A pálosok az egyetlen magyar földön alapított szerzetesrend "Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae". A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította 1250-ben, az első szerzetes közösségek megszervezése a 13. században a Dunántúlon történt. A pálosokról itt olvashat bővebben.
A köveskúti vagy kőkúti pálos kolostor romjai a mai Salföld község határában, a községtől délre, a Balatontól északra, az Ábrahámhegy felett húzódó hegyhát erdős gerince mögött, az erdőben találhatók, ezért a kolostor maradványai a magyar művészettörténti és helytörténeti irodalomban salföldi pálos kolostor néven ismeretesek.
A kolostort az Atyusz nembéli kőkúti Sal család alapította 1263 előtt. A kolostor első említése a XIII. század közepéről származik, Pál veszprémi püspök 1263-ban kiadott oklevele — melyben IV. Orbán pápa felhatalmazása alapján a magyarországi pálos-rend szabályait megállapítja — felsorolja a már fennálló kolostoraikat és ezek között említi a kőkúti Szent Mária Magdolnáról nevezett (Kőkút sancte Maria Magdelene) kolostort is.
Magáról a kolostorról kevés dokumentum maradt fenn. A kolostort feltehetően nem a pálosok építették, hanem egy már meglévő román stílusu kápolnát vettek birtokba. Ezt régészeti kutatások is alátámasztják.
A kolostor egy 1307. július 12-én keltezett oklevélben is felbukkan: "Barnabás fia Kelemen a veszprémi káptalan ábrahámi jobbágya saját lelki üdvéért egy szőlőt adományoz a köveskúti remeték Szt. Mária Magdalena tiszteletére szentelt egyházának (a kolostorban most is megtalálhatók egy borospince falai).
A kolostort 1442-ben a pálos rend generális perjele felajánlotta a ferences szerzeteseknek, mely valószínűleg elnéptelenedett a belháborúk alatt. Arról nincs adat, hogy a ferencesek beköltöztek volna.
1475-ben István bíboros a kolostor javára búcsút engedélyezett. Ezekre az évekre tehető a kolostor gótikus stílusú átépítése.
Hogy mikor néptelenedett el teljesen a kolostor, arról nincs adat, de Gyöngyösi Gergely pálos generális Inventáriumában (1520-as évek) már nem szerepelt a kőkúti monostor.
Az üresen álló épületeket a törökök pusztították el valószínűleg az 1554-es hadjáratuk alkalmával.
Források:
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében; Zsiray-Schőnerné: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor;
A kolostor 3D-s rekonstrukciós rajzai Szőke Balázs munkái.
Ábrahámhegy felől Salföld előtt a kőtengernél balra lekanyarodva murvás - föld út vezet a romig. Érdemes a kocsit letenni a temetőnél, onnan kb. 1,7 km könnyű séta a kolostor. A faluból lovas szekérrel is meg lehet közelíteni. A romnál pihenőhely lett kialakítva.
Szélesség: N - 46°49'08.5"
Hosszúság: E - 17°32'29.2"
Szt. Mária Magdaléna kolostorrom (Salföld) a turistautak.hu térképen
