Fülek (Hrad Fil'akovo)

Fülek vára azon kevés váraink közé tartozik, amelyek már a tatárjárás előtt álltak. II. András a Kacsics nemzetségnek engedélyezte, hogy várat építsenek a füleki várhegyen. Az 1241-es muhi csatavesztés után Fülek ellenállt a mongol csapatoknak. Tulajdonosa, a Kacsics nembéli Folkus (Fulkó) galád módon kifosztotta a tatárok elől menekülőket.

A vár első említése az 1242.február 2-n kelt Magyarok levele a pápához c. levélből ismert: "...Végül, mivel a Duna befagyott, mindenütt szabaddá vált az út elõttük, és átkelhettek hozzánk. Miután pedig átjöttek, rossz szándékkal telve széledtek szét szerte a vidéken, hogy eltervezett gonoszságukat betöltsék. Mi azonban elég sokan és megfelelően felfegyverkezve behúzódtunk Fehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zala, Léka várába és más Dunán inneni várakba és erődített helyekre, a túlsó oldalon pedig Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, Abaújvár és más várakba és hasonlóképpen megerősített helyekre, miközben Isten irgalma után Szentségtekhez és Isten egyházához fohászkodunk támogatásért,...". A vár alatti települést 1255-ben említi először oklevél.

Egy 1246-ban kelt oklevél szerint IV. Béla elkobozta a várat Folkustól és odaajándékozta a Pok nemzetségből származó Móricnak. Folkust elfogatta, de az megszökött a tömlöcből, majd öngyilkosságot követett el. 1262-ben IV. Béla a várat fiának, a későbbi V. Istvánnak adta. Később a Monoszló nembéli Egyed szerezte meg.

Egyed mester halála (1313) után Csák Máté foglalta el, tőle 1321-ben ostrommal foglalták vissza Károly Róbert hívei: Debreceni Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi ispánok. A király a várat megerősítette. 1322-ben Fónyi Balázs, 1354-ben Kónya, majd 1365-ben Péter fia István gömöri főispán a várnagy. 1385-ben Fülek még királyi birtok.

Zsigmond 1390 körül Josvai Leustáknak adományozta. A település 1423-ban mezővárosi kiváltságokat kapott. Az örökös pénzzavarral küzdő Zsigmond király 1435-ben pelsőczi Bebek Péternek, Imrének és Lászlónak zálogosítja el 2000 arany forintért. Erzsébet királynő 1438-ban Perényi Imre fiának adja zálogba a várat 6000 Ft-ért és így a Perényiek kezén marad az egész középkoron át. Albert király 1439.06.29-én kiadott oklevele beiktatja Perényi Jánost Fülek (Philek) uradalmába (galéria).

Perényi István a vár ura a várból rablólovag módjára le-le csapott és nemcsak a kereskedőket fosztogatta, hanem a király embereivel is szembeszállott. Mátyás király 1483-ban sereget küldött Fülek ellen. Perényi nem nyitotta meg a vár kapuit, hanem ágyúlövésekkel fogadta a király seregét, mire Mátyás Lábatlan Andrást küldte a vár ellen, aki azt elfoglalta. Ezután a vár vezetésével Ráskai Balázs lett megbízva 1490-ben.

A mohácsi vész előtti években ismét a Bebek-család birtokolja a füleki várat. Bebek Ferenc nevéhez fűződik az alsó vár kiépítése az olasz Alessandro da Vedano tervei alapján. A két ágyútorony is ekkor épült meg a kaputornyot összekötő falszorossal.

Az 1552-es török hadjárat idején Fülek alatt jelentős keresztény haderő gyűlt össze: nemesi felkelők mintegy 7000-en. Ennek a hadnak egyesülnie kellett volna Erasmus Teuffel mintegy 10-12000-es seregével, de az őket be nem várva vereséget szenvedett a budai pasától Hadim Alitól a palásti csatában.

1554-ben a szécsényi bég, Kara Hamza csellel elfoglalta. Egy szerecsen szolga segítségével egy őrizetlenül hagyott szemétledobó ablakon keresztül 400 válogatott emberével megszállta a felsővárat. Az álmukból felriadó végváriak megpróbálták visszafoglalni, de a falaknál megjelenő Tojgun budai pasa serege eldöntötte a csatát - Fülek török kézre került. 1556 és 1557 között a várban: 49 janicsár, 177 lovas és 89 aszab (gyalogos katona) tartózkodott.

1562 nyarán Bebek György és Mágóchy Gáspár egy áruló segítségével próbálta meg visszafoglalni Füleket. Nem sikerült, mert a törökök tőrbe csalták őket, 200 lovas és 60 gyalogos hullt el a csatában, a főurak fogságba kerültek. Bebeket és társait, köztük Rákóczi Györggyel, fogolycserével engedték szabadon.

1564-ben az egri vitézek lest vetettek Fülek alatt, Beslia aga is elesett a küzdelemben.

1577-ben a Ferhát füleki béget csalták tőrbe a szikszói vásáron történt rabló portyája után. Csaknem az egész serege megsemmisült a vadnai csatában, őt magát Ajnácskő várában kötözték be.

1593. nov. 27-én Teuffenbach Kristóf kassai főkapitány és Pálffy Miklós csapatai egy heti ostrom után foglalták vissza a töröktől, miután azok a felmentő sereg szétverése után szabad elvonulás mellett feladták a várat. A török felmentősereg mintegy 10-12 ezer fős lehetett és a Báthory István országbíró, Homonnai-Drugeth István, Rákóczi Zsigmond és Thököly Sebestyén vezette sokkal kevesebb létszámú nemesi hadak nov. 21-én hajnalban rátörve a török táborra, egészen Szécsényig kergették őket. Fülek eleste után a környező kisebb várak török őrségei (Ajnácskő, Somoskő, Hollókő) Prépostváry egri kapitánynak átadták a váraikat.

1599 januárjában a füleki vár alkapitánya, Rhédey Ferenc azt hozta a vármegye tudomására, hogy ha nem kapnak elegendő élelmet a katonák számára, akkor ő már semmit sem tud tenni az élelemszerző portyák és a lakosság elleni túlkapások ellen. A vármegye erre válaszolva közölte, hogy már mindent megadtak, mind az élelem, mind pedig a vár építéséhez szükséges fa behordása terén, többet nem tudnak adni, és kéri a kapitányt, hogy fegyelmezze meg katonáit, és hangsúlyozottan kérik azt is, hogy az igen veszélyesnek ítélt szabad hajdúkat ne tartsa szolgálatában, az ország törvényeinek ellenére.

A 17. század volt Fülek fénykora, itt tartották a szomszédos vármegyék gyűléseit is. 1601 márciusában a füleki magyar katonák a törökké lett "hírös pribéknek", Oroszlán Péternek csatán fejét vették.

1602 júniusában Honorius Tannhausen füleki várkapitány ismételt kérésére a vármegye Arany János szolgabíró járásából élelmiszer szállítását és minden két portától gerenda, vesszők szállítását és munkások küldését határozta el.

1604-ben Bocskai István az álmosd-diószegi ütközet után Észek-Magyarország mind nagyobb részét ellenőrzése alá vonta. Füleket, Murányt, Szepesvárt, Tokajt és Szatmárt figyelő, blokkoló csapatokkal vette körül. Bocskai generálisa lett Rhédey Ferenc egykori füleki kapitány. 1604. karácsony napján Rhédey csapatai rohammal elfoglalták Fülek városát, de a várat jelentős számú katona védte Honorius Tannhausen kapitány vezényletével (később közkedvelt és híres hajdú kapitány lett). Rhédey a várat körülzáratta, majd tovább vonult. 1605 márciusában megadta magát a körülzárt Fülek is, majd a közeli Ajnácskő. Bosnyák Tamás lett Bocskai füleki várkapitánya. Az 1606-os zsitvatoroki béke szerint Fülek visszakerült császári fennhatóság alá.

1615 május 4-én tűzvész pusztított a városban és a várban. 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai birtokolták, de a császári erők Szécsi György segítségével újra visszafoglalták Füleket és Szécsényt. 1630-ban a vár tulajdonosa Bosnyák Judit lesz. A város mint Nógrád központja fejlődésnek indul, virágzik a kézművesség, ipar. 1645-ben, Rákóczi György hadjáratai idején végig császári kézen maradt, de a június 20-ról 21-re virradó éjjelén a fejedelem hadai megrohanták a várost és felgyújtották azt.

Több hírneves kapitánya is volt ebben az időszakban, pl. Wesselényi Ferenc, a későbbi nádor. 1652-ben a vár katonai létszáma: 197 német gyalogos, 300 huszár, 150 hajdú és 25 ágyús. 1657-ben I. Lipót császár és király a füleki várat és birtokait hűséges szolgálataiért idősebb Koháry István bárónak adományozta. Koháry az 1664-es Léva melletti ütközetben életét vesztette. Utóda fia, Koháry II. István lett, aki 1672-ben megerősítette a várat.

Az 1682 nyarán és kora őszén Ibrahim budai pasa, Apafi Mihály erdélyi fejedelem, valamint az alig 25 esztendős Thököly Imre által végrehajtott hadjárat során Ónod és Kassa bevételét követően a 30000 török, 12000 kuruc és 8000 erdélyiből álló egyesült sereg szeptember 10-én foglalta el a Koháry István főkapitány vezetésével 3-4000 magyar és német katona által védett Fülek várát. A kapitulációs egyezményt Koháryn kívül az összes tiszt aláírta, s a várőrség szabadon elvonulhatott vagy csatlakozhatott Thököly katonaságához, majd pedig Ibrahim pasa három napos szabad rablás után a kuruc vezér tiltakozása ellenére felrobbantatta a várat. Ezzel Fülek elvesztette hadászati jelentőségét.