Balatonszabadi: Pusztatorony

Balatonszabaditól É-ra van a Pusztatorony-dűlő magasan kiemelkedő dombja, feltehetően itt volt a török dúlás előtti Fokszabadi falu. A tőle ÉK-re lévő egykori faluról már 1092-ből vannak adatok("Zabady villa"). Szabadi közelében szerepelt egy kikötő ("versus Zahady, ubi pervertissent adportum...)". A Pusztatoronynál lévő egyházra a pápai tizedjegyzékből 1333-34-ből van adatunk, ekkor Péter nevű papja 70-70 kisdénárt fizet. 1370-ben egy oklevél az itt lakó nemeseket említi "nobiles de Zabady. A Pusztatoronynál lévő Szabadi középkori templomától K-re húzódó Fokszabadi falu lakóit a török összeírások 1546-tól többször és 1570-1590 között is név szerint említik. A magyar dikajegyzékben 1588 után csak 1618-ban jelenik meg újra a település. Az előkerült 16. századi elrejtett kincsleletek és ez is azt erősíti, hogy a 15 éves háború alatt elpusztult a település. Erről egy 1759-es tanúvallomás is megemlékezik: "midőn az ellenség Foknál a Sión átköltözött volna, a fokszabadiak a templom kerítésében, némelyek pedig a bolthajtásos pincékben vették volna magukat, kiket a tatár, hogy észre vett, nagyobb részét levagdalta...". Az árokkal erődített templomra és toronyra történeti adat nincs. Az 1618 körül visszatelepült falu a törökkor végén, a foki (Siófok) vár 1684. évi visszafoglalásakor pusztult el.

1965-ben vízmű építésével kapcsolatban a terület egy része elpusztult. Lovag Zsuzsa régész jelentése szerint ekkor még állt egy több méter hosszú, 1,3 méter magas falcsonk. 1982-ben a templomtól D-re valószínűleg egy nemesi udvarház padlójára találtak, alatta sok érem került elő főképpen az 1506-1591 közötti időből. Egy arany és ezüst ékszereket, díszes pecsét és köves gyűrűket is tartalmazó, I. Mátyás korától (1458-1490) 1591-ig gyűjtött "kincslelet" volt itt elrejtve. Ez az időszak a tizenöt éves háború itteni harcaihoz, illetőleg a Fok (Siófok) környéke török megszállásával lehet kapcsolatos. Előkerült egy PF monogramos pelikán címeres ezüst gyűrű, aminek a tulajdonosa Magyar Kálmán szerint az Esztergomnál 1594-ben eleső Petky Ferenc lehetett (galéria).

1983-ban Magyar Kálmán végzett itt ásatást és feltárta a kis toronnyal egybeépült templomot, valamint a 11-15. századra datálható temetkezéseket, vagyis a templom körüli temető NyK-i tájolású sírjait. A 14—15. században közvetlenül a templom mellé E-ra egy, a téglaépítésű templomtól eltérő falazású, különálló vaskos, 11x8m alapterületű torony épült. A templom Ny-i bejáratától kb. 35 m-re egy 6m széles, 3m mély, V alakú árok bontakozott ki, amely körülvette az említett tornyot, a templomot és az udvarházat.