Somoskő vára Somoskő falu feletti 526 méter magas bazaltkúpon épült. A falu Magyarországhoz tartozik, maga a vár már Szlovákia.
A Kacsics-nemzetség birtokai közé tartozott ez a vidék is, melyet a család Kálmán király szolgálatában szerzett érdemekért kapott a korábbi királyi birtokból. A kisebb erősségek közé számító Somoskő várát is a nemzetség hollókői (Illés) ága építette minden bizonnyal a tatárjárás utáni években. Somoskő Leusták és Jákó birtokában volt, és 1271-1291 között már állt. Az Illés ági I.Péter fiai 1310-ben csatlakoztak Csák Mátéhoz I. Károly ellenében, és átadták neki váraikat, köztük Somoskőt is.
Somoskő első említése 1323-ból való, amikor Károly Róbert elkobozta birtokosaitól a Csák Mátéval való egyezségük miatt és hívének, a szintén Kacsis nembéli Szécsényi Tamásnak adta. Az 1411-es osztályegyezség értelmében a Szécsényi család kezében közösen szerepelt Somoskő. 1440-től a huszita Giskra ellen hadakozó Szécsényi III. László nógrádi és honti főispán teljesen eladósodott. 1460-ba Somoskőt sikeresen védte meg a huszita ostromlók ellenében Derski György várkapitány. 1461-ben a fiú örökös nélküli utolsó Kacsics nembéli Szécsényi László Guthi Ország Mihálynak, 1481-ben Losonczi Albertnek zálogosította el. 1481-ben Mátyás királyi adományként adta a családoknak.
1542-ben Losonczy István részbirtoka. A temesvári hős, Losonczy István 1552-ben bekövetkezett halála után a somoskői vár részbirtokosa lett az 1552-ben fiúsított Losonczy Anna és húga Fruzsina. Annához gyakran járt látogatóba Balassi Bálint, neki címezte a Júliához írt dalait. 1553-ban a gönczi közgyűlés arra kérte Guthi Országh Kristófot, hogy két határmenti várában, Somoskőn és Sirokon 100 lovast tartson zsoldban.
A törökök 1554-ben elfoglalták Füleket és a közeli Salgó várát a vár kritikus állapotba került. Ungnád Kristóf (Losonczy Anna férje) a vár kapitányává Modoróczy Miklóst nevezte ki, akinek tapasztalatlanságát kihasználva Ali füleki bég csapatai elfoglalták 1576-ban Somoskőt. Ettől kezdve a vár neve: Hamaski, s 17 éven át volt török kézben. Őrségének létszáma 30-35 fő volt.
A 15 éves háború alatt 1593 őszén Fülek visszafoglalása után Somoskő török őrsége átadta a várat Prépostvári egri főkapitánynak. Ungnád halála után Anna Forgách Zsigmondhoz ment feleségül, a vár a Forgách család kezébe került. A következő időszakban jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
1605-ben Bocskai csapatai előtt megnyitotta kapuit, de a bécsi béke (1606) értelmében visszaadta a várat és az királyi birtok lett. 1608-ban Somoskő helyreállításához - több várral együtt Pest, Heves, Szolnok vármegyék közmunkáját rendelték. 1618-19-ben az országgyűlés szót emelt Somoskő romlása miatt is, őrségül magyar gyalogságot rendeltek a várba. A 17. században Ajnácskővel egyetemben Fülek biztonságát volt hivatva erősíteni.
1619-ben Bethlen Gábor csapatai foglalták el, de az 1622-es nikolsburgi béke után ismét királyi birtok lett. 1654-ben III. Ferdinánd elrendelte falai megerősítését, 20 fő gyalogost rendelt őrségül. 1681-ben a Forgáchok elzálogosították Battik Györgynek. Forgách Simon 1689-ben, 1692-ben és 1701-ben az uradalom valamennyi faluját és pusztáját elzálogosította Kajali Pálnak. Miután Ráday Pál, Kajali apósa volt, a somoskői uradalom zálogbirtokosa lett. A romos várat Ráday hozatta rendbe, ahol négy hajdút helyezett el.
1703-ban a kurucok kezére került a vár, miután Sümegi Bene István várnagyot elfogták és Kassára vitték. A vár katonai szerepe ezzel véget is ért, a szatmári béke után az elkobzott várat szándékosan a pusztulásnak tették ki.
1733 után a báró Péterffy család kezébe került. A 19. században gróf Stahremberg és Radvánszky-család birtokolta a várat és uradalmát.A trianoni békediktátum a várromot (magassági pontként) Csehszlovákiának ítélte, az alatta elterülő falut 1924-ben juttatták vissza Magyarországnak.
Források: Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1.; Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon;
A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.
Somoskő község szélén, a Vároldal utca végén, de már Szlovákia területén áll a vár. Parkolni a Vároldal utcában, közvetlenül a vár alatt lehet.
Szélesség: N - 48°10'17.5"N
Hosszúság: E - 19°51'26.3"E
