Fonyód: Alsóvár

Fonyód környéke honfoglalás után a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. Fonyód neve először egy 1082-ben, Szt. László király a veszprémi káptalan birtokait összeírató oklevelében tűnik fel, "Funoldi" alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levelében is megtalálható Fonyód. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben két alakban is szerepel: Sconold, Fonold ("Item Paulus de Fonold solvit XL. parvos."). Ekkor már plébániája is volt.

A palánkvár helyén Árpád- és középkori falu volt, templommal. Ezt a templomot erősítette meg és vette körül kettős palánkkal 1544 után Lengyel Boldizsár, majd Palonai Magyar Bálint.

Magyar Bálint (? – Szigliget, 1573. ápr.): végvári kapitány, kora egyik legismertebb törökverő vitéze. Zala vm.-i elszegényedett nemesi család sarja. Nádasdy Tamás nádor familiárisa. 1545-től megszakításokkal haláláig Szigliget és Fonyód várának kapitánya. 1551-ben Nádasdy bandériumának hadnagya az erdélyi hadjáratban; részt vett Lippa ostromában. 1552-ben rövid ideig pápai, majd kanizsai kapitány. Állandó törökellenes portyázásai miatt a budai pasa, hatalmaskodásaiért a Balaton környékének nemessége sorozatosan följelentette, több vizsgálat is folyt ellene, de Nádasdy mindig megvédte.

1548. október 29-én a simontornyai szandzsák csapatai megtámadták a "fonyódi szigetet". Magyar Bálint fonyódi és szigligeti csapatai visszaverték a török támadást.

Nádasdy Tamás parancsára 1552. augusztus 29-re Magyar Bálint szigligeti és fonyódi várkapitány a lovasságával felvonult Karakóhoz, a Marcal gázlóinak őrzésére. A várt török támadás azonban nem következett be (Ali budai pasa a nógrádi várak és Eger ellen indult).

1555. szeptember 21-én éjszaka a koppányi Nazuf bég emberei támadtak a fonyódi palánkra. Az őrség nagyrésze éppen portyán volt, mindössze 25 katona védte a várat. Az ostrom éjfélkor kezdődött. El is foglalták a régi palánkokat, az ott tárolt szénát felgyújtották. A végváriak hősiesen küzdve a túlerő ellen visszaverték az oszmánokat. Néhány hét múlva október 10-én ismét próbálkoztak a koppányi, endrédi és fehérvári törökök. A Trombitás Balázs porkoláb vezette végváriak ismét visszaverték a támadókat, akik 96 szekér gabonát zsákmányolva visszavonultak. A harcok után Hazun budai bég párviadalra hívta ki Magyar Bálintot. Arra nincs ismert adat, hogy a párviadal megtörtént e, de ha megtörtént, akkor csak Hazun húzhatta a rövidebbet.

Magyar Bálint egyik portyájáról ezt írta: "Kimentünk vala utánok, hogy innen eltágulának. Kilenc fejet vettünk, és három elevent fogtunk. Fő embereik elhullottak, egy jeles vajdájuk is, kinél jobb vajdájok nem volt. Itt vagyon a feje..."

1556 szept. 25-én a fonyódi végváriak Karád falu alatt lest vetettek a töröknek. A rajtaütés nem sikerült, a törökök elmenekültek.

1557 augusztus 27-én Takaró Mihály tihanyi kapitány jelentette, hogy a koppányi törökök a Balaton felől megtámadták Fonyódot. Erről a támadásról más adat nem maradt fenn. Még ebben az évben Magyar Bálint keserűen tréfálkozva írta, hogy Fonyód várában már csak egymaga van.

1558. október közepén ismét török támadás érte Fonyódot. A támadók betörték a külső várba, de 9 halottat és 3 foglyot vesztve visszavonultak. 1559. január 11-én a török portyázóknak sikerült felgyújtani a vár széna készletét. Az 1559-es év is gyakori csatározásokkal telt el.

1563-ban az országgyűlésen a sorozatos erőszakoskodásokkal vádolt Magyar Bálintot "nyilvános gonosztevőnek" nyilvánították, és kötelezték, hogy Szigliget és Fonyód várait adja vissza a Lengyel családnak.

Lengyel Brigitta, Magyar Bálint felesége 1571. szeptember 6-án kelt levelében arról panaszkodott, hogy "a törökök Bézsenyt építik".

1572-ben a Tihanyból leváltott Takaró Mihály lett a vár kapitánya a betegeskedő Magyar Bálint helyett. 1573-tól a birtokos, Lengyel András került az erődítés élére. Magyar Bálint még ebben az évben meghalt.

Nádasdy Ferenc Vas megyei főispán írta 1575-ös jelentésében: "Fonódot megwothék, az benne walókath mind lewághták, testeket megh éghették." A vár 1575. augusztus 3-án esett el.

Egy 1575 augusztus 6-i levél tanúsága szerint már török kézen volt a vár, akik azt le is rombolták. A fonyódi vár falvait a tihanyi kapitányok adóztatták ezután. Fonyód puszta lett, a településen csak a 18. század közepétől indult meg az élet.