Pomogy

Pomogytól (Pamhagen, A.) északra egy korábbi erődítmény piramisszerű dombja emelkedik ki a sík, jelenleg mezőgazdasági művelésű területből, mely a szabályozás előtt a Hanság mocsaras, nehezen megközelíthető része volt. A helyiek ma is "Burg"-nak hívják a szigetszerű dombot, amelyet három oldalról még ma is várárok vesz körbe. Az árok északi része mára már eltűnt a mezőgazdasági művelés következtében. A nagyjából téglalap alakú várhely területe kb. 18-20 x 25-28 méter, magassága 2-3 méter. Okleveles említés nem ismert a várról, Jókai Mór Névtelen vár c. regényének a helyszíne ez volt.

Pomogy első említése "Pomog" néven 1268-ból ismert. 1272-ben "terre Pomog", 1323-ban "possesione Pomogh", 1423-ban "Pomuk", 1659-ben "Pomogy".

A 13. században soproni várbirtok volt, a 14. században a Nagymartoniak birtokolták. 1554-ben a Nádasdyak birtokosok Pomogy határában, amikor halászati jogot szereztek a Fertő-tavon. Egyes kutatók szerint talán ők építettek egy castellumot itt. 1675-ben Pomogy az Esterházy uradalom része lett.

1777—1779-ben Fertőd (Eszterháza) és Pomogy között a mocsaras területen Esterházy Pál töltésutat, un. "eszterót" építtetett. Az út alapjait rőzsekötegek képezték és 11 híd szakította meg. Egy Esterházi térképen 1791-ben jelölve van a várhely. Egy későbbi, 1823-as térképen vár sánc névvel egy négy sarokbástyás erődítményt ábrázoltak.

Bella Lajos 1894-ben megvizsgálta a várat. Kis négyszögű sáncot említ, a neve "Burg". Leírása szerint a hossza 30 lépés, magassága 2 méter. A helybeliek szerint a dombokon a kuruc időkben megfigyelő volt. Bella a sáncra kormeghatározást nem adott.

Az 1965-ös ásatási munkálatok során a várfalakra utaló nyomokat nem találtak. Ehelyett sírokat és kerámiadarabokat találtak a halom alatt, de ezek túl kicsik vagy viharvertek voltak ahhoz, hogy datálhatóak legyenek. Csak egy alaposabb ásatás tudna választ adni a kérdésre, hogy kik és mikor építették a várhelyet.