Gerennavár (Szilvásvárad)

Gerennavár Szilvásvárad felett, attól mintegy 3-4 km-re található egy 760 m magas hegycsúcson. A lapos hegytetőt minden oldalról rendkívül meredek hegyoldal veszi körül. Relatív magassága a környező völgyekhez viszonyítva kb. 300 m. Viszonylag közel, légvonalban mindössze 1,2 km-re van Éleskő várához, attól egy mély völgy választja el. Mindkét várból közvetlen rálátás nyílik a másikra.

A vár építésének ideje nem ismert. Sándorfi György és Nováki Gyula 1982. évi felmérésében mindenképpen későbbi építésűnek feltételezik, mint a szomszédos Éleskőt. Használata a 14-15-ik században volt.

Gerennavár külső és belső várból állhatott. A hegytető északkeleti sarkában lévő belső várat a fennsík felől árok veszi körbe, amely az északi szakadékba torkollik. Ezen az oldalon maga a sziklafal biztosítja a védelmet. A belső vár falainak nyomvonalát jól fel lehet ismerni. A körítő falakon belül helyiségek alapfalai látszanak. A belső vár legnagyobb átmérője 41 m, területe 0,07 ha. A külső vár magába foglalja a hegytető teljes területét. Egykor körben falazott várfal védhette, erre utal az északnyugati sarkon egy rövid, valamint a délkeleti sarkon egy hosszú, erősen lepusztult, habarcsos kőfal maradványa. Feltűnő a vár nyugati végében lévő domb, amely úgy tűnik, mintha egy kör alakú építmény humusszal teljesen beborított romkúpja lenne. Mellette a vár nyugati végét elmosódott sánc zárja le a keskeny sziklagerinc felől. A teljes vár hossza 160 m, legnagyobb szélessége 110 m, területe (a belső várral együtt) 1,04 ha.

Írásos adat nem ismert a várról. A területet az Anjou-korban a Széchy család birtokolta Éleskő várával együtt, tőlük Nagy Lajos király 1364-ben szerezte meg csere útján a Vas vármegyei felsőlendvai uradalomért. A király minden bizonnyal a közeli diósgyőri várbirtokot kívánta kibővíteni. 1389-ben egy oklevél még megemlíti Éleskő várnagyát, de később már nem lehet találkozni a nevével. Szerepét feltehetően a Gerennavár vette át.

Engel Pál kapcsolatba hozza az 1377-81 között négy ízben is említett Garadna, vagy Garadnaszentmiklós nevezetű hellyel, mert ilyen nevű erődített helységet ma sehol sem ismerünk. A hagyomány szerint a Gerennavár Nagy Lajos király vadászkastélya volt, melyet az egykori pogány vár helyén alakítottak ki. A szájhagyomány megőrző képességének az igazolásaként, az utóbbi időben több 3000 éves szórványlelet került elő a vár területén. Végül szintén a szájhagyomány szerint 1382-ben a halálos beteg királyt innen vitték Nagyszombatba, ahol ebben az évben szeptember 10-én meg is halt.

1389-ben Zsigmond király utasítást intéz a dédesi és a Siluas Warad-i várnagyokhoz és helyetteseikhez, miszerint [királyi] káplánját, Konrád Beel-i apátot, akit különleges védelmébe vett, és akinek a várakhoz tartozó erdők használatát. Ez Siluas Warad valószínűleg Gerennavárat takarja. Pusztulásának körülménye nem ismert, Éleskő lerombolását nem sokkal élhette túl. 1382-ben I. Lajos király egyébként "in villa Zylvasvar" keltezi egyik oklevelét.