint Lőrinc nevű fivére. Széchenyi valószínűleg a vár birtokbavétele után építkezni kezd, legalábbis egy 1704-es adat már megkezdett építkezés további folytatására utal, amikor is a vár bekerítéséről, karók és szálfák odahordatásáról esik szó.

1706-ban a Dunántúlra 4-5000 emberrel betörő Heister generális csapatai nov. 5-én megszállták a várkastélyt, majd Egervárat felgyújtva másnap tovább vonultak. A kurucok Andrássy, Bezerédj és Béri Balogh vezetésével Győrvár környékén megtámadták a császári konvojt, azt szétverve Heistert is elfogták. A menekülő rácok mintegy 650-en az egervári kastélyba sáncolták el magukat. A kurucok szabad elvonulás mellett elfoglalták a várkastélyt. A császáriak vesztesége mintegy 3000 fő volt.

1712-ben a várat, Széchenyi György fia, Széchenyi Zsigmond örökölte, aki nagyarányú javításokat végzett rajta. A korábban megsérült északi szárnyat lebontatta, a déli és a nyugati szárny elé árkádos folyosót építtetett, és egy emelettel bővíttette a várkastélyt.

1754. december 10-én leégett a várkastély. Ekkor még két részletben kijavították. 1767. évi összeírásból megtudjuk, hogy az ekkor már csak három szárnyból álló "háromszögű" várat három szintre megépítették, legjobb állapotba hozták, a vár templomát újjáépítették, nagyobbították és magasították, a vár nyugati és keleti részén kertet építettek. 1787-re a vár ismét rossz állapotba került, és egyes részeit magtárként használták. A tulajdonosok már nem laktak benne, és a környező mocsár kiszárítása tönkretette a tartócölöpöket.

Az 1802-es és 1809-es leltárok szerint a várkastélyt kijavították. 1874-ben Solymosy László megvásárolta az uradalmat Széchenyi Jenőtől.

1945-ben a gazdátlanná vált várkastélyból a környékbeli lakosság széthordott mindent, még a födémgerendákat is kifűrészelték. Később a várkastélyban szükséglakásokat, istállót és magtárt alakítottak ki.

Az 1960-as években ásatásokkal tisztázták a várkastély építéstörténetét. A Nádasdy–Széchényi-várkastélyt 2012–2013-ban pályázat keretében felújították.