Ócsa

A premontrei rend 1234-ből fennmaradt ún. ninivei katalógusa Ócsát is említi, mint Jászó filiáját. Titulusa: Boldogságos Szűz Mária. Alapítója, kegyura nem ismert, de a szakemberek királyi alapításúnak vélik, sőt II. Andrást is megnevesítik, mint a lehetséges alapítót. Pest megye déli területe ugyanis királyi birtok volt, amelyen királyi szolgálónépek, köztük félnomád népcsoportok is éltek.

A templom helyén Árpád-kori falu volt, ami odébb költözött az építés során. A feltárás során előkerültek a falu nyomai.

Az ócsai templom falaira, nem sokkal a felépítése után, gazdagon festettek falképeket. A főszentély falán 1902-ben megtalálták a Maiestas Dominit körülvevő apostolokat, a Szt. Miklóst és Szt. Györgyöt, valamint a presbitérium falán a Szt. László ciklust ábrázoló freskókat.

A tatárjárás alatt feltehetőleg leégett és megrongálódott. A vész elvonultával a szerzetesek visszatértek.

A XV. században Olcha néven szerepel az oklevelekben. 1454-ben az ócsai apátot is említi az egyik oklevél.

A kolostortemplom a középkorban a rend előírásainak megfelelően a plébániatemplom szerepét is betöltötte. A kolostor a 15. századra a többi premontrei prépostsághoz hasonlóan fokozatosan elnéptelenedett. 1560-ban az elhagyott és erősen pusztuló kolostortemplomot a reformátusok vették át, és használták annak épen álló, boltozott részeit.

Az ásatások során feltárásra került egy a 17. században épült körítőfal is, amely ma is látható. "A kisebb szakaszokban még ma is álló 17. századi törtköves körítőfal több, eddig ismeretlen szakasza szintén felszínre került, így annak teljes körvonalát rekonstruálni tudjuk. Délkeleti szakaszán feltehetően egy pillérekkel megerősített kapuépítmény állhatott, egy mellé a körítőfal külső oldalához - emelt tornácos épülettel."

1673-ban, sőt 1737-ben is arról tudósítanak, hogy a templom még mindig fedetlen. Változás az 1770-es években történt, amikor az Ócsára betelepülő katolikusok a fedetlen hajó köveiből akarták megépíteni új templomukat. Ekkor a református egyházközség Teleki József támogatásával rendbe hozatta az épületet, új fedélszéket és mennyezetet készítettek (a középkori főpárkány lebontott darabjait ekkor helyezték el másodlagosan a templombelsőben), valamint új karzatot és szószéket is építettek. Emellett a szentélyboltozatok meghagyásával, de a főfalak jelentős megemelésével a keleti oldalon is átépítést végeztek. Az épületet 1777. május 4-én szentelték fel. 100 évvel később villámcsapás, 1884-ben tűzvész pusztította tetőzetét, 1890-ben pedig a tűzben károsult mennyezet szakadt le. Az ócsaiak 1879-től kezdve kérték a Műemlékek Országos Bizottságától a templom helyreállítását. A terveket Tandor Ottó készítette, a helyreállítás 1879-1900 között történt. E munka keretében került sor a mennyezet elkészítésére, az alapok megerősítésere, a szentélyek falának az eredeti főpárkány magasságáig történő visszabontására. A helyreállítás kiterjedt a szentélyboltozatok lebontására, újjáépítésére is. 1908-ban károsult az északi kapu és környezete (a fal egy része kiszakadt), ezt a MOB 1909-ben hozatta rendbe. 1922-24 között Foerk Ernő tervei alapján a nyugati tornyokat egy emelettel megemelték. Az utolsó, jelenlegi helyreállítás 1990-ben Gál Tibor tervei alapján kezdődött.

A templom háromhajós, keresztházas bazilika, nyugati homlokzatán emelkedő két toronnyal. Keleten a főszentélyt a mellékhajók tengelyétől északi és déli irányban eltolt két, a főszentélynél alacsonyabb mellékszentély veszi körül. Az északi és déli homlokzatot a kereszthajó kiugró, oromfalas lezárású faltömbje osztja 2-2 szakaszra. Nyugat felé mindkét oldalon l-l sekrestye csatlakozik a keresztház tömbjéhez. A templomba történő bejárást az északi és déli mellékhajóba nyíló l-l kapu biztosítja. A fő- és mellékhajókat 4-4 váltakozó nyolcszögű és hengeres tagozású, fejezetes pillér tagolja, felettük árkádívvel. A hajók és a keresztház síkmennyezetesek. A kereszthajó száraiból - szemben a sekrestyékkel - kelet felé nyílnak a bordás keresztboltozattal fedett mellékszentélyek; tengelyéből pedig a bordás keresztboltozattal fedett szentélynégyzet és a bordás boltozatú főszentély. A barokk karzatalj élkeresztboltozattal fedett.