A Markaz község feletti Várbérc 460 m-es gerincén található kisméretű kővárról nincs okleveles adat, az u.n. "történelem nélküli" várak közé tartozik. A szakemberek építtetőként az Aba nembéli Kompoltiak visontai ágát feltételezik. Az oklevelekből nem ismert kisméretű Árpád-kori várak építői a Mátra ezen területén kizárólag az Abák voltak. A vár építése – a területén előkerült Árpád-kori fehér kerámialeletek alapján – a 13. század második felére tehető.
Magáról a településről is kevés okleveles adat van, az első az 1332—37-es pápai tizedjegyzék, amely a falu templomát és papját is említi. 1348-ban Aba nembéli II. Kompolt leszármazottai, Wisshonta Pál fiai osztoztak meg a nagy kiterjedésű birtokokon - Markaz falu János magister birtoka lett. Egy 1358-as, az egri káptalan előtt kelt osztály valló oklevél említi újra Markaz nevét, ebben Visontai Pál fia Imre fiai: János, István és Imre osztoznak meg a birtokaikon. A Kompoltiak visontai ágának kihalása után 1421-ben Zsigmond király adományaként a falut a nánai birtokos Kompolti István országbírónak adományozta. Az utódai között támadt hosszú örökösödési birtokperekben többször felbukkan Markaz neve, így 1468- és 1489-ben is. Egyik oklevél sem említi a várat. Valószínűsíthető, hogy az Árpád-ház kihalása utáni pártharcok során már elpusztulhatott.
Bél Mátyás Notitia Hungáriae novae historico-geographica c. munájában (1735-42) ez áll a várról: "... Az előbbinek szomszédságában van egy hasonló várrom, kelet felé a Kékes lejtőjén, amely a Mátra legmagasabb pontja. A várat csak elkezdték építeni, de sohasem készült el, ugyanis amit nappal építettek, éjszaka mindig lerombolták, legalább is ezt mesélik a lakosok. Egyébként alatta ugyanilyen nevű falu van. A Mátra tövének igen gazdag és termékeny lejtőjén mindenütt gazdagság, amelyet többen birtokolnak, igen jó jövedelemmel."
A várrom szabályos téglalap alakú, a meredek északi oldal kivételével kettős, illetve a déli oldalon szimpla sáncolás veszi körbe. A falak észak-keleti oldalon majdnem teljesen lepusztultak, egy domb talán a kaputorony maradványait rejti. A fallal kerített terület mérete: hossza kb. 26 m, szélessége 21,5 m. A falak szélessége a 2,5 és 1,7 m között változik. Az észak-nyugati falak rézsűsek, a talaj felé szélesednek. 1913-ban még jelenős falak álltak, azóta nagymértékű pusztulás történt. 2020-ban a délkeleti sarok omlott le.
Források:
Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán; Nováki Gyula – Baráz Csaba – Dénes József – Feld István – Sárközy Sebestyén: Heves megye várai az őskortól a kuruc korig; Héczey- Markó Ágnes, Fülöp András, Jankovics Norbert, Szökrön Péter: Markaz régészeti tanulmány (2014); Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában; Fodor László: Előzetes jelentés a markazi pusztatemplom feltárásáról; Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII.; Anjou-kori Oklevéltár. XXXII. 1348.;
A drón felvételeket Ádám Attila készítette.
A falu központjában parkolva a zöld L jelzés vezet fel a várhoz (ez a hosszabb út). Mi nem ezt választottuk, hanem a Dobó István utca elején a parkolóban (1) letéve az autót végig mentünk az utca végéig (2), itt egy mezei úton át lehet vágni a domboldalban futó rossz minőségű úthoz (3). Ezen balra a keresztig lehet menni, ahol egy kanyar és pihenő is van (4). Itt lesz egy fahíd, amely a várhoz vezető ösvény kezdete. Közepesen meredek. Ennek az ösvénynek a végén csatlakozunk be a zöld L jelzésű turistaútra (5). Innen kb 3-400 méter a vár. Az egész út a parkolótól nagyjából 2300 méter. Lásd a mellékelt térképet.
Szélesség: N - 47°50'13.2"
Hosszúság: E - 20°02'20.3"
