Veszprém: Gizella-kápolna

A veszprémi Gizella-kápolna a veszprémi várban, a püspöki palota és a nagypréposti ház között található.

A kápolna a hagyománnyal szemben csak a 13. század második negyedében épült, egy korábbi épület falait felhasználva. A teljesen elpusztult középkori palota északi részéhez építették hozzá kétszintes palotakápolnaként. Felszentelésének ideje és titulusa nem ismert, de a kutatók a vallon származású Robertus püspök személyéhez kötik feltételesen. A kápolna vagy királyi, vagy püspöki magánkápolna lehetett, bejárata csak a palota felől volt.

A kétszintes kápolna már a kora gótika jegyében épült, a földszinti rész északi falán bizánci hatást mutató, apostolokat ábrázoló freskókkal (ezek Magyarország legrégebbi freskói között vannak). Az emeleti részen csak az északi fal boltozatokat hordó támkötegei, fölöttük a boltindítások és a diadalívpillér-fejezetein 11 kis sárkányfigura maradt meg. Az emeleten a gótikus ajtó felett Vetési püspök címere látható a restaurálás után.

A török várháborúk korát egyedül a Gizella-kápolna épülete élte túl. Esterházy Imre püspök az 1720-as évek elején a székesegyházzal együtt a Gizella-kápolnát is restauráltatta. Később Padányi Bíró Márton kijavíttatta a kápolnát és új tetőt is kapott. Ekkor Szt. Imre kápolnának hívták. 1745 előtt a kápolnában a kispapok borát őrizték.

Koller Ignác püspök (1763-1772) a középkori eredetű, a harcok által megviselt palota helyén Fellner Jakabbal új, barokk palotát akart építtetni. A munkák során a kápolnát is elbontották, annak ellenére, hogy ekkor felfedezték fel a bizánci stílusú freskókat. A veszprémi polgárok felháborodása miatt a kápolnát Fellner helyreállította, a levert freskókat újra festették. Új bejárat épült, felette a Koller féle helyreállítást megörökítő felirattal: "SACELLUM HOC QUOD A BEATA GISELA S. STEPHANI PRIMI REGIS APOSTOLICI CONIUGE CONDITUM ESSE TRADITUM DIU DESOLATUM IGNATIUS KOLLER DE NAGY MÁNYA EPISCOPUS VESPRIMIENSIS PRIORI FORMAE ET NITORI RESTITUIT ATQUE ALTARE CHRISTO DOMINO PRO NOBIS CRUCIFIXO DICATUM CONSECRAVIT X. DIE MENSIS ÁPRILIS ANNO DOMINI MDCCLXXII." Azaz: Ezt a kápolnát, amelyet a hagyomány szerint boldog Gizella, Szent István első apostoli király felesége alapított és amely sokáig elhagyatva hevert, nagymányai Koller Ignác veszprémi püspök régi alakjába és fényébe visszaállította, s az értünk keresztre feszített Krisztus Urunk tiszteletére az oltárt 1772. április 10-én felszentelte. Ekkortól használatos Gizella-kápolna elnevezése.

1938-ban a Gizella-kápolnát a Szt. István emlékév keretében a barokk elemeket eltávolítva eredeti stílusában restaurálták (Dex Ferenc). Ekkor alakították ki a keleti résablakot is. 1980-1983 között Kralovánszky Alán kutatta a kápolnát, ekkor kerültek elő a feltöltött rétegekből a barokk romboláskor levert apostolfigurákat és Mária alakjának jó megtartású falikép töredékeit. Az 1990-es években a beázások miatt új tető készült.

2023 májusa óta látogatható regisztrációval, vezetett, sisakos túra keretében.