Bodrogszerdahely Vécsey-kastély

Bodrogszerdahely és környéke már a paleolitikum óta lakott az előkerült régészeti leletek szerint. Ami a magyarság számára fontosabb, Bodrogszerdahely–Bálványhegyen a 10. század elején a fejedelmi központhoz köthető honfoglaló ősöket temettek el.

Bodrogszerdahely települést (Streda nad Bodrogom) először 1270-ben említik Zeredahel néven. 1331-ben possessio Zeredahel, 1350-ben Zerdahel, 1362-ben Seredahel, 1461-ben Zerdahel neveken szerepel az oklevelekben. A 14. század közepén már két faluként, Eghazos- és Wasarusszerdahelyként szerepel. Az egyik név a templommal rendelkező-, míg a másik a vásártartási joggal bíró települést jelezte. A középkorban a Szerdahelyi és a sóvári Soós, Serédi és Bocskai-, az újkorban a Jósika, Orosz és Vécsey család birtokolta.

Bodrogszerdahely váráról / castellumáról nagyon kevés adat ismert. Első említése 1670-ből ismert, építési ideje talán a 17. század első fele (* néhol olvasható a 13. század is), építtetője a Szerdahelyi család. A Szerdahelyiek birtokát örökség útján 1459-ben a Bacskayak (Bocskaiak) kapják.

Bocskai István I. Rákóczi Ferenc főembereként és Zemplén vármegye főispánjaként belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe és Ónod várát "fortéllyal" elfoglalta a császáriaktól. Az udvar a sokat próbált lovassági tábornokot, gróf Johann von Sporckot küldi 10.000 főnyi seregével a felkelés felszámolására. Bocskai 1670. június 6-ára Tőketerebesre hívja össze Zemplén vármegye nemesi felkelőit, akik a császári sereg közeledtének hírére június 8-ra elszéledtek. Bocskai először a bodrogszerdahelyi castellumába menekül, majd Huszt várába, ahová a bacskói kastélyból felesége, Török Katalin is követte. Sporck főhadiszállását előbb Bocskai parnói kastélyában rendezi be, majd június 25-én Bocskai szerdahelyi várkastélyába helyezi át, ahol július 19-ig tartózkodik. Bocskai hamarosan meghalt, fiú örökös nem maradt utána. I. Lipót Bocskai összes birtokát elkobozta, így a szerdahelyi castellumot is.

Számos helyen olvasható, hogy a szerdahelyi castellumot 1670-ben Sporck leromboltatta, de az 1672-ben és 1676-ban kelt összeírások szerint épségben volt. 1670-ben Bocskai István Zemplén megyei javait elkobozták: Szerdahely – Nagy-Bari – Ladmocz – Balasocz – Kisffalu – Bottyan – Luka – Veche – Felső-Bereczky – Nagy-Kövesd – Kys-Kövesd – Őrös – Nagy-Rozwagy – Bodolyó – Chap – Aswány – Kelechen – Ptuska – Agh-Csernő – Maraszan – Agard – Buly. Szerdahelyi javakat össze is írták: "Kőből épült kastély; istállók, csűr, gyümölcs és veteményeskert. Halastó. – Allódium, szántóval, vetőköbölben, réttel szekér szénában. – Szárazmalom és egy másik szélmalom (molendinum ventosum!) – Földesúri szőlők, hordóban. – Földesúri vám a Bodrogon."

Az 1672-es urbárium leírja a várkastélyt: "felső leányok háza, onnan nyíló bástya, kis szenelő ház, kis bástya, ivó ház, téli cselédház, annak bástyája, nyári nagy palota, felső pitvar, alsó cselédház, annak bástyája, kapu köze, pitvar, és még egy bástya". Értékét 2000 forintra becsülték.

Az 1680-as években kelt leírások szerint már romos, értékét ekkor már csak 1500 forintra becsülték.

1690. november 5-én Ajnácskő várának tulajdonosa, a török és Thököly elleni harcok jeles kapitánya, Vécsey Sándor a Zemplén megyei Szerdahely várkastély Agócs nevű tartozék pusztájára királyi adományt kapott nejével, Szelényi Máriával együtt. 1692-ben bárói rangot kapott I. Lipóttól. A szerdahelyi várkastély újjáépítését ő kezdi meg. Az 1697-es újabb kuruc felkelés sorén s várkastély nem volt biztonságos, ezért Ungvárra menekült, majd Kassára menet a felkelők fogságába esett, akik kivégezték.

A várkastélyt az 1700-as évek elején Vécsey László barokk stílusban alakíttatta át, részben a vár anyagából, de ekkor még jelentős falak és bástyák álltak. A melléképületek is ekkor készülhettek, a kastély tornya is valószínűleg a korábbi vár része volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt sóvári Soós János kuruc ezredes birtokolta, a Vécseyek csak 1711 után jutottak ismét a birtokába.

A kastély épületét a 19. században ismét átépítették. 1824-ben báró Vécsey Pál jogtanácsosaként működött a faluban a fiatal Kossuth Lajos, erről emléktábla is van a kastély falán. A Vécseyek egészen 1944-ig birtokolták a kastély, amikoris a betörő szovjet csapatok elől elmenekültek.

2020-ra egy határon átnyúló projekt keretében felújították a kastély épületét, amelyben ma az önkormányzat irodái, helytörténeti múzeum és civil szervezek kaptak helyet.