Szt. Anna kápolna

A Mátyás király korában, az 1470-es években épült Szent Anna-kápolna a város egyetlen épen maradt középkori épülete, amely átvészelte a török uralmat és a háborúzó feleknek a város birtoklásáért vívott ostromait. A kecses épület kisterű, egyhajós, gótikus, finom hálóboltozatos, a déli oldalfalát három magas csúcsíves ablak töri meg. Nyugati homlokzatát késő gótikus, pálcatagos kapukeret díszíti. A homlokzaton ma látható rózsaablakot a 19. században alakították ki az eredetileg csúcsíves ablak helyén.

A kápolna építtetője - Fitz Jenő kutatásai szerint - egy Hentel nevű városi polgár, akit az 1478-ban kelt városi határozat név szerint "néhai"-ként említ, mint a kápolna alapítóját. Az építés pontos dátuma ugyan nem ismert, de a kápolna 1478-ban már bizonyosan állt.

Szulejmán szultán túlerőben levő serege 1543. szeptember 2-án foglalta el Fehérvár városát. Fehérvár, török nevén Isztolni Belgrád a török birodalom egyik legfontosabb magyarországi végvára volt. A muszlim lakosság számának növekedésével többek között a Szent Anna kápolna is török imahely lett. Ezt bizonyítják az előkerült falfestmények, és az 1934-es helyreállításkor előkerült arab nyelvű papírfoszlány, amelyen két szó olvasható el és ezen kívül néhány kötőszó és szóvégződés. A két olvasható szó, "gafara li", magyarul: megbocsátott neki, és "ma anzalma", magyarul: nem küldtük el. A két kifejezés gyakori a Koránban, valószínű, hogy koránszöveg, de még valószínűbb, hogy Korán-magyarázat. .

A kápolnát 1715-ben megújíttatta gróf Nádasdy László csanádi püspök és székesfehérvári őrkanonok, a pálos rend tagja. Ekkor épült a bejárat fölé a ma is meglévő kis huszártorony. A 19. században - a rózsaablak kialakításával egy időben - a bejárat elé kis csarnokot emeltek, amelyet később, az 1934. évi renoválás során lebontottak. A kápolna mai képét az 1933-34 évi felújítás során nyerte el.