Sabar-hegyi templomrom
Káptalantóti
Káptalantóti
A középkorban Káptalantóti környékén három település volt: Felsőtóti, Alsótóti és Bács. A templomrom 13. századból származik, az egykori Felsőtóti, vagy Bács falu temploma lehetett. A rom melletti tájékoztató szerint az elpusztult Felsőtóti temploma volt, Koppány Tibor és Guzsik Tamás munkáiban a szintén elpusztult Bács falva állt itt.
A honfoglalás után Kál horka / Bulcsú (Lád nemzetség) szállta meg a vidéket. A 11. században a győri káptalannak voltak itt birtokai. Tóti neve először egy peres okiratban szerepel 1270-ben. 1272-ben Sixtus esztergomi olvasókanonok királyi parancsra elkülönítette a nemesi, királyi és káptalani birtokokat. A 14. század első felétől kezdve két Tóti szerepel az oklevelekben: Felsőtóti és Alsótóti.
Békefi Remig (1907): "Káptalan-Tóti határában a Sabár hegy alatti templomrom keletelt. A szentélyt dongaboltozat fedte. Az apsis keleti részén csúcsíves ablak nyomaival. Anyaga terméskő."
Koppány Tibor (1993): "A falutól keletre, a Sabar-hegy északi lejtőjén egyhajós, egyenes szentélyű középkori templom romja, amelyből csak a szentély falai és az ahhoz csatlakozó hajófalak kis szakasza áll. Az 1550 előtt elpusztult Bács falu 1333-ban már létező temploma volt... Bács nemesi falu volt már a 13. században is. Papját már 1333—34-ben felvett pápai tizedjegyzékek is említik. 1534-ben először, 1549-ben pedig véglegesen elpusztította a török."
Források: Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban; Koppány: A Balaton környékének műemlékei; Guzsik Tamás: Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási kérdései;
Káptantótitól keletre a Rózsadomb uctának a végétől kb. 6-700 méterre. Kék L jelzés vezet a romhoz. A templomrom környéke rendbetéve, bozótlanítva (2019. február).
Szélesség: N - 46°51'03.1"
Hosszúság: E - 17°31'45.0"
