Máriafalva :: Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái

Máriafalva már a bronzkorban lakott hely volt, de a legkorábbi okleveles adat 1388-ból származik, melyben a borostyánkői uradalmat a király a Kanizsai családnak adja zálogba. Ekkor még "Menhard" néven szerepel. 1392-ben már tulajdonosok a Kanizsaiak, akik később vasércbányát nyitottak a település határában. 1446-ban a falu a Königsberg család tulajdonába került. A falut és vélhetőleg a templomot is felégették 1532-ben a Kőszeget ostromló törökök. 1580 körül a lakók áttértek az evangélikus hitre. 1636-ban a Batthyányiak vásárolják meg az uradalmat, a faluból 1644-ben elűzik az evangélikus prédikátort és a falu visszatér a katolikus hitre.( Musay püspök 1661-ben a Batthyány Ádám által elfoglalt gyülekezetek közt említi Szalónak mellett Borostyánkőt, Pinkafőt, Alsó- és Felsőlövőt, Máriafalvát és Góborfalvát.)

A Mária mennybemenetele titulusú templom építését a Kanizsaiak kezdték meg 1409-ben, a későbbi kutatások szerint egy kis méretű előzmény templomra. Az első, de befejezetlen építési szakasz 1490-ig tartott. Ekkor épült fel a templomhajó, a nyugati kapu a timpanonnal, a sekrestye az alatta levő osszáriummal, az északi falban látható szentségház az 1483-as bevésett évszámmal és a két lépcsőtorony. Bronz harangja 1534-ből való. A templomot 1666-ban, 1712-ben és 1724-ben barokk stílusban átépítették.

1882 és 1899 között Steindl Imre művészeti vezetése alatt került sor az épület felújítására neogótikus stílusban. Az ablakokat Róth Miksa készítette, főoltára és szószékének oldalsó borítása majolikából készült a pécsi Zsolnay gyárban. Az épület nyugati homlokzata ekkor kapta az erkélyét és a felette álló Mária szobrot.