Fertőd Esterházy kastély

A mai Fertőd elődje Süttör falucska volt. Már 1313-ban említ a levéltári anyag, akkor még Sehter néven. Esterházy Pál vette meg 1681-ben a császártól, miután azt az 1671-ben törvénytelenül kivégzett Nádasdy Ferenctől elkobozták.

A kastély helyén Esterházy József Anton U-alakú, 1720-ban épített vadászkastélya állt (* egyes kutatók lehetségesnek tartják, hogy a kastély helyén már a 17. században állhatott épület). A kastélyt Anton Erhard Martinelli tervei alapján építették - a mester vállalta, hogy három hónap alatt egy 22 szobás vadászkastélyt épít. A tetőtszéket Simon Mödlhammer ácsmester készítette, a kastély parkját Anton Zinner császári kertmérnök tervezte. A felépült vadászkastély lett a ma ismert kastély magva. Kisebb átalakítások az épületen és a parkon Esterházy József halála után is történtek.

1762-től a hercegi rangot a bátyjától megöröklő Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a vadászkastélyt több építési fázisban teljesen átformálták, kibővítették. Az építés első szakasza 1766-ig tartott és létrejött a főúri pompájú barokk kastély. A herceg híres mondása volt: "amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!". A kastély körül új település alakult ki, Eszterháza.

Az új kastély épületét Melchior Hefele (Hefele Menyhért) és Jacoby Miklós tervezték (a tiroli születésű Hefele a klasszicizáló késő barokk építészet jelentős képviselője volt). A főépületet összekötötték a két mellékszárnnyal és megépültek az íves patkószárnyak is a díszes főkapuval. A kastély berendezését a herceg Franciaországban vásárolta. A pompa többek között Goethét is megihlette, aki "Esterházy-tündérbirodalom"-ként jellemezte. 1770-től Eszteháza a zene, a színművészet, a képzőművészetek központjává vált. A hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű Joseph Haydn volt, aki itt szerezte 1772-ben a híres Búcsú szimfóniáját. Haydn életéről itt olvashat. 1773-ban Mária Terézia is vendége volt a kastélynak. 1773-ra már felépültek a melléképületek is: a marionett színház, víztorony, narancsház, kínai táncház és a jószágkormányzóság.

1774 és 1778 között folytatódott a kastély építése, a belveder az 1780-as évek közepére készült el. 1780-ban leégett az opera, amit 1781-re újraépítettek. Esterházy Miklós halála után a hercegi udvar visszaköltözött Kismartonba, a kastély első aranykorszaka véget ért.

Az építtető

Esterházy "Fényes" Miklós (1714-1790) Esterházy József és báró Maria Octavia Gilleis zu Theras und Sonnenberg gyermekeként a család fraknói ágában született. Nagyapja herceg Esterházy Pál országbíró, nagyanyja gróf késmárki Thököly Éva voltak. Fiatalabb fiúként korán, 23 éves korában nősült, feleségül vette Maria Elisabeth Ungnad von Weissenwolff birodalmi grófnőt. A fiatal pár a süttöri vadászkastélyba költözött. 1740-ben katonai pályára lép, vezérőrnagy, majd altábornagy, kitüntetik Mária Terézia-érdemrenddel. 1762-ben bátyja halála után Miklós örökli a hitbizományt és a hercegi címet. Ő lett az ötödik Esterházy herceg. Még ebben az évben megkezdte a vadászkastély kibővítését.

A kastély hanyatlása és második fénykora

A 19. században az Esterházy család eladósodott, birtokok kerültek zálog alá. Ezeket csak Esterházy IV. Miklós tudta végérvényesen kifizetni és a fertődi kastélyt is helyreállíttatja a kor igényeinek megfelelően. A kastély parkja is ekkor nyeri el a mai formáját. 1902-ben Miklós herceg feleségével, gróf Cziráky Margittal visszaköltözött a helyreállított kastélyba és ismét Eszterháza lett a család első számú rezidenciája, s bár a hercegné halála (1910) lezárta ezt a rövid fénykort, a család 1945-ig a kastélyban lakott.

A II. világháború végén a szovjet csapatok és a helyi lakosság is kirabolja a kastélyt, amelynek épületei is gyors romlásnak indulnak. Falai között mezőgazdasági kutatóintézet működött, helyiségeit irodáknak, raktárnak, géptároló-színnek használták. 1957-től kezdődött meg a kastély rekonstrukciója, amely több megszakítással az 1980-as évek közepéig tartott - igen lassú ütemben. 2009-ben EU-s projekt pénzből valósult meg a díszterem, a sala terrana, a nyári ebédlő helyreállítása, valamint a Cziráky Margit-korabeli rózsakert rekonstruálása és a Lés-erdő alléinak kitisztítása. 2016-ra a melléképületek is megújultak.