Hölgykő vára

Városlődöt Csehbányával összekötő út melletti Csiga-hegy (más néven Schlossberg) szikláján találhatók Hölgykő várának csekélyke romjai. Maga a vár kis méretű, kb 30x30 m alapterületű volt. A keleti oldalán a falak között a bejárat nyoma még kivehető, a belső vár viszont teljesen elpusztult, csupán egy kb. 5 m mély ciszterna maradványa látható.

Az eddig ismert legkorábbi írásos feljegyzések 1240-ben említik Lueld községet, amely évi 400 kéve gabonával köteles hozzájárulni a veszprémi Szent Katalin apácakolostor fenntartásához. A név jelentéséről két teória ismert: az egyik szerint a Lueld/Lövöld szó a "lő" igére vezethető vissza, mivel a Bakonynak ez a része már az Árpád-kor idején is kedvelt királyi vadászterület volt. A másik teória Lehel (Lél) vezér nevével hozza összefüggésbe a község nevét. 1270-ben a falut "Villa Lueld" néven, egyéb birtokokkal egyben, Csák Péter bánnak ajándékozta V. István király. Péter bán, vagy utódai építhették a falu határában Hölgykő várát, amely a bakonyi erdőispánság egyik központja volt.

IV. László király 1281-ben megerősíti a Csákokat a birtokukban.

A vár első okleveles említése 1321-ből ismert, amikor is a tihanyi konvent és Zuszkur mester Huegku várnagya Károly Róbert parancsára a veszprémi káptalant Jutos (Jutas, Veszprém) birtokába avatja. 1325-ben Henrik veszprémi püspök a királyhoz intézett levelében megemlíti Heym fia László mestert, aki várkapitány és bakonyi ispán "castellanus de Heugku et comiti Bokon". A tisztséget még 1332-ben id ő töltötte be.

Erzsébet királyné egy 1333-ban kelt oklevélben megtiltja Helgku várnagyának, hogy a bakonybéli apátság jobbágyait és jószágait háborgassák.

Az 1336. május 8.-án Somlyóvásárhelyen kiadott oklevelében Veszprém megye alispánja, Anthonius, és szolgabírái bizonyítványt adtak arról, hogy Ajkai András tiltakozása folytán némely kisleveldi vendégnépek által elkövetett hatalmaskodás iránt vizsgálatot tartott "hospites de minori Laweuld ad castrum pertinentes Heulgku".

I. (Nagy) Lajos uralkodása idején Leweld falu és környéke már ismét királyi birtok volt. Igaz, nem sokáig, mert a király 1364-ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére kolostort alapított az akkor még Szent Mihály völgyének nevezett Torna-patak völgyében, és a falut a környező birtokkal együtt a karthausi szerzeteseknek adományozta. A kolostort a rendnek ajándékozott Hölgykő várának köveiből építik fel. Többé nem szerepel az oklevekben.