Alsóörsi Árpád-kori templom

Alsóörs eredetileg királyi birtok volt. A XIII. század közepén királyi udvarnokok, szakácsok, királynéi tárnokok és mellettük a XII. századtól a veszprémi káptalan népei lakták. A XIII. század második felében a fentiek mellett, Vázsony nembéli Mencseli Móric, a Lőrinteiek, az Ajkaiak, valószínűleg a Rátót nemzetség, a rátóti monostor, a bakonybéli apátság, a veszprémvölgyi apácák és a vásárhelyi apácák is részbirtokosok. A XIV —XV. században is sok birtokosa van, főleg a veszprémi káptalan, a Rátót nem Örsi ága, a bakonybéli és a pannonhalmi apátságok.

A falu feletti erdős domb oldalában fekszik. Egyhajós, keletlet protestáns teremtemplom, téglalap alaprajzzal, nyugati oldalán a homlokzat síkjában álló toronnyal. Déli oldalán nyitott előcsarnok. A torony alatt XIII. századi boltozott kegyúri karzat, a nyugati homlokzat sarkain ferde támpillérek, a tornyon gótikus résablakok, az előcsarnokban csúcsíves, tagozott bejáratú kарu a XV. századból. A kaputól balra bizánci stílusú freskó töredékeket találhatunk, amely a kutatások szerint a XIV. században készült, s töredékes formában egy középkori dudás alakot és egy megváltói ábrázolást figyelhetünk meg rajta. Az egyhajós templomtér keleti és nyugati végében az 1700-as évek első harmadából származó festett kazettás mennyezet részletek találhatók.

Az első templomot az 1260-as évek tájékán építették. Eredetileg vaskos keresztboltozatos torony nélküli kis szentély volt, amely veszély esetén menedéket adott a falu népének. Feltáró ásatások szerint kezdetben falain belülre is temetkeztek. A későbbi századokban bővítették, nyugati végébe tornyot emeltek, csúcsíves kőkeretes bejárati kapuját mai helyére tették. Magát a templomot először 1318-ban említik, amikor Lőrinte nembeli Tamás mester feltörette azt. Ekkor még Felsőörshöz tartozik és csak Vetési Albert püspök utasítására 1478-ban lesz önálló plébánia az alsóörsi Szűz Mária egyháza. A templom a 18. század elején sérült lehetett, mert egy oklevél szerint 1703-ban a veszprémi káptalan egyik alsóörsi örökös jobbágyának, néhai Róka Istvánnak a fiát, Róka Sámuel szűcsöt felszabadította a jobbágyigából, mert 60 magyar forintot adott az egyház újjáépítésére. 1707-ben a Dunántúlon átvonuló Rabutin császári csapatai felégették Alsóörs református templomát is, ezért a hazatelepülés után a reformátusok a templomot romjaiból újjáépítették. 1788-ban építették mai formájában teremtemplommá, ekkor az átépítés során elbontották a középkori szentélyt, és helyére a hajóval azonos szélességű, új karzattal ellátott templomrészt építettek. 1807-ben, 1888-ban és 1949-ben javították. 2000-ben kerültek elő a déli freskó töredékek.

Érdekesség: 1570-ben a településen csata zajlott a magyarok és törökök között. Egy nagyobb török lovas csapaton (kb. 700 fő) ütöttek rajt Bornemissza János pápai kapitány hajdúi és a veszprémi huszárok. A csatáról fennmaradt Enyingi Török Ferenc országos főkapitány beszámolója, amit Batthyány Boldizsárnak küldött 1570. október 16-án Pápán kelt levelében. A csatatéren több mint egy órai harc után száznál több török maradt holtan, 29-et pedig elfogtak.