Kincsesbánya Kopasz-hegy

A Fehérvárcsurgói víztározó déli parja fölé magasodó kincsesbányai Kopasz-hegy 201 méter magas, három oldalán meredek dolomitbércén egy három részes, mély árkokkal elválasztott erősség nyomai találhatók. Okleveles említés nem ismert róla, a terület a 14. század első negyedéig a Csákok kezén volt. Wathay Ferenc énekeskönyve szerint az 1601-es török elleni győztes csata egy része a környéken zajlott: "A Vaskapu környül tábort telepétték". Régészeti kutatás még nem történt a területén, a Megyei Levéltár 1989-es közleménye szerint "a domb Rákhegy felé kanyarodó lejtőjén egy földvár nyomai voltak láthatók az 1950-es években. "

Az erődítés a hegygerinc északi oldalán található. A várhely teljes hossza kb. 125 méter hosszú, szélessége 10-20 méter. Területe füves, de az árkait teljesen benőtte a bozótos. Megközelítése a meredek hegyoldal miatt csak délről volt lehetséges. A déli és középső részt két sziklába vágott, 3-4 méter mély árok választja el egymástól, az északi részt egy 4 méter mély sziklaárok választja le a központi részről. Az északi részt a tó felől egy feltöltődött árok határolja.

"Kralovánszky Alán 1967. június 10 –14. között végzett ásatást a Kopasz-hegy és a Vaskapu-hegy közötti völgyben. Itt, a Gaja patak partján a fehérvárcsurgói víztározó új gátjának építés előtt végzett leletmentés során egy 90 méter hosszú, 30 méter széles, 10 méter magas földgátat és egy 70 méter hosszú, 4 méter széles és 4 méter magas öntött technikájú kőfalat talált. Ennek alapján azt állapította meg, hogy a gát a középkori Fehérvár vízellátását biztosította, a zsilip védelmét pedig a felette húzódó Kopasz-hegyről látták el. 1981. március 29-én Skerletz Iván járta be – az általa még Fehérvárcsurgóhoz tartozónak tartott – várat, amelyről rövid leírást és vázlatos rajzot készített. Ekkor a vár északi részén vastag falú kerámiát és áglenyomatos paticsdarabokat talált. 1997-ben Terei György végzett itt terepbejárást és felmérte a várat, de korhatározó leletet a felszínen nem talált. ... A vár mérete és elhelyezkedése inkább annak középkori eredetét valószínűsíti, de ezt konkrét leletanyag még nem támasztja alá. A Kralovánszky által vélelmezett funkció, bár kétségtelenül logikus, de még nem igazolt feltételezés. A leletek hiánya arra utal, hogy nem lakhatták huzamos ideig, ezt a vár területe sem tette lehetővé. A paticsnyomok a várban állt egykori épületre utalnak. Az a kérdés, hogy lakták-e a várat, vagy csak megfigyelőpontként használták a keskeny hegygerincet, régészeti feltárás nélkül nem válaszolható meg."