Fehérkő vára

A Somogy megyei Kereki délnyugati végénél, a Leveles erdő északi, meredek oldalából kiugró 283 méter magas, löszös, agyagos hegytetőn kis vár romjait taláhatók. A helyi folklór Kupavárnak, vagy Katonavárnak nevezi, a szakirodalom Fehérkő néven ismeri. Az 1784-es katonai térképen (galéria) Kattona várként szerepel.

Kereki első okleveles említése 1193-ból ismert. III.Béla király megerősítette a János lovagokat (johanniták) korábban nyert adományaikban. Birtokaik közt szerepel Querequi is. Kereki a székesfehérvári rendház tartozéka volt. 1229-ben már a székesfehérvári káptalan birtoka.

A vár első írásos említése 1336-ból ismert, Czikó a várnagya. A vár sem épülhetett sokkal korábban. 1396-ig királyi vár volt, 1368-ból, 1369-ből oklevelek említik a várnyagy nevét: Besenyő János, aki Nagy Lajos királyunk familiárisa volt.

1396-ban Marczali Miklós temesi bán kapja meg adományként Luxemburgi Zsigmondtól a török elleni harcokban szerzett érdemeiért. 1397. október 23-án Zsigmond megerősíti az adományozást, melyben a bánnak, testvéreinek és rokonainak adja Feyerkew várát. 1402-ben főurak egy csoportja fellázadt Zsigmond ellen, és a trónkövetelő Nápolyi László mellé állt. A lázadók között voltak a Marczaliak is. Zsigmond Garai Miklós nádort bízta meg a lázadók leverésére, birtokaik elkobzására. A Zsigmod párti hadak Pápocnál megverték a lázadók seregét, Fehérkő várát 1403-ban megostromolták, elfoglalták. A várat csak azután építették újra, miután Zsigmond kegyelmet adott a Marczaliaknak.

1422-ben és 1423-ban Sárközi László Fehérkő várnagya, 1429-ben már Vitai Kis László. 1474-ben Mátyás király parancsára Báthori István országbírót beiktatják Fehérkő, Babócsa birtokába, mint a Marczaliak örökösét. 1478. június 7-én Báthori István országbíró Fehérkő nevű elhagyott váráról hallunk.

A Mátyás halála után trónkövetelőként fellépő Miksa csapatai 1490-ben elfoglalják a várat. Kinizsi és Báthori a Fekete sereg segítségével foglalta vissza. 1494. szeptember 19-én kelt az az oklevél, amely az egykori Marczali birtokokat sorolja fel, ebben "dirutum castrum Feyerkew" elhagyott romként említik. 1495. május 25-én II.Ulászló új adomány címén adta a Báthoriaknak régi birtokaikat, köztük Fehérkő várát is. 1530-ban Báthori Andrástól Perneszi Ferenc vette meg.

A vár romlott állapotát, falainak ágyútűz elleni elégtelenségét figyelembe véve a magyarok 1544 körül, a török Somogy megyei előretörésekor felrobbantották.

A vár maradványait a környéken építkezésekhez hordták szét.