Hegyestű

Monoszló falu déli határában található a Balaton-felvidék egyik legérdekesebb geológiai látványossága és a Nemzeti Park bemutatóhelye, a 337m magas Hegyestű (régen Hegyestető). A hegy az 5-6 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység során keletkezett. A hegy északnyugati oldalát a bazalt bányászat során 1972-ig elhordták, így láthatóvá vált egy vukláni hegy belseje. A hegycsúcs alatt Árpád-kori erődítés maradványai találhatók. Magáról a várról semmit nem tudunk, oklevelek nem említik.

Az 1861. augusztus 12-én itt járt Rómer Flóris rajzot készített a bazaltkúpról (galéria), amelynek akkoriban még megbontatlan lapos fennsíkját hetven méter átmérőjű falgyűrű és árok övezte: az itt talált Árpád-kori cserepekből és egyéb régészeti leletekből a korai magyar hűbériség idejére keltezett vár állt e helyen.

Czirbusz Géza: A Balaton-melléki nép életéből. Czirbusz Géza (1885) "...várromokkal erdőkkel és szőlőkkel borított hegytűk (Tátika, Hegyesd, Hegyestű)..."

1966-ban Bakay Kornél, Kalicz Nándor és Sági Károly vizsgálták. Őskori/bronzkori, az un. makói kultúrából származó szórvány leleteket találtak ("tál peremtöredék, belül bekarcolt sakktáblaminta részletei"), illetve Árpád-kori cserép darabokat. Bakai-Sági - A népvándorláskor építészete Magyarországon c. munkájukban ezt írják: "A monoszlói Hegyestő, a csabrendeki Banyavár korának tisztázása sem oldható meg ásatás nélkül. A monoszlói várat a felszíni anyag alapján kora Árpád-korinak tekintettük, nagyon valószínű azonban, hogy korábbi előzmény is adódik a mélyebb rétegekben. A csabrendeki Banyavár korának tisztázásához a vastag levéltakaróval fedett erdei környezetben még cserépanyagot sem gyűjthettünk, a vár alatt azonban IX. századi település felszíni cserépanyagát figyeltük meg. Hegyestő esetében habarcs kötésű vastag körfal övezi a hegycsúcsot. Banyaváron is kőépítkezés nyomai figyelhetők meg."

Veress D. Csaba: "...A királyi udvarnokok, várszolgák felügyeletének központjáról nem beszélnek a korabeli források. Talán a — Monoszlótól délre, a ma már félig elbányászott — Hegyestetőn épített kora Árpád-kori várban lehetett. A hegycsúcs alatt kb. 15 méterrel — 2,5 méter vastag, habarcsba rakott, kőből épült — falgyűrű húzódik még ma is. Az erődítmény korára a hegycsúcson és hegyoldalban talált Árpád-kori cserepekből következtetni."

Szádeczky-Kardoss Géza: "A hegytetőt a csúcs alatt kb. 15 méterrel 2,5 méter vastag, habarcsba rakott falgyűrű övezi, melynek átmérője az é-nyugati bányafalban kb. 70 méter. A fallal körülvett erődítés korára azokból a paticsok között talált Árpád-kori cserép darabokból következtethetünk, amelyeket részben a hegycsúcson, részben az alatt, a hegyoldalban gyűjtöttek."