s
-->
Veszprém vára

A veszprémi várhegyen mát i.e. 1000 körül földvár állott. A középkori vár a török idők alatt számos ostromot élt meg, 17-szer cserélt gazdát.
Tihany

A Tihanyi-félszgeten több erődítés nyomai megtalálhatók. Már a bronzkorban földvár állt a területen, amit egészen a kora Árpád-korig használtak. I. András 1055-ös tihanyi alapítólevele az első írásos nyelvi emlékünk.
Tata

Tata vára. A tatai Öregtó partján található vár építtetője Luxemburgi Zsigmond volt.
Várpalota

Várpalota várának leghíresebb kapitánya Thury György volt, aki 1566-ban sikerrel védte meg a várat Arszlán budai pasa ellen.
Veszprémfajsz

A török korban elpusztult Fajsz falu 11. századi építésű templomának romjai a balácai római villagazdaságtól nem messze találhatók.
Veszprém: Szent György kápolna

A veszprémi Szent György kápolna Veszprém legrégebbi épülete volt. A rotunda 1002 előtt épült, és itt őrizték Szt. György ereklyéjét. A 13. században átépítették és fénykorát Vetési püspök építkezésével nyerte el.
Győr vára

A kelta Arrabona területén már a rómaiak is erődőt építettek. Szent István Győr központtal püspökséget és várispánságot szervezett itt 1009-ben.
Pápa

A pápai Esterházy-kastély a középkori vár alapjaira épült. A Garayak építettek vára az 1400-as évek elején. a török korban a várost is megerődítették. 1703-ban részben a császáriak, 1707-ben a kurucok rombolták le.
Csobánc vára

A vár leghíresebb tulajdonosa rátóti Gyulaffy László volt, aki párbajaival kiérdemelte a "magyar Achilles" nevet
Devecser

Devecserivárkastélyát Devecseri Choron András építette a 16. század első harmadában. Később az Esterházyak kastéllyá alakították át.
Sümeg: püspöki palota

A kastély elődjét a 17. század közepén építette széchenyi püspök. Ezt Padányi Bíró Márton bővíttette ki 1748 és 1755 között.
Sümeg

Sümegen talán Zlaudus püspök 1260-70 körül, vagy Széchy Pál püspök 1263-75 kötött építette a vár magját képző Öregtorony alsó szintjét. A török korban jelentős végvár volt és a veszprémi püspök székhelye.
Kinizsi-vár

Vezsenyi László a 15. század elején építette fel a vázsonyi várat a Séd partja mentén a domb oldalába. 1472-ben kapta meg Kinizsi Pál a királytól.
Veszprémi Szt. Mihály-székesegyház

A veszprémi Szent Mihály székesegyházat már az 1001-ben keltezett pannonhalmi alapítólevél is említi.
Somogyvár

A somogyvári bencés apátságot Szent László alapította 1091-ben. A hagyomány szerint itt állt Koppány vára. 1555-ben foglalták el a törökök, onnantól pusztulásnak indult.
Tapolca

1217 előtt Turul comes kapta meg II. András királytól Tapolcát, aki felépíti az udvarházát. A 15. század közepén a lövöldi prior megerődíti a tapolcai templomot és monostort.
Szent Katalin domonkos apácakolostor
Veszprém

IV. Béla lánya Szent Margit itt töltötte gyermekéveit
Veszprém: Gizella-kápolna

A veszprémi Gizella-kápolna a 13. század második negyedében épülhetett. Jelenleg Veszprém legrégebbi épülete.
Gyula

A gyulai várat Maróthi János macsói bán kezdte el építeni 1403 után, a gótikus téglavár 1445-re készült el.
Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróváron három erődítés is állt az idők folyamán: római katonai tábor és vicus, Moson ispáni vára és a magyaróvári vár. Ezek közül ma már csak az óvári várat láthatjuk, amelynek az elődje 1250 körül épült.
Temesvár

Temesvár már az Árpádok alatt rendelkezett egy fa/föld várral. Később I. Károly, Ozorai Pipó, majd Hunyadi János épít fel a várat. 1723-tól erődvárossá építették át.
Hegyesd

Hegyesd várát feltehetően a tatárjárás után építette az Atyusz nemzetség, 1282-ben említik először a veszprémi káptalan irataiban. 1562-ben a végváriák rombolják le a töröktől visszafoglalt várat.
Csesznek

Cesznek várát valószínűleg Cseszneki Jakab építette az 1260-as években. Az 1560-as évek elejétől Wathay Lőrinc a vár kapitánya.
Drégely

Drégely vára a 13. század végén épült. Leghíresebb ostroma 1552-ben történt, mikor Szondy György és 146 vitéze holtáig védte a várat.
Hollókő

Hollókő várát a Kacsics nemzetség Illés ága építette a XIII. század második felében.
Zsámbék: Zichy kastély

A zsámbéki volt Zichy kastély helyén valószínűleg már a 12. század végén földvár állhatott, de 1401-ben már biztosan castellum. A törökök építették át végvárrá 1541 után. Kastéllyá építése az 1690-es évektől kezdődött.
Hölgykő vára

Hölgykő. Ez a mára majdnem teljesen eltűnt váracska az Árpád-korban a bakonyi erdőispánság egyik központja volt.
Szent Mihály pálos kolostorrom

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostor romjai. Kinizsi Pál és Magyar Balázs alapították. Falai között temették el a törökverő hadvezért, Kinizsi Pált.
Paloznak templom

Paloznak az egyik legrégebbi település a Balaton északi partján, már Szt. István király oklevelében megjelenik. Mostani temploma a 13. században épült.
Inota: Szent István templom

Az inotai Szent István templom egy igazi gyöngyszem. A templom szentélye a kora Árpád-korból való, a hajó az Anjou-korból. Az 1300-as évekből származó freskói gyönyörűek.
Zirc templomrom

Zircen már Szent István idejében királyi kúria állt, ennek a temploma volt a Mol kút melletti rom.
Zirc: ciszterci apátság

Zirc cisztercita monostorát III. Béla király alapította 1182-ben. Ez a török korban elpusztult, a mostani apátságot a 18. században a romoktól kissé távolabb építették fel.
Eger vára

Eger püspöki székhelyét a 13. század első felében vették körbe fallal. Számtalan ostromot megért a leghíresebb ostromáig, az 1552-ig. 1596-ban elfoglalták a szultáni csapatok, és 1678-ig lobogott lófarkas zászló a tornyain. 1702-ben a külső várat lerombolták, a kuruc korban két ostromot ért meg a maradék vár. A 19 században kőbányaként használták.
Szigliget

A tatárjárás pusztítása után IV. Béla 1260-ban a Balaton szigetét(!), vagyis Szigligetet a pannonhalmi egyháznak adta egy vár felépítéséhez. A király 1262-ben visszacerélte a felépült várat.
Lippa

Lippa várát Hunyadi János építtethette, és 1456-ban már biztosan állt. A török korszakban Erdély fontos végvára lett és számos ostromot áll ki. Végül az 1699-es karlócai béke egyik pontjaként lebontották a védműveket.
Németújvár vára

Németújváron a Kőszegi-család őse épített egy monostort és talán egy favárat 1157-ben. Tőlük vette el III. Béla, aki egy kővárat épített a hegycsúcson. A vár a tatároknak is ellenáll. A Batthyány-család 1524-ben kapta meg II. Lajostól.
Somló

Bakócz Tamás építette szép várrá. 1543-ban a hegy lába alatt 3000 tatárt vágtak le a Zrínyi Miklós vezette csapatok.
Keszthely

A keszthelyi végvár a Lackfi István nádor által 1397 előtt épített gótikus templom és monostor megerősítésével jött létre 1550 körül. A templomban a jelenlegi Magyarország legnagyobb gótikus freskótöredékei láthatók.
Solymos

Solymos várát 1278 előtt építette Gutkeled nembéli Málcai Pál szörényi bán. A várat 1788-ban hagyta el a katonaság, azóta pusztul.
Pölöske

Pölöske várát a Hahót-Buzád nembéli Arnold építette valamikor a tatárjárás után. 1664-ben a védői utolsó emberig védték a török ostromlók ellen.
Rezi

Rezi vára valamikor 1290 után épült. A török időkben pusztult el, egy 1592-ben kelt oklevélben már "dirutis castris Rezy", azaz romba dőlt Rezi várról olvashatunk
Szentjobb apátság és vár

Szentjobb településen I. László alapított bencés apátságot még fából, amit később Álmos herceg kő monostorrá építtetett át. 1475-ben már megerődítik a monostort, majd az 1550-es években várrá alakítják át.
Abaújvári földvár

Abaújvár ispáni várát a 11. század elején építették, talán Aba Sámuel király. 1241-42-ben visszaverte a tatárok támadását.
Zsolnalitva

Zsolnalitva várát a Balassák építették a 13. század utolsó harmadában. a 18. század végén elhagyták és romlásnak indult.
Tátika - Felsővár

Tátika felsővárat Zlaudus veszprémi püspök építette a tatárjárás után. 1589-ben a törökök beveszik és kirabolják, felgyújtják. Innentől már romként hivatkoznak rá.
Nyitra

Nyitra várhegyén a honfoglalás után, a 10-11. századok fordulóján épült egy sáncvár, amit Könyves Kálmán épített át kő várrá. Nyitra sokáig az Árpád-házi hercegek dukátusának az egyik központja volt.
Fülek (Hrad Fil'akovo)

Fülek azon kevés várak egyike, amelyek még a tatárjárás előtt épültek. Első ismert ostroma a tatárjárás alatt volt.
Zádorvár

A várat a XIV. században építették a Vezsenyiek a veszprémi káptalantól elbitorolt földre.
Dunaföldvár

Dunaföldvár vára a 15. században, Mátyás király uralkodásának idején épülhetett. A törökök 1543 körül az Eszék-Budai útvonal őrzésére erős palánkvárrá alakították és a kuruc korban is számos ostromot állt ki.
Essegvár

Essegvár Bándon. A kicsiny vár a község felé emelkedő várhegy délnyugati végén található.A várból csak egy torony és egy másiknak az alapjai láthatók, némi fallal.
Balatonendréd

Balatonedréden a törökök építettek palánkot 1545-ben a meglévő castellum felhasználásával.
Léka (Lockenhaus)

Léka vára az 1200-as években épült a Gyöngyös-patak felett emelkedő várhegyre.
Várkesző

Kesző vára az írott forrásokban 1398-ban jelenik meg először, bár jóval korábban épülhetett. 1295-ben Tivadar győri püspök in Kezeu keltezi egyik oklevelét, ebből következően tehát valamilyen püspöki lakóhely létét már joggal feltételezhetjük a településen.
Sopron városfalak

Sopron belvárosának erődítményei három korszakhoz köthetők. A római kori Scarbantiát monumentális kőfalak vették körbe, erre épültek az Árpád-korban Supron fa-föld szerkezetű ispáni várának falai és a középkorban ezek felett alakították ki Sopron/Ödenburg hármas falgyűrűjét. Végül a 17. században a külvárost is fallal vették körbe.
Papkeszi: Körmösd vár

Papkeszi határában egy földvár maradványai találhatók. Építőjéről nincs adat, egy 1352-es oklevél Körmösd várként nevezi meg az egykori vár helyét.
Hédervár

Hédervár váráról az első feljegyzés 1314-ből való, de legkésőbb már állnia kellett a 13. század második felében. A várat és várkastélyt 1534-ben Bakics Pál leromboltatta. A vár nem épült fel többé, de a várkastély helyén 1578-ra készült el az új várkastély.
Nagykapornak

Kapornak magán alapítású apátságát II. Géza uralkodása alatt román stílusban építették. A török korban végvárként védte a vidéket.
Jásd: Márkusvár

A Jásd határában álló földvár építésének ideje nem ismert. Nováki Gyula feltételesen u.n. motte típusú Árpád-kori várnak azonosította.
Veszprémvölgyi apácakolostor

A veszprémvölgyi apácakolostort Szt. István alapította 1002 előtt, vagy 1015-16 környékén. A legenda szerint itt készült a koronázási palást Gizella királyné közreműködésével.
Csiklingvár

Az Isztimér határában található Csiklingvár építtetője, építésének kora ismeretlen.
Lakompak várkastély

Lakompak várkastélyát ErasmusTeuffel építette 1548 és 1552 között egy korábbi vizivár helyén. 1618-ban Esterházy Miklós alakította át reneszánsz várkastéllyá
Doba Erdődy-kastély

A dobai Erdődy-kastély 1820 és 1839 között épült klasszicista stílusban.
Győri Nagyboldogasszony-székesegyház

A győri Nagyboldogasszony-székesegyházat székesegyházat valószínűleg Modestus püspök (1009-1037) ideje alatt építették. A Héderváry-kápolna 1404-ben épült.
Alcsabi templomrom

Az egykori Alcsab falu elpusztult templomának romja.
Ordacsehi kisvár

Ordacsehi castellumát Magyar Bálin építette1547-ben a törökök ellen.
Aszófő: Kövesdi templomrom

Kövesd falu első említése 1211-ből ismert. Temploma 1260-70 körül épült egy római villa alapjaira.
Papsokai templomrom

Az egykori Papsoka falu (Balatonfüred) Árpád-kori templomát a törökök pusztították el 1552 körül.
Bakonyszentlászló

Bakonyszentlászló evangélikus temploma a XIII. század végén épülhetett.
Csopak: Kövesdi templomrom

Csopak és Kövesd egészen 1941-ig két önálló helység volt. A kövesdi Szt. Miklós templomot a 13. század közepén építhették.
Szentjakabfa: herendi templomrom

A törökök által többször is elpusztított Herend falu templomának csekély maradványa.
Szakolca: Szent György rotunda

A Szent György rotunda a 12. században épült. Szakolca legrégebbi épülete.
Szent Miklós templomrom

A veszprémi Szent Miklós szeg városrész 13. század elején épült plébániatemploma. 1550-ben már romnak írják le.
Tálod: Szent Erzsébet kolostorrom

A tálodi pálos kolostort a 13. század vége körül alapították. 1552-ben a törökök miatt felrobbantották.
Margitszigeti domonkos apácakolostor

A margitszigeti Szűz Mária apácakolostort IV. Béla kezdte el építtetni 1246 után leényának, a késöbbi Szent Margitnak.
Esztergom

Esztergom várhegyén már a kelták és rómaiak is erődítményt építettek. A magyar történelem egyik legmeghatározóbb vára, amely az Árpádok alatt főváros is volt. Talán a legtöbbet ostromolt magyar vár.
Pozsony vára

Pozsony ispáni vára Szt. István idejében épült, a morva várnak nincsenek bizonyítható nyomai a kutatások mai állása szerint. Pozsony várát a történelme során nagyon sok támadás érte. Fénykorát Mária Terézia uralkodása alatt érte el.
Nagyvárad

Várad föld/fa szerkezetű vára a 11. század végén már biztosan használatban volt. Szent László alapított itt prépostságot az 1090-es években, majd a püspökséget is ide helyezték át.
Komárom Öreg- és Újvár

Anonymus Gestája szerint Ketel fia Alaptolma épített itt várat, amelynek földjét apja kapta Árpád vezértől. Komárom vára 1241-ben sikeresen állt ellen a tatároknak, 1317-ben I. Károly hosszú ostrommal foglalta el Csák Mátétól. A török korban fontos végvár volt, csak 1529-ben sikerült az oszmánoknak elfoglalniuk egy rövid időre. 1848-49-ben végig a honvédek kezén maradt.
Érsekújvár

Érsekújvár várának elődjét a török veszély miatt építette az esztergomi érsek 1545-ben, amit 1580-ban egy modern, hatszögletű olasz bástyás erődítmény váltott le. A palánkvárat 1724-ben bontották le, de rövid fennállása alatt számtalan ostromnak és harcnak volt a helyszíne.
Szigetvár

Szigetvár várának magja 1423 után épült az Almás patak árterének egyik dombján. Építtetője Szigeti Antimus lehetett. A vár az 1566-os ostromáról híresült el, Zrínyi Miklós és a védők önfeláldozása máig példaértékű.
Nógrád vára

Nógrád vára egyike a legidősebb várainknak. Oklevélben előszöt 1108-ban tűnik fel a neve Novgradensis alakban, ekkor királyi ispáni vár és Slauiz a várnagy és ispán.
Trencsén

Trencsén vára a 11 században épült, leghíresebb tulajdonos Csák Máté volt. Falai több híres eljegyzésnek adtak otthont. 1790-ben egy tűzvész miatt pusztult el.
Visegrád: Fellegvár

Visegrád Alsó- és Fellegvára a tatárjárás után épült, az elpusztult Sibrik-dombi ispáni vár helyett. IV. Béla feleségének ékszereiből építette a várrendszert, amely 1259-re már kész volt.
Szádvár

A vár első ismert említése ("castrum nostrum Zard") 1268-ban V. István oklevelében olvasható. A vár pusztulása Aeneas Caprara Thököly ellen hadjárata alatt 1685-ben következett be.
Diósgyőr

A diósgyőri várat az Ákos nemzetség tagjai kedték építeni a 13.sz végén, 14.sz. elején. Fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt érte el, aki igazi lovagvárrá építette át.
Szendrő várai

Szendrő várának első említése 1355-ből ismert, ekkor királyi vár volt. Később talán ennek a helyén épült fel a Bebek, vagy Alsóvár. A hegyen lévő várat az 1590-es években kezdték el építeni és II. Rákóczi Ferenc romboltatta le 1707-ben.
Léva

Léva vára a 13. század végén épülhetett. Birtokolta Csák Máté, Dobó István, volt királyi és királynéi vár, végvárként védte a bányavárosokat a török ellen. 1708-ban a kurucok teszik tönkre, nehogy a labancok használni tudják.
Szepesvár

Szepesvár a 12. század utolsó harmadában épült, de oklevelek csak 1249-től említik. 1780-ban egy tűzvészben pusztult el.
Murány

Murány sziklavára a tatárjárás után, de 1271 előtt épült királyi vár volt. 1299-ben már rom, csak a 15. század közepén épül fel újra.
Vágbeszterce vára

Vágbeszterce vára a tatárjárás után épülhetett egy nem ismert időpontban. Csák Máté is birtokolta, majd királyi vár lett. 1458-ban a későbbi hírhedt rablólovag Podmaniczky család szerzi meg. 1708-ban császári csapatok ostrommal veszik be, ez után már elhagyják a romos várat.
Zólyom: Anjou-vár

A Zólyom városában található várkastélyt I. (Nagy) Lajos építtette vadászkastélynak, mellékrezidenciának . A vár a törökellenes harcok alatt a bányavárosokat védte. Védműveit II. Rákóczi Ferenc parancsára rombolták le 1706-ban.
Gyimesbükk Rákóczi-vár

Gyimesbükki Rákóczi-vár építtetője I. Rákóczi György lehetett. A 18. század közepén átépítették.
Ónod

Ónod várát Czudar Péter építette a 14. század végén, királyi engedély nélkül. A vár legjelentősebb tulajdonosai a Perényiek és Rákócziak voltak.
Torna vára

1357-ből származik az, az oklevél, melyben I. (Nagy) Lajos király engedélyt adott a Tekus nemzetséghez tartozó Egyed előkelőnek és testvéreinek, hogy a tulajdonukban lévő Torna mezővárosa feletti kopár hegyen maguknak várat építhessenek.
Sempte

Sempte várispánságot 1177-ben említik először, de már Szent István épített várat a Vág átkelőjének őrzésére Győrffy György szerint. 1740 után a várat lebontották és egy részét kastéllyá építették át.
Sárospatak

Sárospatak várát elsőként V. István 1262-ben kelt oklevele említi, de a kutatások szerint ez az újhelyi várat jelölte. A most ismert vár magját a Vörös-tornyot a Pálócziak építették a 15. század végén.
Bács vára

Bács ispáni vára a 11. század elején épülhetett. A 13-14. században tégla várrá építik át, 1704-ben Rákóczi foglalja el, majd a kurucok felgyújtják.
Siklós

Siklós vára a tatárjárás után épült. 1401-ben öt hónapig itt raboskodott Luxemburgi Zsigmond.
Kaposvár

A kaposvári vár Árpád-kori előzménye, egy fából, gerendából készült földvár Ropolyon/Rupolyon állt. Kaposújvár várát valamikor a 14. század során építhették, de 1387-ben már állnia kellet
Zrínyi-Újvár

Zrínyi-Újvárat Zrínyi Miklós építette 1661-ben és a törökök rombolták le 1664-ben.
Gímes (Ghymes)

Gímes várát a Forgáchok őse, a IV. Bélát menekítő Ivánka fia András építette 1253 előtt, a tatárjárás után. Csák Máté elfoglalta, majd királyi vár lett. A Forgáchok Mária királynőtől kapták vissza, és rövidebb szünetekkel az 1800-as évek közepéig használták.
Visegrád alsóvár

Visegrád Alsó- és Fellegvára a tatárjárás után épült, az elpusztult Sibrik-dombi ispáni vár helyett. IV. Béla feleségének ékszereiből építette a várrendszert, amely 1259-re már kész volt. Az Alsóvár Vizi-tornya (Salamon-torony) reprezentatív célokat is szolgált...
Eszék

Eszéken már a rómaiak idején is állt erődítmény. A középkorban a Kórógyiaknak volt itt castellumuk, majd 1529-től a törökök építik ki a várat.
Borosjenő

Borosjenő várának első említése 1295-ből ismert. A 16-17. századokban végvár volt, az 1650-es években reneszánsz várkastéllyá alakították át.
Késmárk

Késmárkot 1251-ben említi először oklevél, amikor IV. Béla német telepeseket telepített ide. Várát a Szapolyai testvérek építették fel a városon belül 1462-65 között. 1579-től a Thökölyek birtoka volt.
Szklabinya

Szklabinya várát a Balassák építették 1262 és 1309 között. A várat 1527-ben a Révay-család kapta meg és a 20. századig birtokolták.
Gesztes vára (Várgesztes)

A gesztesi vár keletkezésének idejét és építtetőjét nem ismerjük, feltehetően a Csák nemzetség valamelyik tagja építette a tatárjárás után. Első okleveles említése 1326-ból való.
Szarvaskő

Szarvaskő vára valamikor 1261 és 1295 épült. A 20. század elején még jelentősebb falszakaszok voltak láthatók, amik mára már eltűntek.
Márévár

A vár első említése 1316-ból való. A 17. században már rormos és elhagyatott. Az utolsó magyarországi várostrom is itt volt, 1956 novemberében egy szovjet tank lőtte az itt meghúzódó szabadságharcosokat.
Zalaszentgrót

Szentgrót vára már 1299 előtt állt. A török korban fontos végvár volt, elbontott köveiből, falait részben megőrizve épült a Batthyány kastély.
Vác

Vác püspökségét Szent István alapította, a székesegyházat I. Géza építette, aki ide is temetkezett. A települést a tatárok 1241-ben elpusztították. Váráról adat csak a 15. századtól van.
Tapolcsány vára

Tapolcsány várát Csák Máté építette a 14. század elején. Első említése 1318-ból ismert. Később a Szécsényiek, Országhok, Forgáchok is birtokolták. A váron még 1925-ben is volt építkezés a tulajdonosok részéről.
Arad

Arad várát a törökök építették 1554 és 1556 között. Ettől a vártól keletre épült fel 1763 és 1783 között a mostani vár. Sáncaiban végezték ki 1849 szeptemberétől a magyar honvédsereg tábornokait, ezredeseit, szám szerint 17-et.
Szulyó vára

A szulyói sziklákon a régészeti kutatások alapján már a tatárjárás körül lehetett legalább egy őrtorony. A várról az első írásos adat 1336-ból ismert. 1780-ban még két hajdú őrizte.
Árva vára

Árva várát a tatárjárás után a Balassák ősei építették. A vár a Thurzók birtoklása alatt élte fénykorát. Jelenleg múzeum.
Sztrecsény

Sztrecsény várának pítési ideje nem ismert, valaminkor a 13-14. század fordulóján épülhetett. Pusztulása 1674-ben és 1698-ban következett be.
Szerencsi vár

A szerencsi vár 1557-58 telén épült. A Rákóczi család felemelkedését megalapozó Rákóczi Zsigmond rezidenciája volt.
Pécs: püspökvár és városfalak

Pécs környéke az ősidőktől fogva lakott terület, az illíreknek az i.e. 800-as években már erődítésük is volt a Jakab-hegyen. Pécs Szt. István korában az első tíz magyar püspökségi központ egyike volt.
Szalónak

Szalónak várának neve először az V. Isván és II. Ottokár cseh király között 1271. júl. 2-án megkötött pozsonyi békeszerződésben bukkan fel. Ebben felsorolták Kőszegi Henrik és fiainak várait, melyeket Monoszló-nembéli Gergely és többek között Ják-nembéli Kázmér fia Csépán ostrommal foglalt vissza a királynak...
Hrussó

A várat Csák Péter nádor építette 1274 körül. A kis várnak a története hatalmaskodásokkal, perekkel és gyilkosságokkal van tele. A vár 1708-ban pusztult el Heister csapatai által.
Oroszlánkő vára

Oroszlánkő vára a Morva határ védelmére épülhetett valamikor a tatárjárás után. Első említése 1316-ból ismert, ekkor Csák Máté birtokolta. 1708-ban 3 napos ostrom után a kurucok feladták a várat. A bevonuló császáriak részben felrobbantották, a többi rombolást a környék lakossága és az elemek végezték el.
Sárvár

Sárvár várát az 1280-as években kezdték el építeni. Legimertebb birtokosaik a Kanizsaiak és Nádasdyak voltak.
Ugod

Ugod várát a Csákok építették 1271 után. A török háborúk során teljesen leromlott vár helyén 1753-ban templomot építettek.
Dévény

Dévény sziklavára a Morva és Duna összefolyásánál 1000 éven keresztül védte Magyarország nyugati határát.
Egervár várkastély

Egervár vára 1277 előtt a Geregye nemzetségbelieké volt (az Egerváriak ősei), akik IV.László elleni lázadásukkor veszítették el. Az új tulajdonosok a Gutkeled nembéli Miklós és Pál lettek.
Csábrág

Csábrág várának eredeti neve Litva volt, sőt ilyen névvel 2 vár is volt egymástól pár km-re.
Lipótvár

Lipótvár 1665 és 1673 között épült fel a kor legmodernebb hadászati elvei alapján. Török ostroma nem volt, Rákóczi próbálta meg elfoglalni ostrommal 1704-ben, majd körbezárással - sikertelenül. Utolsó ostromára 1848-49 telén került sor.
Lednic

Lednic vára igazi sasfészek. Valamikor 1256 és 1262 között építhette Csák Márk. Volt királyi vár, rablófészek, Rákóczi vár. A 18. század végén hagyják el és azután lesz rom.
Segesd

Segesden már az Árpád-korban földvár állt, királyi és kirélynéi központtal. A középkorban castellum, a török korban végvár állt itt. A 18. századtól fokozatosan eltűnt.
Likava

Likava várát Donch zólyomi ispán építette a 14. század első harmadában, 1341 előtt. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc rendelte el lerombolását.
Sirok

Sirok várát az Aba nemzetség építette valamikor a 13. század végén. Alsóvárát Guthi Országh Kristóf építette 1561-62-ig bezárólag.
Vöröskő

Vöröskő várát 1230 után építette III. Béla lánya, I. Ottokár özvegye. 1580-as években lett Pálffy birtok. Az egyik legépebben megmaradt felvidéki vár.
Temetvény

A legújabb kutatások szerint valamikor közvetlenül a tatárjárás után épült a vár legrégebbi része.A várat birtokolták az Újlakiak, Thurzók, Csákyak, Bercsényiek.
Újlak

Újlak várát valószínűleg Csák nembéli Ugrin építette a 14. sz. elején.
Varasd

Varasdon már a 12. században állt vár, de ennek helye nem ismert. A 15. század elején kezd épülni a mai vár. A 16. században jelentősen megerődítették a török veszély miatt.
Adorjánvár

A bihari Adorjánvár 1236-76 között épült. 1665-ben rombolják le a törökök.
Kékkő

Kékkő várát a Balassa család őse, Forró Péter építette 1285 előtt. A vár mindvégig magánvár volt, amely 1899-ig Balassa tulajdonban volt. Birtokosa volt Balassi Bálint is.
Regéc

Regéc várának első említése Aba Amadé nádor 1307-es itt kiadott oklevelében szerepel.
Szentgyörgy: Fehérkő vára (Hrad Biely Kameň)

Szentgyörgy városa melletti Szentgyörgy várat a Hontpázmány nemzetség Szentgyörgyi ága építette 1295 előtt. A vár egyszerű birtokközpont volt, soha nem töltött be jelentősebb szerepet a magyarság történelmében. 1663-ban Érsekújvár ostroma alatt egy török/tatár rajtaütésben pusztult el és nem is építették újjá.
Vinna vára

Vinna várát a középkori oklevelekben Nagymihály váraként nevezték. 1270 után, de 1311 előtt épült. Többször lerombolták, de még az 1750-es években is volt lakható része.
Dömös Árpádvár

A Dömöshöz közeli Árpádvár a 13. század közepén már biztosan állt, a 14. században használták. Okleveles adat nincs róla.
Kőszeg

A ma ismert kőszegi vár IV. Béla várépítési rendelete nyomán épülhetett, egy 1263-ban íródott oklevélben mint "novum castrum Kyzug" szerepel.
Ajnácskő (Hrad Hajnáčka)

A legenda szerint Huba vezér lányáról Hajnácskáról lett a vár elnevezve. Ami bizonyos, hogy IV. Béla adományozta oda Zólyomi Detre fia Mikónak, hogy várat építsen.
Boldogkő

Boldogkő váráról az első írásos emlék 1295-ből maradt fenn. Valószínűleg a Tomaj nemzetség építette.
Korlátkő

Korlátkő építésének ideje nem ismert, valószínű, hogy a 13. század második felében építhették. Feladata a cseh-morva határ őrzése és a kereskedelmi útvonal ellenőrzése volt. 1740-ben még néhányan lakták, utána a környékbeliek hordták szét a köveit.
Beckó (Bolondóc)

Beckó (Bolondóc) vára a 11-12. században épülhetett. Anonymus Gestájában már említi. Leghíresebb tulajdonosa Stibor vajda volt. 1729-ben egy tűzvészben pusztult el.
Kemendollár: Kemend vára

Kemend vára a tatárjárás után épült. 1692-ben már elhagyott várként írnak róla.
Saskő (Šášovský hrad)

Saskő várát a Báncsa nembéli Vince és Péter építette a tatárjárás után. 1708-ban a császári csapatok gyújtották fel és tették védhetetlenné. 1945-ben a szovjetek lőtték az itt kialakított német megfigyelő pontot.
Revistye

Revistye vára a 14. század elején épült. A kis sziklavár a Garam völgyét ellenőrizte. 1792-ben hagyták el végleg, azóta romos.
Végles (Vígľaš)

Végles várának első említése 1390-ből ismert de előzménye lehetett az I. (Nagy) Lajos király által kedvelt Liget vadászkastély. 1945-ben a harcokban romos lett, 2009-től luxus szállodává építették át.
Tőketerebes Parics-vár

Terebes, vagy régebbi nevén Parics vára a 13. század második felében épült, ekkor még fából. 1686-ban Thököly parancsára robbantják fel, azóta rom.
Bajmóc várkastély

Bajmóc vára valamikor 1297 előtt épült, építtetői a Hontpázmány nembéliek voltak. Birtokolta Csák, Máté, Corvin János, a Szapolyaiak, Thurzók és a Pálffyak is.
Béla vár

A szalvóniai Béla várát a johannita lovagrend építette. 1653-ban már elhagyott romként említik.
Ipolydamásd: Damásdi vár

Damásd várát 1339 és 1342 között I. Károly király építtette vadászkastélynak. Ez 1543-44-ben elpusztult, majd a törökök építik fel ismét 1581-ben.
Szarvaskő vára

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén. Egy 1616-os forrás szerint akkor már rom.
Pozsonyborostyánkő

Pozsonyborostyánkő várának építésének ideje bizonytalan. 1349-től királyi vár. Pusztulása 1809-ben következett be, Napóleon csapatai felrobbantották.
Csejte vára (Čachtice)

Csejte várát a Hontpázmány nembéli Kázmér és fiai építették 1263 után. 1273-ban sikerrel verték vissza II. Ottokár csapatait. Leghírhedtebb tulajdonosa Báthory Erzsébet volt, aki a falai között halt meg fogságban. 1779-ben égett le, azóta rom.
Szomolány várkastélya (Smolenice)

Szomolány vára a legfiatalabb a Kis-Kárpátokban épült várak közül: valamikor a 15. század közepén épülhetett. A vár környékén volt a híres szomolányi csata 1704-ben. 1809-ben leégett, majd a 20. század elején-közepén neogótikus várkastély épült a régi vár helyén.
Bazin öregvár

Bazin várát a Hontpázmányok építették. 1543-ig a család kezében volt, majd zálogbirtokosok váltották egymást. A Pálffyak építették át kastéllyá a vár jellegét megszüntetve.
Blatnica

Blatnica várát Doncs zólyomi ispán építhette 1323 előtt. A vár végig birtokközpontként funkcionált, mígnem 1760-ban leégett és végleg elhagyták.
Vitány-vár

Vitány várának keletkezésének idejét és építtetőjét nem ismerjük. Feltehetően a Csák nemzetség valamelyik tagja építette a tatárjárás után. Első okleveles említése 1319-ből való, ekkor Gutkeled nembéli Mihály a várnagya.
Öreglak: Lak vára

Lak település első említése az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékből származik. Várát először 1464-ben említik, mint Laki Thúz János birtokát.
Komár vára - Zalakomár

A komári vár első említése 1310-ből való. Véglegesen 1664-ben pusztult el.
Borostyánkő

Borostyánkő vára a 13. század elején épült. Az Afrika kutató Almásy László a falai közt született.
Detrekő

Detrekő várát V István építette 1271 után. Az első ostroma 1273-ban volt, a védők sikeresen verték vissza a cseh támadókat. Az utolsó tulajdonosai a Pálffyak voltak.
Köpcsény Óvár

Köpcsény régi vára, amely hasonlít a londoni Tower tornyára, talán még III. Béla idején épülhetett. Királyi várként több fontos esemény színhelye is volt. A törökök 1529-ben és 1683-ban is feldúlták. Jelenleg magántulajdonban van.
Csicsva vára

Csicsva várát 1309 és 1316 között építhették a Rozgonyiak ősei. A Thököly, majd Rákóczi szabadságharcokban pusztult el.
Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely vára az 1260-as években épült királyi várként, a pataki erdőispánságban. Az 1530-as évek második felében pusztult el.
Székelyhíd

Székelyhíd várát a Zólyomi család építette 1460 után. A palánkvárat 1638-től I. Rákóczi György építtette ki erős végvárrá. 1665-ben a vasvári béke értelmében lerombolták.
Bihar földvára

A bihari földvár a négy legnagyobb korai magyar ispánsági vár közé tartozik. A korai Árpádok alatt hercegi, az u.n dukátus székhelye.
Csáktornya

Csáktornya várát a Hahót-Buzád nembéli Csák zalai ispán építette 1270 előtt. Fénykorát a Zrínyiek birtoklása alatt élte.
Ó-Arad ispánsági vára

Ó-Aradvár a mai Aradtól keletre, valamikor a honfoglalás előtt épülhetett, Szent István 1028-ban foglalta el Ajtonytól. Ispánsági vár lett, majd II. Béla az orodi prépostságnak adta.
Fraknó (Forchtenstein)

Fraknó várát 1317 után Nagymartoni grófok építették a Rozália-hegység dolomit szirtjére. Az Esterházyak 1622-ben szerzik meg.
Dombó vára

Dombóvár a Kapos árteréből kiemelkedő kis szigeten épült.
Rékavár (Rákvár)

A vár építésének és elpusztulásának ismeretlen az időpontja. A legenda szerint Rékavár volt skóciai Szent Margit szülőhelye.
Kisnána

A vár elődje egy kőből épült udvarház volt, amelyet az Aba nemzetségből származó Kompolti István emeltetett 1325 körül. A vár végét Bali budai pasa ostroma jelentette, aki Móré Lászlót ostromolta ki a kicsi várból.
Cseklész

Cseklész első okleveles említése 1209-ből való. A vár 1290-es években épülhetett, építője a Hont-Pázmény nembéli Bököny fia Bököny lehetett. Érdekessége, hogy a várat Csák Máté pénzért vásárolta meg. A vár 1511-ben már romos, 1633-ban már nem is említik.
Kassa Várhegy

A kassai Várhegyen álló vár vagy a 13. század közepe körül, vagy a 14. század legelején épült, de a régészeti kuatások szerint sohasem volt befejezve.
Márkusfalva Máriássy-vár

1507-ben kapott engedélyt Máriássy István, hogy az udvarházát kibővítse, de ő erődítés építésébe kezdett, amit Lőcse és a király is sérelmezett.
Solymár

A solymári vár valamikor 1355-1390 épült, 1401-ben "Castrum Salmar" néven szerepel. 1541 után felégetik és elhagyják.
Bakonyújvár

Bakonyújvár várát a rablólovag Podmaniczky testvérek építették 1529 és 1533 között, minden bizonnyal egy régebbi várat kibővítve. A királyi csapatok 1546-47-ben lerombolták. köveit a lakosok hordták szét.
Döbrököz

A Tolna megyei Döbrököz vára a Kapos partján egy alacsony dombra épült. Első okleveles említése 1309-ből ismert.
Divény vár (Divín)

Divényt Tomaj nembéli Dénes nádor, vagy fia Dénes építette a 13. század utolsó harmadában. Magát a várat 1329-ben említik először az oklevelek. a 16. században a Balassák kapják meg
Hasznos: Cserteri-vár

A hasznosi várat a Rátót nembéli Domonkos építette 1300-1320 körül. 1552-ben a törökök harc nélkül foglalják el. 1848-49-ben még lakhatónak írják.
Zalavár - Vársziget

Zalavár története a Karoling-korban 840 körül kezdődik, amikor Priwina itt építette meg erődített udvarházát és később az egész szigetet földsánccal vetette körbe. Szt. István Kolon megye ispáni központjává építi ki, később Zalavár fontos része volt a török elleni végvár rendszernek.
Dédes

Dédes vára 1247 és 1254 között épült. 1319-ben I. Károly ostrommal foglalta el. 1567 áprilisában a törökök elfoglalták és lerombolták. Azóta rom.
Zayugróc vár

Zayugróc (eredetileg Ugróc) vára a 13. század második felében épült magánvárként. Volt Csák Mátéé, királyi és királynéi vár is. 1547-től Zay Ferenc kapja meg és a Zay családé marad 1848-ban bekövetkezett leégéséig.
Nagykemlék

Nagykemlék vára még a tatárjárás előtt épült és sikeresen állt ellen a tatárok rövid ostromának. A 17. század végén pusztult el egy földrendgésben.
Világos

Világosvárat a 13. század második felében építhették, első említése 1318-ból ismert. 1702-ben a romos várat felrobbantották.
Krasznahorka

Krasznahorka vára a 13. század végén épülhetett. Leghíresebb tulajdonosai a Bebek és Andrássy családok voltak.
Budetin

Budetin várát a Balassák építették a 13. század második felében.
Simontornya

Döröcske nembeli Salamon fia Simon alországbíró az 1270-as években a Sárvíz árterületének szigetére tornyot, majd egy kisebb várat épített, a település innen kapta nevét - Simontornya.
Csókakő

A várat a Csákok építették a tatárjárás után. A törökök 1544-ben foglalták el és kis megszakításokkal 1687-ig birtokolták.
Buják

Bujáki vár építésének pontos ideje nem ismert, a legrégebbi része, az öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett. 1303-ból való említése a legkorábbi.
Somoskő (Šomoška hrad)

Somoskő várát a környék urai, a Kacsics nembéli Illés-ág tagjai építették a tatárjárás után. Tulajdonosa volt a temesvári hős Losonczy István is.
Nagykövesd

Kövesdet 1283-ban említi először oklevél, ekkor a Rátold nembeli Mátyás birtoka volt.
Balatonszemes: Bolondvár

A balatonszemesi Bolondvárat a törökök építették 1570-ben a fonyódi és tihanyi magyar végvárak szemmel tartására. Mára csak a déli árkai maradtak fenn.
Füzér

Füzér vára a legrégebbi kőváraink közé tartozik, amik még a tatárjárás előtt épültek.
Gerennavár (Szilvásvárad)

A várról okleveles adat nem maradt fenn. A 14-15-ik századokban használhatták.
Berencs (Hrad Branč)

Berencs várát az Abák építették 1251 és 1260 között. A 17. század végén égett le villámcsapás következtében.
Éleskő

A vár építési ideje nem ismert, első említése 1336-ból ismert castrum Hedreh néven. A Rákóczi szabadságharc alatt többször gazdát cserélt, utolsó ostroma 1707-ben volt. Utána elhagyták a romos várat.
Szentgyörgy városfalak

Szentgyörgy városát 1603 és 1647 között vették körül falakkal. III. Ferdinánd 1647-ben szabad királyi város rangra emelte.
Valpó

A várat 1405 után kezdte el építeni a Maróti család. A törökök 1543-ban elfoglalták és csak 1687-ben szabadult fel.
Zólyom Pusztavár

Zólyom Pusztavár legrégebbi része a 12. század közepén épülhetett. A két különálló részből álló vár az Árpádok és Anjouk kedvelt tartózkodási helye volt vadászataik alkalmával. A várat a 15. század közepe után elhagyták.
Marcellvár

Marcellvár építési ideje bizonytalan, annyi bizonyos, hogy az építkezés nagyon lassan folyt. A 15. század közepén a husziták egyik fő fészke volt, ezután a lőcseiek lebontották.
Nagykereki

Kereki vára a 15. században épülhetett, és ezt Bocskai István építette ki 1592 után. 1604-ben itt kezdődött a Bocskai szabadságharc.
Gyöngyöspata Pata vára

Gyöngyöspata várának építési ideje bizobytalan, de a 11. században már állt. 1460-ban Mátyás király pusztította el.
Szanda

Szanda várának építése valamikor 1301 előtt történt. Pusztulását a 15 éves háború hozta el, a várat elhagyó törökök felgyújtották és magára hagyták. Soha többé nem épült fel.
Hont vára

A mára már teljesen eltűnt Hont ispáni fa/föld várát a későbbi Szent Istvánt karddal felövező Hont és Pázmány lovag építhette. A vár a 13. század végén elpusztult.
Sámsonháza: Fejérkő vára

A Sámsonháza feletti Fejérkő váráról kevés írott adat maradt fenn. Valószínűleg a 13. század második felében épült, és már 14. században elpusztult.
Kási-vár, Nyim

A Somogy megyei Kási vár egy nagyon jó állapotban megmaradt Árpád-kori földvár. A helyi Csákok birtokközpontja lehetett.
Zengővár

"... megállapítható, hogy a Zengő tetején egy árokkal, sánccal övezett, kő tornyos, 13. századi erősség állt... Figyelembe véve azt, hogy Zengővár utaktól, településektől távol, nagy relatív magasságban és a pécsváradi apátság birtokán helyezkedik el, az a legvalószínűbb, hogy mentsvárnak épült."
Berzence

Berzence vára valamikor 1377 után épülhetett, de 1444-ben már biztosan állt. 2021-ben megkezdődött a romok kiásása.
Jókő

Jókő várát az Abák építették 1267 után. Birtokolta Csák Máté,. volt királyi vár és volt morva zálogban. Zsigmondtól Stibor vajda kapta meg, majd a 15. században az Országh családé lett A 16. századtól az Erdődyeké, végül a 19 században a Pálffyak szerezték meg. az omladozó várat.
Korotna vára

Korotna várát Korotnai János nádori ítélőmester és somogyi ispán építtette 1466 és 1483 között. 1555-ben védői elfutottak a török elől, 1556-ban Zrínyi Miklós ostrommal foglalta vissza. 1557-től ismét a törököké. 1665 körül még használták, 1689-ben már rom.
Keselőkő

Keselőkő vára először 1352-ben tűnik fel oklevélben, de valószínűleg már a század elején felépült. Pusztulásáról nincs adat, talán a Rákóczi-szabadságharc alatt következett be.
Körösszeg

Körösszeg váráról az első okleveles adat 1289-ből ismert, ekkor a Borsa nembéli Beke birtokában volt. 1277 után épülhetett, miután Kán Miklós IV. László parancsára megtörte a Bihar megyei Geregyék hatalmát. A vár mellett gyilkolták meg kun orgyilkosok IV. László királyt.
Liptóóvár (Liptóvár, Nagyvár)

Liptóóvár a tatárjárás épült, első említése 1262-ből ismert. Liptóújvár felépülése után általában Nagyvár néven szerepelt az oklevelekben.
Teplafőszékely, Brezó

Teplafőszékely vára nem szerepel oklevelekben. A régészeti leletek alapján a 13-14. századokban használták.
Márianosztra: Bibervár

Márianosztra-Bibervár 1260 körül épült kis uradalmi székhely lehetett, ami már a 14. század eleji harcokban elpusztulhatott.
Brinje - Sokolac - Sólyomkő

Brinje várának egyes részei a 14. században épültek, de kiépítése a 15. században történt. 1530-as évektől fontos végvár lett. A 19. században elhagyták és köveit széthordták.
Salgó

Salgó várát a környéken birtokos Kacsics nemzetség építette. 1593-as visszafoglalása után pusztulásnak indult.
Kabold (Kobersdorf)

Kabold várát 1222-ben építette Botus fia Pósa. 1670. április 26-án Kéry Ferenc a vár ura elfogatta az itt találkozó Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet.
Lánzsér (Landsee)

Közép-Európa egyik legnagyobb várának romjai a 627 m magas Várhegyen láthatók. A vár helyén 1158-ban már lakótorony állt.
Visegrád: ispáni vár

A visegrádi Sibrik-dombon már I. Constantin idejében erődöt építettek a rómaiak, a Pone Navatát. Később Szent László az itteni ispáni várban őriztette a fogoly Salamon királyt.
Borsodi földvár

A várat Anonymus említi. A fa-földvár a 10.század végén, a 11. században épült ispánsági vár volt, a vármegye névadója.
Börevár

Börevár impozáns sáncai a Somogy megyei Ságvártól nem messze találhatók. Oklevelek nem említik.
Holics

A morva határon álló Holics várának első említése 1205-ből ismert Wywar [Újvár] néven. 1739-ben Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc vásárolta meg Czobor Józseftől, és a Habsburg család nyári kastélyává alakította át.
Szenyér

Szenyér várkastély építésére Anthimus János Mátyás királytól 1459-ben kapott engedélyt, amely 1464-ben már elkészült. 1566-ban Szigetvár elestének hírére az őrsége felgyújtotta és elhagyta. A törökök nem szállták meg, többé nem épült fel.
Appony vára

Appony várát Csák Máté testvére, Csák mester építhette a 13. század végén. 1392-ben kapja meg az Apponyi család őse, és nem is lesz más tulajdonosa Trianonig. A várat 1645-ben elhagyják.
Lajtapordány

Lajtapordány váráról nem sok adat áll rendelkezésre. Az 1200-as évek elején épült egy római kiserőd helyén és 1273-ban pusztult el.
Sajónémeti

Sajónémeti várhegyen a 13.-14. század fordulóján egy Árpád-kori nemesi kis vár állt, amit felhagytak. 1460-ban ennek helyén épített Giskra egy fa-föld erődítményt, amit Mátyás király foglalt el pár hónap múlva. A várat pár éven belül elbontották.
Alsóhunkóc

Alsóhunkóc váráról okleveles adat nem ismert. A helyszínen talált cseréptöredékek szerint a 14. század második felében épült és a 15. században már elhagyták.
Barkó vára

Barkó vára a 13-14. század fordulóján épült. 1317-ben a Drugethek kapják meg és 1698-ig az ő birtokukban marad. 1684-ben pusztult el.
Lubló vára

Lubló váráról az első hiteles adat 1311-ből ismert. Luxemburgi Zsigmond 1412-ben elzálogosította Lengyelországnak, és csak Mária Terézia csatolta vissza 1772-ben.
Élesszeg - Scharfeneck - Sárfenék

Scharfeneck / Sárfenék / Élesszeg vára 1390 után épült, építtetői a Scharfeneck család tagjai voltak. A vár a 15 század végén, 16, század elején Ausztriához került át.
Kiskemlék

Kiskemlék várának építtetője és építésének ideje nem ismert. Korei történetében a tulajdonosai általában megegyeztek a közeli Nagykemlék birtokosaival. A várat 1663-ban hagyták el, azóta pusztul.
Podolin vár és városfalak

Podolin városát a tatárjárásban elpusztult település helyén IV. Béla lánya Kunigunda és férje, Boleszlav krakkói herceg által behívott Henrik soltész telepítette újra. 1292-ből már van adat a város erődítéseiről.
Csetnek vára

1432-ben a Csetnekiek várépítési engedélyt kaptak Zsigmond királytól. A mai vár viszont csak a 16. században épült, nincs okleveles adat elődjéről.
Pottenburg - Pat vára

Pottenburg várának építtetője Pat nádor lehetett a 12-13. századok fordulóján. A vár és területe gyakran cserélt gazdát a magyar-osztrák háborúkban.
Mátraszentimre Óvár

Mátraszentimre Óvár középkori vára az őskori vár sáncainak egy részére épült. Építtetője és építésének ideje sem ismert. A korszak egyik legnagyobb vára lehetett.
Ágasvár

Ágasvár a tatárjárás után épült, de még 1265 előtt. A 15. századi oklevekben már csak várhelyként szerepel.
Gyöngyöstarján Világosvár

A Gyöngyöstarjánhoz közeli Világosvár nem szerepel az oklevelekben. Építése 1275 után történt és már a századfoduló környékén elpusztulhatott.
Bátorkő

Bátorkő építésének ideje nem ismert. 1271-ben a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozó oklevélben szerepel a Tikolföld a Várad erdővel, ami talán a várra utal.
Kereki: Fehérkő vára

A vár első írásos említése 1336-ból ismert, Czikó a várnagya. A vár sem épülhetett sokkal korábban. 1396-ig királyi vár volt.
Csővár

Csővár építésének időpontjáról nincs adat, de feltételezhető, hogy a tatárjárás utáni várépítési időszakban épült. Tulajdonosai között megtalálható többek között Corvin János is.
Szalánc vára (Slanec)

A vár első említése 1230-ból való, Castellum Salis (Sóvár) néven. Valószínűleg az Abák építhették. A vár öregtornyát 1944-ben még használták.
Oroszlánkő

A Vértes erdejében található erősen lepusztult várat a Csákok építethették. Anonymus és Kézai Simon is említik krónikáikban.
Sály: Latorvár

A sályi Latorvárról nincsenek okleveles adatok. A régészeti kutatás a kisméretű várat a 12-13. századra teszi. Pusztulásának körülményei nem ismertek.
Tamási

Tamási vára mára teljesen eltűnt, 1776-ban lebontották. A vár első említése 1315-ből való.
Csákány

A Somogy megyei Csákány vára a korábbi ferences rendház megerősítésével jött létre 1543 után. Tipikus képviselője volt a szükségmegoldásoknak, amit a törökök előretörése váltott ki. Mára teljesen eltűnt, a vár helyén templom épült 1760 körül.
Tátika - Alsóvár

A Tátika nemzetség már a tatárjárás ideje előtt megépíttette várát, mely azonban nem azonos a ma ismert rommal. Minden bizonnyal ez volt az egyik legkorábban épült magán vár. Okleveles adatokban 1341-ig szerepel
Kismarton (Eisenstadt)

Kismarton városfalait és várát a Kanizsaiak építették a 14. században. A várat Esterházy Pál építette át reprezentatív kastéllyá.
Szentvid

Szentvid várhegy már az ősidők óta lakott volt. A Karoling-korban templom és sáncvár ált itt. Ezt tovább használták a honfoglaló magyarok, kibővítve, később kővárrá átépítve.
Szentmargitbánya vár és templom

Szentmargitbánya eredeti neve Majád volt, vára valamikor 1273 előtt épült. A Gutkeled nembéli Majádiak várát 1289-ben Albert osztrák herceg öt napos ostrommal foglalta el. A vár vagy ekkor, vagy 1291-ben lebontásra került. Helyén ma a köveiből épült templom áll.
Zólyom városfalak

Zólyom városát valószínűleg már az 1440-es évektől körülvette valamilyen erődítés, de csak 1465-ből van feljegyzés róla. A palánk falakta 1590-től kezdték átépíteni kővé, és a munkák 1660-ig tartottak.
Sóvár

Sóvár várát már Anonymus is említi, de a mostani kővárat Simon fia György építette 1288 és 1298 között. A romos és elhagyott várat 1715-ben elbontották.
Tornalja

Már a 10.-11. században egy fa őrtornya álhatott itt az u.n. gömörőröknek, a feltételezések szerint kabar eredetű határőröknek. A tatárjáráskor elpusztult erődítmény helyén a 13. század utolsó harmadában épült vár.
Nagyszombat városfalak

Nagyszombat városának erődítéseiről már 1258-ból van adat. A téglalap alakú várost körölbelöl 42 toronnyal megerősített magas fal vette körül az 1840-es évekig.
Csányó

Csányó vára a 15. század közepén épülhetett és a 17. század elején eltűnik a feljegyzésekből.
Pernek

Pernek váráról nincsenek történeti adatok, a 11-12. században, esetlegesen a 13. században épült királyi vár lehetett. Pusztulásának körülményei sem ismertek.
Szentmária Havránok

A liptói víztározó feletti hegyen már a kelták is erődített telepet építettek. Ennek egy kis részén épült a 12. században egy fa vár, amit a 13. és 15. századokban megújítottak.
Szászvár

Szászvár neve az írott forrásokban először a 13. század első felében tűnik fel, magáról a várról először egy 1439. május 28-án keltezett oklevélben lehet olvasni. A szászvári vár a magyar késő középkori püspöki birtokközpontok egyik legjobban ismert példája.
Divény Balassa-Zichy várkastély (Divín)

Divény várkastélyát a hírhedt garázda Balassa Imre építette 1670-ben. Később a Zichy család birtokolta a 2. világháború végéig.
Fonyód: Alsóvár

A fonyódi palánkvár helyén Árpád- és középkori falu volt, templommal. Ezt a templomot erősítette meg és vette körül kettős palánkkal 1544 után Lengyel Boldizsár, majd Palonai Magyar Bálint. A vár 1575 aug. 3-án esett el. A maroknyi várvédő az utolsó leheletéig védte a várat.
Cserépvár

Cserépvár elődjét a fa cölöpökből épült várat Miskolc nembéli II. Panyit építhette a 13. század végén.
Fancsi-vár

A kéthelyi Fancsi-vár a török kori kis palánkvárak tipikus képviselője volt. Az 1500-as évek legelején a castellumot erősítették meg. A törökök többször is elfoglalták és felégették. Véglegesen valószínűleg Kanizsa visszafoglalása után pusztult el.
Pest városfalai

Pest első városfalai már a tatárjárás előtt álltak. A középkori városfalak Mátyás uralkodása alatt épültek 1460-80 között.
Zalabér: Nemes temető

Zalabér felett, a Nemes temetőben egy korai fa/földvár maradványai láthatók. A Türje nembéli Béri család emelhette birtokközpontjául.
Gúta Békavár

Gúta határában a Vág átkelőjének őrzésére Mária királynő építtetett várat a hagyomány szerint. A török időkben ezt egy négy olaszbástyás palánkvárrá építették át és még a napóleoni háborúkban is használták.
Diósjenő Csehvár

Jenő váráról már a 13. század végéről van adat, ekkor IV. László elcseréli Szádvárral. A vár az Árpád-kor végén elpusztulhatott, csak a 15. században bukkan fel újra, de 1524-ben már nem említik.ő negyedére
Dobronya

Dobronya vára a 13 század végén épülhetett, de az első adat csak 1306-ból ismert róla. Ekkor I. Károlynak foglalják el a Balassák őseitől. A vár soha nem volt jelentős, 1710-ben már elhagyták és a század végén már romként említik.
Pozsony városfalak

Pozsony városának első erődítményei a tatárjárás után épülhettek. Kettős kőfallal Zsigmond király korában vették körbe. A falakat Mária Terézia idejében bontották le, ma már csak a Szt. Mihály kapu áll a négy kapuja közül. Falai közül a legnagyobb szakasz a várral szembeni nyugati oldalán található.
Rohonc Batthyány várkastély

A várkastélyt Batthyány II. Ferenc építette egy korábbi ismeretlen elrendezésű castellum helyén, azt átépítve.. Ezt Collato seregei felgyújtották 1621-ben. 1622-ben. Batthyány ennek a helyén egy még hatalmasabb várkastélyt épített, ami 1945-ben teljesen elpusztult. Ma modern beépítés van a helyén.
Pozsony: Szt. Márton dóm

A pozsonyi Szent Márton dóm a 13. században épült egy korábbi templom helyén. A 16. század közepétől koronázó templom lett.
Uppony Dedevár

Uppony Dedevárról nincs okleveles adat. A kutatók az Árpád-korra teszik az építését.
Sajógalgóc

Sajógalgóc föld/fa várát a Rátót nemzetség építhette a 13. század harmadik harmadában, és 1270 körül pusztult el egy ostromban. A vár helyén 1457-58-ban a husziták emeltek egy erődítményt, amit Rozgonyi Sebestyén foglalt el tőlük. Utána elhagyták a várat.
Vadna

Vadna fa/föld vára a 13. század közepe körül épült és már a 14. században elhagyták. A várhelyen a huszita bratik építettek egy erődítményt 1457-58-ban, amit rövid ostrommal Rozgonyi Sebestyén foglalt el tőlük.
Sajóivánka

Sajóivánka várhelyét az 1980-as években találta megy Nováki Gyula és Sándorfi György. Okleveles adat nem ismert róla, de a leletek alapján a 13. században használták és talán a husziták vadnai várának elővára is lehetett.
Erdőd ( Erdut)

Erdőd várának első említése 1472-ből ismert, de 1453 után épülhetett. A törökök 1526-ban foglalták el, és kisebb megszakításokkal 1687-ig birtokolták.
Jeszenő vára

Jeszenő várát Gutkeled nembéli Joachim építtethette 1277 előtt, de legkésőbb 1316-ban már állt. I. Rákóczi György romboltatta le 1644-ben.
Rihnó

Rihnó várát a 13. század második felében építette a Perényi család. 1605-ben már leromboltként említik.
Paka vára

Paka vára nem szerepel oklevelekben. a régészeti kutatások szerint a 13. században épülhetett és a 15. században egy tűzvészben pusztulhatott el.
Kórógy

Kórógy vára 1290 előtt épült, a Keled nembéli Kórógyiak váraként egy mocsár közepén. A török korban pusztult el, valószínűleg 1526-ban.
Oroszvár

Oroszvár területén már az 1. században római tábor épült. A 11-12. században a korábbi római romok felett épült meg a motte tipusú magyar határvár.
Petőszinye vár

Petőszinye vára nem szerepel oklevelekben, a területén talált cseréptöredékek szerint a 13-14. században állhatott. Építtetői talán a környék birtokosai, az Abák lehettek.
Ránkfüred Herlány

Ránkfüred Herlány vára nem szerepel az oklevelekben. A 12-13. században épülhetett, és még a 14. században elpusztult.
Várna Óvár

Várna várát a Balassák építették 1267 után. A közeli Sztrecsény megépülése után Óvárnak nevezték. A 18. század közepén elhagyták és azután fokozatosan rom lett.
Baglyaskő

Baglyaskő várát a tatárjárás után építette a Kacsics nemzetség illés ága. Károly Róbert a Csák Máté elleni háború alatt lerombolta.
Szigliget Óvár

A szigligeti Óvárt az Atyusz nemzetség építhette a 12-13. században.
Csabrendek: Banyavár

A Csabrendektől délkeletre kb. 2 km-re található várhelyről semmi okleveles adat, korabeli feljegyzés nem ismert. A régészeti adatbázisban Árpád-kori fölvár/várként szerepel.
Kőszeg Óház

Kőszeg első vára volt, amely még tatárjárás előtt épült. Kőszeg városának és várának megépülése után elvesztette jelentőségét. Valamikor a 15. század közepén pusztulhatott el.
Szarvkő

Lackfi István, a későbbi erdélyi vajda építette valamikor 1328 és 1336 között. A 15. századi osztrák-magyar háborúk során pusztul el.
Benevár

Benevárat az Aba nembéli Csobánkák építették a 13 század második harmadában. Valószínűleg a husziták pusztították el 1460 körül. 1497-ben már romként említik
Ötvöskónyi: Báthori várkastély

Ötvöskónyi várkastély a 15. század második felében épült. Építtetői a Báthoriak voltak. 1664-ben Zrínyi Miklós tulajdona, majd a század második felében leégett és elpusztult.
Dombóvár Szigeterdő

Dombóváron, a Szigeterdőben található egy 1272 előtt épült tégla lakótorony és földvár sánca. A vár építője nem ismert. A 16. század elején pusztult el. Helyén 2013-ban Árpád-kori lakótorony rekonstrukció épült.
Nagybiccse

A nagybiccsei várkastélyt Thurzó Ferenc építette 1571 és 1574 között egy korábbi vizivár helyén. Fia, György 1601-ben egy késő reneszánsz Nászpalotát épített a kastély mellé.
Ducó

Ducótól (Ducové) délre egy 9-10. századi föld/fa vár részbeni rekonstrukciója található. A vár a morva időkben uradalmi központ lehetett. A honfoglalásunk után 940-970 körül elpusztult, de a leletek szerint még a 13-14. századokban is használták időszakosan védelmi célokra.
Bazin városfalak

Bazin mezőváros falairól az első feljegyzés a 15. század végéről ismert. 1615-től lett kamarai mezőváros, ekkor lett joga kőből városfalak építésére. A falakat egészen 1670-ig építették.A Rákóczi-szabadságharc után már nem tartották karban a városfalakat és megkezdődött a lassú pusztulásuk.
Uppony Földvár

Uppony Földvárról nincs okleveles adat. A kutatók az Árpád-korra teszik az építését.
Sajóvelezd

Sajóvelezd várát először 1362-ben említik, de Fügedi Erik szerint egy 1284-es név oklevél szintén erről a várról szólhat. Pusztulásának sem ideje, sem módja nem ismert.
Málca

Málca az egykori Zemplén vármegye Trianon után elcsatolt részén áll. Váráról semmilyen okleveles adat nem maradt fenn, és ásatás sem tisztázta a vár történetét.
Tata: Esterházy-kastély

A tatai Esterházy-kastély a korábbi uradalmi kormányzói ház átépítésével és bővítésével építették ki 1765 és 1780 között. 2018 és 2020 között a kastély teljes felújításon esett át.
Budai vár: királyi kápolna

A budai királyi kápolnát I. Lajos építtette 1382 előtt. Az emeletes királyi kápolna nem csak egyházi, hanem világi funkciókat is ellátott a 15. század első harmadáig.
Kincsesbánya Vaskapu

Kincsesbányától északra, a Vontató-hegy keleti platóján az erdő egy késő Árpád-kori vár maradványait rejti. Oklevelek nem említik, a leletek alapján 12-13. századi lehetett.
Sebesváralja Sebes vára

Sebes vára 1299 előtt épült. Építtetője a Sebesi család volt, akik kis megszakításokkal egészen a vár pusztulásáig, 1550-ig birtokolták a kicsiny erősséget.
Pocsaj, Rákóczi castellum

Egy korábbi földvár helyén építette a 4 sarokbástyás, erődített udvarházát I. Rákóczi György 1641-től. 1660-ban a törökök pusztították el, majd újjáépítették. Ma már csak egy pince emlékeztet a várra.
Neszmély Nagyvár

A neszmélyi Nagyvárnak sem építtetőjét, sem építésének korát nem ismerjük. Régészeti ásatás még nem volt, így csak találgatások vannak róla.
Pelsőc Bebek vár

Pelsőc várával kapcsolatban több a kérdés mint a válasz. A Bebek család építette és 1567-ben pusztult el végleg.
Pocsaj Hosszúzug

Pocsaj Hosszúzugi földvár építtetője és építési ideje sem ismert. Erre csak régészeti ásatás tudna támpontot adni.
Konyha

Konyha vára nem szerepel a korabeli forrásokban. A 14. század elején épülhetett és 1543-ban már biztosan nem használták.
Jászó vára

A jászói várat I. Károly építtette 1317 körül. A vár 1418-ban már rom, funkcióját a megerődített monostor vette át.
Jászó premontrei kolostor

Jászón 1214 előtt épült monostor a premontreiek számára, ezt 1436-ban kőfalallal és tornyokkal erődítették meg. Az 1700-as évek közepi barokk átépítés teljesen eltüntette a középkori épületeket és erődítményeket.
Márkusfalva kastély

Márkusfalván a reneszánsz várkastélyt Máriássy Ferenc építette 1643-ban. 1772-80 között alakították át rokokó stílusban.
Szucsány Skala

Szucsány Skala mészkőtömbjén egy oklevelekben nem szereplő erődítmény sáncai láthatók. Már a bronzkorban erődített telep állt itt, és a kutatók szerint középkorban is használták a 11-12. századokban.
Kula-torony

A torony a 14. században épülhetett, a török korban palánkkal erősítették meg. 1687-ben szabadul fel.
Borsi (Borsa)

A várkastély 1579 körül épült. II. Rákóczi Ferenc 1676. 03. 27-én itt született.
Zalaszántó

Zalaszántó (Szántó) Szent Kozma és Dámján tiszteletére szentelt temlomáról először egy 1236-ban kelt oklevélben olvashatunk, de már a 11. században állt templom a helyén.
Korpona (Krupina)

Korpona város alapításának időpontja bizonytalan, valószínűleg a Hontpázmányok telepítettek ide német hospeseket.
Vasdobra várrom

A vasdobrai várat a szentgotthárdi apátság építette IV. Béla parancsára 1266 előtt. A vár végleges pusztulása II. József tető adójának volt köszönhető.
Sály: Örsur vára

Örsur váráról először Anonymus Gestájából értesülhetünk. A föld-fa vár a 10-11. században épülhetett.
Cseklész Árpád-kori templom

Cseklész temploma a 12. század végén épülhetett román stílusban. A 14. században gótikus stílusban építették át.
Sárkányvár

Sárkánykő vára a 13. század második felében épülhetett és vagy a 15-ik, vagy a 16-ik században pusztulhatott el. Oklevelek nem említik.
Zalacsány végvár

Csány település első említése 1019-ből ismert. A birtokos Csányi család tornyos kőépületét palánkkal erősítették meg a török Dunántúli hódításai miatt. Egyedül Turco alaprajza maradt fenn róla 1569-ből.
Kantavár

Kantavár építésének ideje és építője ismeretlen, az u.n. "történelem nélküli" kisvárakhoz tartozik. A török időkben még használhatták, pusztulásának oka és ideje sem ismert.
Szakolca: Kálvária-domb

Szakolca Árpád-kori várának nyomai a Kálvária dombon találhatók, a Szt. György rotundával szemben. A vár árkai ma is jól kivehetők.
Modor (Modra)

Modor neve1158-ban II. Géza oklevelében tűnik fel először. A város falai 1610 és 1643 között épültek.
Csejte erődített templom

Az erődített templom udvarán álló Szt. Antal gótikus kápolna már említve van az 1332-ik évi pápai tizedjegyzékben. A Szt. László templomot Stibor vajda építtette 1393-tól. Az épületegyüttest 10-12m magas vastag várfal veszi körül.
Feketevár

A várról okleveles adat nincs, csak a közeli Kisaranyos (Zlatno) faluról. A régészeti feltárások szerint a vár 1 13-14. század fordulóján épülhetett.
Székesfehérvár: Feketehegy

Székesfehérvár határában egy Árpád-kori kisvár sáncai találhatók. Oklevelekben nem szerepel, a régészeti leletek szerint a 12-13. században használhatták.
Kistapolcsány várkastély

Kistapolcsány kastélya helyén a 13. században egy kisméretű vár állt, majd a 16. században ezt lerombolva épült meg körülötte egy várkastély. A várat Rákóczi László építette át reneszánsz stílusban. A déli klasszicista szárny a 19. század elején épült.
Rohonc vára

Rohonc várának első említése 1288-ból ismert. A Kőszegiek vára volt.A története során több ostromot vészelt át, de 1621-ben Collato csapatai lerombolták a korszerűtlen váracskát. többé nem is épült fel.
Kapronca

A szlavóniai Kapronca neve először 1272-ben tűnik fel. A 16-17. században Szlavónia egyik legerősebb várává építették ki, de ostromot nem kellett kiállnia. Mára csak egy várkapuja és a mellette levő földsánc és várárok egy része maradt fenn.
Komárom Igmándi erőd

Az Igmándi erőd a komáromi erődrendszer legfiatalabb tagjaként 1871 és 1877 között épült. Un. ágyúerődnek épült és a Duna jobb partján a déli utat fedezte. Az 1900-as évek elejére már elavult, korszerűsítésére készültek tervek, de soha nem hajtották azt végre.
Sopronnyék erődített templom

(Sopron)Nyék vára 1289-ben osztrák ostrom következtében pusztult el. A régi vár helyétől mintegy 200 méterre épült fel az erődített gótikus templom, ami 1500-ban már állt.
Komárom Csillagerőd

A Csillagerőd elődje a Pálffy Miklós által 1585-ben felépített Szent Péter palánk volt. Az 1849-ben súlyosan megsérült Csillagerődöt 1850 és 1870 között építették újjá.
Komárom Monostori erőd

Az erőd 1850 és 1871 között épült. A 2. világháború után a szovjet csapatok használták lőszerraktárnak..
Kincsesbánya Kopasz-hegy

A kincsesbányai Kopasz-hegyen egy ismeretlen, valószínűleg középkori vár sáncai láthatók. Sem építésének, sem pusztulásának ideje és nem ismert. Régészeti kutatása még nem volt.
Bodrogszerdahely Vécsey-kastély

A bodrogszerdahelyi Vécsey-kastély a korábbi szerdahelyi vár helyén épült az 1700-as évek elején. A várat a korábbi bortokos szerdahelyi család építhette, de ennek időpontja nem ismert. Először 1670-ben említik, amikor Sporck tábornok császári hadai megszállják.
Sopronkertes erődített templom

A korábbi vár helyén épült a lőréses fallal körülvett templom még 1554 előtt. A 18. században barokk formában építették át.
Kluknó

A kluknói Csáky várkastély előzménye a 16. század közepén épült erődített udvarház volt. A barokk várkastély 1715-20 között épült.
Eperjes városfalak

Eperjes falainak építését I. Lajos király rendeli el és 1370-ben kezdődik az építkezés. 1751-ben Mária Terézia rendelte el a városfalak elbontását.
Gyula: ferences kolostorrom

Gyula ferences templomát és rendházát 1420 és 1452 között építtette Maróthi János macsói bán, vagy fia László.
Pankota

A pankotai vár a korábbi bencés kolostorra épült és a 15 éves háborúban pusztulhatott el. Várként való kiépítésének időpontja a késő Árpád-korra tehető. 1317-től már biztosan királyi vár. 1387-től a Losonczy család birtoka.
Tiszaalpár

Tiszaalpár Várdombon lévő földvár a 12. században épülhetett egy bronzkori erődített település helyén. A tatárjáráskor pusztulhatott el.
Tihany Csúcshegy

A tihanyi Csúcshegyen egy 13. századi toronynak és körítőfalainak nyomai találhatók. Talán ez volt az oklevelekben is említett tihanyi királyi vár. Sajnos komoly kutatás még nem volt.
Szentgyörgyvár

A szlavóniai Szentgyörgyvárat az Ákos nemből származó Mikcs bán utódai építették a 14. században. A vár 1871-ig katonai funkciókat látott el.
Modrafalva Éleskő vára

A Sáros megyei Éleskő / Lipóc várát az Aba nembéliek építették a tatárjárás után. 1585-ban már leromboltként említik.
Torna Keglevich kastély

A tornai Keglevich kastély egy reneszánsz, erődített rezidenciaként épült fel a 17. században. Több átépítés után jelenleg romos, csak a tető lett felújítva.
Zsolnalitva templom

A templom 1400 körül épült, de a tornya korábbi, és védelmi jellege volt.
Hof am Leithaberge - Turmhof vára

Hof település 1517 után került át Ausztriához, a településen lévő várat a 16 század második felében épitette Christoph Aichinger.
Ozora

A hírneves hadvezér, Ozorai Pipó reneszánsz várkastélya. Pipó tizennyolc alkalommat ütközött meg a törökökkel és mindíg győzött.
Avasi templomrom (Csonka torony)

Az avasi templom a 13. század első felében épült, talán még a tatárjárás előtt. 1420-ban már elhagyott falu volt, lakói a szigligeti várhegy alá költöztek.
Szent István templom

Nagyvázsonyi Szent István templom. Árpád-korban épült, majd Kinizsi Pál alakíttatta át gótikus stílusban 1481-ben.
Pannonhalma

Pannonhalmi apátságot Géza fejedelem kezdte el építtetni 996-ban, művét Szent István fejezte be. Többek között itt őrzik az első nyelvi emlékünket, a tihanyi alapító levelet.
Érd

Az érdi Kutyavár megegyezik az 1417-ben említett Diód castelummal. A legenda szerint Mátyás király vadászainak és vadászkutyáinak volt a kastélya.
Hegyestű

Hegyestű (Hegyestető) váráról semmilyen oklevél nem ismert. Valószínűleg Árpád-kori erődítés lehetett.
Gerencsérvár

Gerencsérvárat Csák Ugrin érsek építhette 1204 előtt. Nem vár, inkább csak megerősített vadászkastély volt.
Bozók (Bzovík)

A bozóki prépostságot 1124-31 között alapította Szent László király sógora, Lambert ispán. 1530-ban Balassa Zsigmond elfoglalta és végvárrá alakította át.
Torna templom

A tornai templom 1420-körül festett freskói kiemelkedő minőségű Zsigmond-kori emlékek. A templomt lőréses kőfal veszi körbe.
Kaposszentjakab

A kaposszentjakabi bencés apátság egyike a legkorábbi nem királyi alapítású monostorainknak. Győr nembéli Atha nádor alapította 1061-ben. A török korban Kaposvár előváraként funkcionált.
Szőcsény

A gótikus templomot megerősítve az 1540-es években alakították ki a palánkvárat. 1600 után pusztulásnak indult.
Fertőrákos

Fertőrákos már a rómaiak alatt lakott volt, itt található Magyarország egyetlen Mithrász szentélye. Legelső említése 1190-ből való, ekkor ad villam Racus néven említik. Rákos várának építése Kőszegi Miklós győri püspökhöz köthető. Ez valamikor 1311 után történhetett. A ma is látható városfalak későbbiek.
Zalacsány: Zsidóvár

A kisméretű fa/földvár építésének kora kérdéses. Vándor László a Hahót nembéli Csák leszármazottakat feltételezi az építtetőknek 1270 után, Sági Károly a török kori végvár tarisznyavárának írja le. Ásatás tudná tisztázni a kérdést.
Szólád

A Somogy megyei Szólád régi temetőjének a helyén egy kettős sáncolású, jó megtartású várhely található. Történeti adat nem ismert róla, a vár jellege alapján középkori. A helyi hagyomány Szt. László királyhoz, vagy egy török kori vámhelyhez köti.
Pomogy

A Pomogytól (Pamhagen, A.) északra található mesterségesen létrehozott domb egy oklevelekben nem említett várhely lehet. Kora és építtetője is ismeretlen, de a 18-19.századi térképek várként jelölik. Jókai Mór Névtelen vár c. regénye itt játszódik.
Cserény Szt. Márton templom

Cserény kora gótikus falusi temploma 1300 és 1332 között épült, építtetője a Madách család őse volt. A templom belseje igen értékes 14. századi freskókat tartalmaz. Az 1483-ból való szárnyas oltár jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában van.
Bonchida, Bánffy-várkastély

A bonchidai Bánffy-kastélyt egykor Erdély Versailles-ének is nevezték. A tragikus sorsú Bánffy Dénes emelt itt egy négy saroktornyos reneszánsz várkastélyt 1668-tól. A kastély mai képét a 19. század első felében kapta meg.
Visegrád, esperesi templomrom

A Sibrik-dombi erődtől kb. 100 méterre épült fel még a 11. század elején egy kis méretű templom. Ezt valószínűleg Salamon király bővítette ki és tette meg esperesi székhelynek. A templomot még a 12. század közepe után elhagyhatták és elbontották.
Vágsziklás erődített kolostor (Skalka)

A vágsziklási (szkalkai) bencés kolostort 1224-ben alapította Jakab nyitrai püspök. 1318-ban az apátját kiátkozta a nyitrai püspök, mert egyházi szentségeket nyújtott a kiátkozott Csák Máténak. 1508-ban már csak két szerzetes lakta. 1528-ban végleg megszűnik apátság lenni. Valószínűleg a 16. században megerődítik.
Bossány várkastély

A nagybossányi reneszánsz várkastélyt a Bossányi család építette1550 körül gy korábbi udvarház kibővítésével.
Tiba vára

Tiba vára 1290 után épült, és már 1237-ben leromboltként említik. I. Károly és a lázadó Amadé-fiak harcai alatt pusztulhatott el. Tulajdonosai a Nagymihályiak voltak.
Privigye erődített templom

Privigye Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma román stílusban épült 1260-80 körül. A 15. században a karmeliták kolostorrá alakították át és ebben a században vették körbe tornyokkal megerősített kőfallal.
Homonna várkastélya

Homonna várkastélyáról az első említés viszonylag kései, 1449-ben Giskra emberei foglalták el. A 14. század elejétől egészen 1684-ig a Drugeth családé volt.
Atya vára (Šarengrad)

Atya várát a Smaragd nezetség Kükei ága építtethette a 14. században. Szulejmán seregei foglalták el 1526-ban, útban a mohácsi csatamezőre. A 16-17. századi utazók már romnak írják le.
Bacskó várkastély

Bacskó romos kastélyának a helyén a Bocskaiak castelluma állt. Ez a 15. században épülhetett. Ez elpusztult a Wesselényi összeesküvés leverésekor és a Thököly-féle harcok alatt.
Nagymarton erődített temploma

Nagymarton várát 1289-ben az ostromló osztrák csapatok pusztították el. Gótikus erődített temploma a 14. században épült, egy korábbi kisebb román templom helyén. A templomot a 15-16. században lőréses kőfallal vették körül és a hajó felett is lőréseket építettek be.
Vinna Szent Anna templom

A vinnai Szent Anna templom a 13. század végén épült és a 15. században késő-gótikus átalakításokon ment keresztül.
Oszlop: erődített templom

Oszlop gótikus temploma 1310-ben épült. A 16-17. században toronnyal bővítették és lőréses kőfallal vették körül.
Köpcsény Heidenturm

A Köpcsénytől délnyugatra található Heidenturm az 1529-ben elpusztult Szent Mihály templom tornya volt, de valószínűsíthető, hogy eredetileg egy korábbi erődítmény része volt.
Királyhelmec Csonkavár

Királyhelmecen a Pálócziak építettek egy nemesi kúriát 1414 után, és 1526-ig ők is birtokolták. 1548-ban rendelik el a lebontását, de valószínűleg csak 1558-ban pusztult el.
Vasvár Vaskapu

A Vasvártól Győrvárig mintegy 8 km hosszan megmaradt sánc a korai magyar határvédő rendszer, a gyepű belső vonala volt.
Türje

A türjei premontrei Boldogságos Szűz Mária monostrát Türje nembéli Dénes alapította 1234 előtt. A török korban castellummá alakították át.
Görgő: erődített udvarház és a Csáky-kastély

Görgő 1278 óta a Görgey család tulajdona és birtokközpontja volt. A neogót kastélyt Csáky Vidor építtette 1893 és 1895 között.
Temeskenéz

Temeskenéz határában egy oklevelek által nem említett várhely található, ami esetleg megegyezhet az az 1480-ban említett Kenézrekesze castellumával.
Neszmély Kisvár

Neszmély Kisvár területén ásatás még nem volt, így nem lehet megállapítani korát, építtetőjét.
Tihany Óvár

A tihanyi Óvár a bronzkor végén és a korai vaskorban épült fel. A leletek szerint a kelta, avar és a korai Árpád-korban is használták.
Nagyszalonta

Szalonta palánkvárát már 1560-ban említik. 1606-ban Bocskai telepít ide hajdúkat, ők 1622 és 1636 között építik a várat. 1658-ban II. Rákóczi György leromboltatja.
Abaújvár templom

Abaújvár gótikus temploma a 15. század elején épült a korábbi, Árpád-kori templomot felhasználva. Neogótikus tornya a 19. századból való.
Körmend

Körmenden már 1255-ben épült egy torony. A várkastély a 15. század közepén épült. A 18 század közepén barokk kastéllyá alakították át.
Tar udvarház

Tari István építi fel Taron az első udvarházat a 14. század elején.
Szucsányváralja Basta

Szucsányváralja Basta nevű sziklacsúcson Szentmiklósi Pongrácz István épített egy kisebb várat 1446 előtt. 1526-ban Szapolyai János leromboltatta.
Óváralja Hrádok

Óváralja község északi részén egy kis sziklatömbön a 10-11. századokban egy ismeretlen fa-föld szerkezetű erődítmény állt. Oklevelek nem említik.
Szerencs erődített templom

A ma látható templomot Rákóczi Zsigmond építtette 1595-ben valószínűleg a korábbi templom átépítésével.
Várna Halom

Várna Halom egy ismeretlen középkori várhely a település nyugati részén.
Selmecbánya: Óvár

Selmecbánya Óvár eredetileg a tatárjárás előtt épült Szűz Mária templom volt, amit már a 14. században fallal vettek körbe. A 15. és 16. századokban városi erődítéssé építették át.
Kövi templom

Kövi temploma a 13. század utolsó harmadában épült egy korábbi templom helyére. Értékes 14.-15-ik századi freskő töredékek láthatók benne.
Ják

A jáki templom és a bencés kolostor alapításának ideje: 1214. Alapítója a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton volt és az építkezések 1256-ig tartottak.
Budapest: Mátyás templom

A budai Nagyboldogasszony templomot IV. Béla építtette 1255 és 1269 között. 1873–96 között Schulek Frigyes tervei alapján rekonstruálták az eredeti gótikus templomot.
Felsőörs

Már a 11. században állt a Mária Magdolna egyház Felsőörsön. Ehhez épült hozzá a 12-13. század fordulóján a torony.
Mecseknádasd: Schlossberg

A mecseknádasdi Schlossberg (Várhegy) tetején lévő romok egy késő gótikus, három hajós templom maradványai. A törökök 1543 után várrá alakították át.
Pécsvárad: erődített monostor

Pécsváradi monostort Géza fejedelem korábbi uradalmi központján építették. Apátja Asztrik is volt.
Divény erődtemplom

A vár alatti erődtemplom építését 1657-ben kezték el, egy gótikus templom alapjain. A várat és a falut először írott források 1329-ben említik, viszont a templomról meglétéről ebben még nincs adat.
Monostorapáti

Almád elpusztult bencés kolostorát az Atyusz nemzetség alapította 1117-ben.
Pácin

A pácini Mágocsy-várkastély egyik legépebben megmaradt reneszánsz műemlékünk. A kastély 1581-ben készült el.
Monoszló

Monoszló Árpád-kori temploma a 13. században épült. Építtetői valószínűleg a monoszlói család tagjai lehettek.
Ipolyság (Šahy)

Az ipolysági Boldogságos Szűz Mária premontrei prépostságot 1237 körül alapította a Hontpázmány nembeli Márton bán. A 15. század közepén megerősített monostor falai között szolgált Thury György huszárfőlegényként.
Balatonszabadi: Pusztatorony

Fokszabadi faluról már 1092-ből vannak adatok. Erődített temploma feltehetőleg a foki (Siófok) vár 1684. évi visszafoglalásakor pusztult el.
Vasdobra Tabor kastély

A vasdobrai vártól mintegy 2 km-re található reneszánsz-barokk kastélyt 1469-ben építette Ulrich Pessnitzer stájer zsoldos vezér.
Visegrád: királyi palota

I. Károly 1330 előtt kőházakat épített a városban. Ezt fia I. Lajos és Luxemburgi Zsigmond palotává bővitette. Hunyadi Mátyás késó-gótikus és reneszánsz palotája a középkori Magyarország egyik legszebb épületegyüttese volt.
Nagykeszi földvár

A kisméretű földvár, erődített udvarház az Árpád-kor második felében épülhetett és még használatban volt a török időkben is
Gyöngyöspata: Kisboldogasszony templom

Gyöngyöspata temploma a 11. században épült román stílusban, majd a település tulajdonosai alakították át gótikus templommá. Mai végleges formáját a 18. században kapta, de megtartva gótikus jellegét.
Stomfa várkastély

Stomfa várát 1271-ben a cseh Ottokár lerombolta. A Pálffyak építettek a helyén várkastélyt a 17. században, amit a Károlyiak alakítottak át kastéllyá a 19. században.
Göd Árpád-kori földvár

Okleveles adat nem ismert a várról. A feltárás során 12-13. századi cserepek kerültek elő. Ekkor a Gyula-Zsombor nemzetség volt a falu birtokosa.
Markaz

Markaz vára nem szerepel okleveleinkben. Valószínűleg az Aba nembéli Kompoltiak visontai ága építhette a 13. század végén és már a 14. század eleji pártharcok során elpusztulhatott.
Malacka (Malacky)

A Balassák építettek egy várkastélyt 1567 után a településen. Pálffy Pál nádor ezt kolostorrá építette át és a ferenceseknek adományozta.
Orfű vára

Az erődítményről semmilyen okleveles adat nem ismert. Két fázisban épült, pusztulásának oka az épületek elhagyása volt.
Lébény

A lébényi Szt. Jakab apátsági templomot a Győr nembéli Csépán és Poth alapították 1199 körül. A hagyomány szerint 1206-ban szentelték fel. A pannonhalmi bencések alá tartozott.
Kerekszenttamás rotunda rom

A Zámolytól nem messze található rotunda romja Kerekszenttamás falu 12. században épült temlpoma volt.
Szakolca városfalak

Szakolca 1372-ben lett királyi város, ez után indult meg a falainak építése, amely a 15. században fejeződött be. A város sokat szenvedett a huszitáktól, erdélyi seregektől, kurucoktól, morváktól, császári hadaktól
Senkőc, erődített templom

Senkőc gótikus temploma 1350 körül épült, majd a husziták elpusztították az 1430-as években. Horvát menekültek építették a lerombolt templom helyén a ma látható templomot 1570 körül. A 17. század elején kőfallal vették körül, majd bástyákkal erősítették meg az 1660-as években.
Esztergom: Bakócz-kápolna

Az esztergomi Bakócz-kápolna az első egyházi épület, amit a reneszánsz jegyében építettek. 1823-ban a lebontott Szt. Adalbert székesegyház helyén épülő klasszicista bazilikába helyezték át.
Fonyód Várhegy

A fonyódi Várhegyen egy korai erősség árkai és sáncai láthatók. A fa/föld vár már a honfoglalás időszakában állhatott. Okleveles vagy történeti adat nem ismert, de a kerámia töredékek alapján még a török korban is használhatták.
Zobordarázs

Zobordarázs temploma a 12 században épült egy 11. századi templom alapjain. A hegyen egy sáncvár nyomait is megtalálták.
Zsiványtorony

A Felsőkosztolány határában álló torony a Zsitva völgy útvonalának őrzésére és vámszedő helyként épülhetett a 14. században. Pusztulásának oka és ideje nem ismert. A terület a hrussói várhoz tartozott.
Garamszeg várkastély

Garamszeg várkastélyát 1576-ban építette Poltári Soós János. Egy korábbi, 14. századi gótikus két emeletes kőépületet alakított át reneszánsz, négy saroktornyos várkastéllyá.
Köpcsény várkastély

Köpcsény várkastélyát Liszty János építette és 1668-ra készült el. Birtokolták az Esterházyak és Batthyányok is. Jelenleg néprajzi múzeumnak ad otthont.
Vágújhely erődített templom

Vágújhely eredeti temploma a 13. század közepén épülhetett. Stibor vajdához és fiához köthető a gótikus templom építése. A templomot bizonytalan időben védelmi célokból masszív kőfallal vették körül.
Vértesszentkereszt

A vértesszentkereszti monostor első említése 1146-ból ismert, ekkor a Csák nemzetség a kegyura. A román.kora gótikus jegyeket is viselő templom a 13. században épült. A 15. század végén romos, a domonkosok kapják meg, akik felújítják. A 16. század elején még építenek rajt, azután a török időkben felégetik.
Komárom Nádor- és Vág-vonal

A Nádor-vonalat József nádor építtette 1809-ben a napóleoni háborúkban. Ennek a várdái még földből épültek. A részben ma is látható erődítményeket 1833-tól kezdték el kiépíteni és 1848-ig négy és fél készült el belőlük. A szabadságharc után folytatták a Nádor- és Vág-vonal kiépítését.
Simony erődített udvarház

A mostani erődített udvarház elődje egy torony volt tőle 15-20 méterre, de ez nem látható a felszínen. A reneszánsz castellum végső formáját a 17. században kapta.
Szank Kápolnahely

A mai Szank település mellett feküdt az a névtelen Árpád-kori falu, amelynek lakói utolsó vérükig védekeztek a tatár hordák ellen. A kis falusi templomot kettős körárokkal vették körül, amit az ostrom során a tatárok leromboltak.
Zayugróc várkastély

Zayugrócon a Zay család épített erődített udvarházat a 16. században, amit 1613-ban reneszánsz várkastéllyá bővítették. 1904-ben romantikus átépítésen esett át.
Kereszetlő Szent János templom

Csáva, ma Stoob temploma 1220-ban már állt, a szentélyében a freskók 1220 és 1230 között készültek. A templom egy korábbi épületre épült, ami lehetett az Osli nemzetség vára/udvarháza, őrtornya..
Lelesz: erődített monostor

Boleszló váci püspök alapította meg a leleszi premontrei apátságot, amely később hiteles hely is lett. 1547 körül fallal, bástyákkal és árokkal erődítik meg.
Nagykázmér

Kázmér vára a 13. század közepén épülhetett, egyetlen írásos emlékben szerepel 1561-ben. Ezután valamikor elpusztult.
Berg, Ödes Schloss

Berg határában, a történelmi Magyar királyság egykori területén egy ismeretlen várhely található.
Hollólomnic

Hollólomnic erődített várkastélya a 15. század végén épülhetett és a 17. században már elhagyták tulajdonosai.
Máslak földvár

A Máslak határában álló földvárról okleveles adat nincs. Jellege alapján Árpád-kori lehet, de ezt csak kutatással lehetne megállapítani.
Nagyőr várkastélya

Nagyőr települést az Árpád-kori határőrök alapították. A mostani várkastély elődje a 16. század elején épült, építtetője a Varkocs család volt.
Nagyőr: Szent Anna kápolna

Nagyőr későgótikus temploma a 15. század második felében vagy legkésőbb a század végén épült. A templomban 16. századi értékes falképek és szárnyasoltárok találhatók.
Oláhszentmiklós

Oláhszentmiklós határában egy ismeretlen erődítmény maradványai találhatók. A helyi hagyomány szerint az itt birtokos Toldi család castelluma volt.
Szentmárton (Szenteskirály)

Szentmártontól északra egy oklevelek által nem említett, jellege alapján Árpád-korinak tartott vár maradványa található.
Szepeshely

Szepeshely Szent Márton tiszteletére alapított társkáptalanjának Adolf nevű prépostját 1209-ben említi először oklevél. A legújabb kutatások szerint a román templom első építési fázisa a 13. század 20-30-as éveire tehető, amikor IV. Bála öccse, Kálmán herceg itt tartózkodott.
Lőcse

Lőcsét a tatárjárás után alapították a Menedékkőre menekült szepessségiek. Rövid időn belül a Szepesség fővárosává vátl. A 14-15. századokban kettős kőfallal vették körbe, melynek a 80%-a napjainkig megmaradt.
Vágsellye

A vágsellyei reneszánsz várkastélyt a 16. század utolsó harmadában építették Kiliano Syröth de Mediolano milánói építész tervei alapján. 1664 után palánkvár épült Sellyén a Vág partján, majd annak pusztulása után a várkastély erődítették meg.
Galánta Esterházy-kastély

A galántai neogótikus Esterházy-kastély elődje egy 1633-ban épült vizivár volt. Ezt a 18. század közepén barokk kastéllyá alakították át, majd Esterházy József 1863-ra Weber tervei alapján neogótikus, reprezentatív kastélyt építtetett a korábbi épület felhasználásával.
Reka, Erdődy-Rubido kastély

Reka kastélyát 1650-1663 között építtették az Orehóczyak, és ide helyezték át a kiskemléki uradalom központját.
Öthalom: Szent Márton prépostság

Az orodi/aradi prépostságot a legtöbb kutató II. Bélához köti. A templom épületét 1554-ben egy rabló török csapat pusztítja el.
Világos templomrom

Világoson a Strada Vasile Alecsandri utcában található a település egykori plébániatemplomának romja. Története nem kutatott.
Dömös Prépostság

A dömösi prépostságot Álmos herceg alapította 1107-1108 fordulója körül. A török hódítások korában pusztult el.
Béla: Gersei Pethő várkastély

Bela településen a tulajdonos Gersei-Pethő család építette fel várkastélyát 1605-ben.
Petőszinye templom

Petőszinye templom a 12. században épült, építtetői a falu tulajdonosai, az Abák lehettek.
Tarcavajkóc

Tarcavajkóc erődített udvarházáról nincs okleveles adat. A rozgonyi csata idején pusztulhatott el.
Lucska huszita templom

A lucskai templom a 13. század második felében épült. A 15. században a husziták megerődítették és innen felügyelték a vidéket.
Gombaszög

A gombaszögi pálos kolostort a Bebek és/vagy Csetneki család alapította. A 16. században Bebek György megerődítette.
Csetnek templom

A csetneki evangélikus templom elődje a 13. században épült. A 14-15. századokban a Csetneki család 3 hajós, gótikus csarnoktemplommá építette ki. A 16. század közepén biztosan erődítve volt.
Mátraszőlős Kisvár

Mátraszőlős Kisvár 1265 után épülhetett és rövid fennállás után egy ostromban semmisült meg. 1300-tól már nem említik az oklevelek.
Kossuthfalva Várhegy

Kossuthfalva Várhegy erődítéséről okleveles adat nem maradt fenn. A földvár területét már az őskortól használták. A 11-12. századokból is kerültek elő leletek kb. a tatárjárásig.
Pásztó, kolostorrom

A pásztói bencés monostor királyi alapítású volt a 12. században, majd 1190-ben a cisztercieké lett. a török korban megerődítették, majd a királyi csapatok lerombolták.
Csobánc: Rossztemplom

Az egykori Csobáncszög Árpád-kori temploma. 1730 után hagyták el.
Gyulakeszi temető

Gyulakeszi temetőjének területén állhatott az 1544-ben említett Gyulaffy erődített udvarház ("fortalicium").
Selmecbánya: Kálvária

Selmecbányán a Scharffenberg dombon a török korban őrtorony állt. A lebontása után 1744 és 1751 között itt épült fel a barokk Kálvária.
Selmecbánya Újvár (Leányvár)

Selmecbányán a török veszély fokozódása miatt építették 1564 és 1571 között az Újvárat, vagy más néven Leányvárat.
Selmecbánya Glanzenberg

A selmecbányai Glanzenberg (Óváros) hegyen már a 12. századtól bányász település állt, amit megerődítettek. A török korban még az alatta lévő völgyben kialakult Selmecbánya védelmére használták.
Zsibritó

Zsibritó templomát a 16. században a törökök ellen megerődítették, és őrséget helyeztek el benne.
Süvéte erődített templom

Süvéte erődített körtemploma 1240 körül épült. Az 1270-es években készült freskói Antiochiai Szent Margit legendájából mutatnak részleteket. 14. századi gótikus freskók is találhatók benne.
Márianosztra: Toronyalja pálos kolostor

A toronyaljai Szent Mihály pálos kolostort a 14. században építették, de még 1381 előtt. Az 1540-es évek elején hagyták el végleg, azóta rom.
Budapest: budavári domonkos kolostorrom

A budavári Szent Miklós domonkos kolostor és templom közvetlenül Buda alapítása után épült IV. Béla támogatásával. A kolostor a török korbanpusztult el, templmát 1708-ban bontották le.