Papkeszi: Körmösd vár

Papkeszi nevében megtalálható a Keszi honfoglaló törzs neve. Az 1082-es hamisított oklevélben Kezy néven szerepel, 1488-ban Veszprém megye adólajstromában már Papkezy a település neve. A település határában a Séd patak felé magasodó dombon kisméretű vár sáncainak nyomai láthatók.

A várról nincs okleveles adat, csak közvetetten utal rá egy 1352. jan. 20-án keltezett oklevél. Ebben a fehérvári káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy "Kezy" birtokát körülhatárolták. Ezen a tájon érintették a Kurmusd nevű régi vár helyét ("locum castri, quod olim et nunc Kurmusd... vocatur"). Ez arra utalhat, hogy a vár ekkor már nem állt.

A várhely Papkeszi határától kb. 1400 méterre található a Kalaposvár tetőn. A védett terület nagyjából kör alakú, átmérője 20-22 méter. Kb. 150 lépés kerületű, 5-6 méter széles árok veszi körbe. A hegygerinctől nyugat felől egy plusz árok választja le. A felszínen falmaradványok nem láthatók, csak szórvány kő és tégla maradványt találtam (galéria).

Fényes Elek Papkeszi leírásában megemlíti a várat: "Nevezetes a határában egy földvár, melly 1644 körül az erdélyi hadak által hányatott." Ennek a közlésnek ellentmond a vár alakja és mérete, amely szerint az Árpád-kori kisméretű sáncvárak közé sorolható. Pontosabban csak régészeti feltárás után lehetne nyilatkozni róla. Esetleges későbbi használatára utalhatnak a várhely területén előkerült későközépkori leletanyag.

1935-ben Rhé Gyula a veszprémi múzeummal kisebb ásatást végzett, felmérési vázlatokat készített a sánc keresztmetszetéről és alaprajzáról. Kb. 6x6 méteres szelvényét a földvár közepén mélyítette le, ebben korábbi ásatás nyomát, egy kisebb üreget és egy 180 centiméter átmérőjű és kb. 280 centiméter mély gabonatartó vermet észlelt. Kb. 30 darab középkori edénytöredéket gyűjtött a szelvényben és a felszínen, s egy középkori, feliratos (?) ezüstgyűrűt. 1964-es terepbejárás során Árpád-kori fogaskerék-technikás oldaltöredékeket és későközépkori edényperemeket találtak. A fogaskerék minta megjelenését a téma kutatói a 11. századtól kelteztetik.