Nezsider

Nezsider település a Fertő-tó északi partján, ma Ausztriában található. Eredetileg a gyepűvédő besenyők lakták. 1209-ben "Villa Sumbotheil" (Szombathely) néven említi egy oklevél. Ez a település valószínűleg a tatárjárás idején pusztulhatott el.

1282-ben Neusiedl-nek hívják és német telepesek lakják. Ennek a névnek a torzított formája a magyar Nezsider.

1308 és 1310 között itt lakott az utolsó Árpád-házi királyunk III. András özvegye, Ágnes királyné. Egy 1313-as oklevél a német telepeseket mint hospites (vendégek) említi.

1427-ben a Szentgyörgyi és Bazini grófok válnak a magyaróvári uradalom, és így Nezsider birtokosaivá is.

1440-ben a korona ellopása után Cillei Erzsébet özvegy királyné a csecsemő V. Lászlóval és Kottaner Ilonával Magyaróvárról Sopronba vezető útján Nezsiderben száll meg.

1459-ben Elderbach Bertold Nezsider birtokosa, a várnagy Selbax János.

Egy 1464-es oklevélben Zeringer Péter nezsideri lakosról értesülünk.

1517-ben II. Ulászló királyi privilégiumként megadja a vásártartási jogot. Ezt I. Ferdinánd borkiviteli joggal egészíti ki.

A török végvári harcok idején a toronyból füstjelekkel figyelmeztettek a török portyázókra. 1600-ban Nádasdy László lesz a birtokosa.

1605-ben a 15 éves háború vége felé Bocskai István hajdúi dúlják fel a települést. Egy 1619. október 26-án kelt levélben Bucsi Benedek Bethlen Gábor csallóközi hadainak mezei főkapitánya meghódolásra szólítja fel Sopron városát.

1645-ben pestis szedi áldozatait: 544 halottja van a településnek.

1665 június 8. Pozsonyban kelt oklevél: Lipót király beleegyezését adja ahhoz, hogy a Lippayak Nezsidert és Nyúlást 86.000 forintért átengedjék Széchényi György püspöknek.

1683-ban Bécs oszmán ostromakor a törökök kifosztják és felégetik.

A kuruc háborúk idején itt volt a Fertő tavat a Dunával összekötő védelmi vonal, az Öreg Sánc (Alte Schanze) déli hídfője. A tábor védői 1708-ban hosszabb ideig ellenálltak a kurucok támadásának. Amikor a kurucok végül elfoglalják Nezsidert, 200 polgár és katona esik el.

1809-ben Napóleon csapatait kellet a mezővárosnak elszállásolnia.

Az 1920-as trianoni békeszerződéssel Ausztriához került, 1926-ban városi rangot kapott.