Garamszeg fatemplom

Garamszeg (szlovákul: Hronsek) település Besztercebányától 10 km-re délre található. A községnek egyik látnivalója az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő evangélikus fatemplom.

Az 1681-es soproni országgyűlés XXVI. törvénycikke szabályozta a templomok építését az ágostai és helvét hitvallások gyakorlóinak. Zólyom vármegyében két helyen építhettek új templomot: Osztrolukán és Garamszegen. Az új templomok építését szigorúan szabályozták:

• a templom kizárólag csak fából épülhetett,
• az építkezés során nem lehetett a fő tartószerkezetekben vasat használni,
• a templomon nem lehett templomtorony,
• a templom főbejárata nem lehetett a falu felől,
• a templomot egy év alatt kellett felépíteni

A hatóságok az új építendő templom helyét a Garam mocsaras árterében jelölték ki - így akarták annak tartósságát csökkenteni. A templom építése 1725 okt. 23-án kezdődött el és 1726 okt. 31-ig tartott. A templommal egyidőben épült a szintén fából készült különálló barokk harangláb is. Az építés során a mesterek a fő teherhordó részeknél és azok összekötésénél klasszikus ács-csapokat és faszegeket használtak. Valószínűsíthető hogy skandináv mesterek is dolgoztak az építkezésen, melynek bizonyítékai a kórus alatt és fölött elhelyezkedő, ión mintával díszített oszlopsorok. A templom belső tere felfordult csónakhoz hasonlít. Különleges a kórusokon a padok amfiteátrum-jellegű elhelyezése is. A templomnak 5 ajtaja, 30 ablaka és 1100 ülőhelye van. Orgonája 1764-ből való, készítője a besztercebányai Martin Podkonický volt.

Divald Kornél művészettörténész, muzeológus a 20. század elején leírta a templomot:
"ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGÉLIKUS TEMPLOM
Kereszt alakban épült fatemplom, központi négyszögén lapos, rövidebb — kelet-nyugati — karjaiban és hosszabb észak—déli - karjaiban deszkákból összerótt, dongaboltos mennyezetekkel. Kereszt karokban karzatok, a dongaboltok ezek lapos mennyezetének párkányán nyugosznak, utóbbit csigás oszlopok tartják. Épült 1725-ben, közeljövőben a hitközség Hajnikra költözik át s a templom elhagyatott marad. Oltára rokokó stílű, oszlopos portál alakú, fából, primitív. Ezen: 1. Négy réz gyertyatartó 1764-ből, tót felirattal. Oltár mellett: 2. Keresztktít, formás baluszter alakú oszlopon, s négy S alakú faragott lábon álló asztalkán, négy oroszlánlábon nyugvó öntött s vésett díszű láda ónból, tetején Keresztelő Szent János és Jézus szobrocskájával. 75 cm magas. 57 cm széles, 48 cm mély. Felirata: Nobilis Johannes Bohus pro Gloria Dei obtulit Garam : dei 23 Men: Octobr. Anno 1726. Fedelén vert rézből a Bohus-címer. 3. Oltárterítő, kék selyemdamaszt, arany-, ezüsthímzésű virágokkal s Agnus Deivel díszítve. Címer alatt Benne Eszter neve s 1782. évszám. 4. Szószékterítő. Vászon, keresztben kék patyolaton hímzett sáv, vörös-sárga selyemmel hímzett, perzsa ízlésű alakos frízzel. XVII. század. 2 m széles, s 113 cm magas. 5. Sekrestye ajtaja felett következő halotti címerek: 1./ Hajniki Bezegh Pál, 1853. 2.1 Garamszeghi Géczy István, 1842. 3./ Gróf Teleky Józsefné, 1844. 4./Zolnay Lajos, 1853. Sekrestyében: 5./ Benedikty György, 1841. 6./ Lónyay Zsófia. 7.1 Kalnusz Sámuelné, 1837. 6. Kehely, aranyozott ezüst. Sembery Márton ajándéka, 1692. 7. Ostyatartó doboz, ezüst, 1768. 8. Cibórium, aranyozott ezüst, 1768. 9. Hatszögletes bortartó ónból, 1768. 10. Három ónkupa. 11. XVI. századbeli kehely, most Radvánszky báró radványi gyűjteményében. (F.) Harangtorony fából."