Feketevár

Kisaranyos (Zlatno) felett a Tribecs hegyvonulatának egy 573 méter magas hegyén találhatók az egykori Feketevár romjai. A várról egészen 2005-ig szinte semmit nem lehetett tudni.

A 2005-ös feltárás során előkerült kevés cseréptöredék szerint a bronzkorban és a kora középkorban is erődített telep lehetett itt. A közeli Zlatno falut 1156-ban említik, amikor az esztergomi érsek a falu tizedét az esztergomi egyháznak adta. A terület 1328-ban Baas fia Márké és testvéréé, Jánosé, akik I. Károlytól kapták. 1341-ben Pál országbíró oklevele szerint a garamszentbenedeki apátsággal (S. Benedicti de iuxta Gron) pereskedett Baas fia Márk és testvére egy földért, amely szerintük Zalathnuk-hoz tartozik. A testvérek halála után visszakerült a királyhoz. Mária királynő 1386-ban Gímes várával együtt "Zalathna"-t a Hontpázmány nemzetségből származó Forgách Balázsnak adományozta (Forgách hajtotta végre a merényletet a budai várban II. Károly ellen). Az oklevelekben nem esik szó a várról.

A vár a 13. század második felében, vagy a 13-14. század fordulóján épülhetett és az 1386-os adományozáskor már elhagyott lehetett. Szerepe a Tribecs-hegység patakjaiban folyó aranymosás felügyelete, a hegyeken átvezető útvonal védelme volt. A 15. században a kerámia leletek szerint újra használhatták egy rövid ideig a várat. Ez esetleg a területen megjelenő huszita banditákhoz köthető, amiről még az 1900-as évek elején is beszéltek a helyiek.

A vár neve Feketevár volt. Ez a név II. Lajos 1516.09.05-én kiadott oklevelében szerepel, amelyben Gimesi Forgách Péternek és Gimesi Forgách Gergely fiának Miklósnak megengedi, hogy a Bars megyei Fekethewar possessió vagy bármely másik e megyebeli possessiójuk határában ércbányákat nyissanak és műveltessenek, 10 évig elengedi nekik az urburát, 10 év után azonban ezt és egyéb szokott adókat a bányák után a királynak meg kell fizetni (galéria). Ekkor talán újra használhatták a várat, de az aranykészlet kimerülésével Zlatno település is elnéptelenedett 1564-re.

A vár ovális alaprajzú, a sziklaplatón észak-déli irányban 39 máter hosszú, kelet-nyugati irányban 17 méter széles. A déli végén épült fel a 8 x 8 méteres torony, 1,8 méter vastag falazattal. Az északi végén egy 13 x 8,5 méteres trapéz alakú palota állt. A kettőt vékony kőfal kötötte össze. A keleti falat valamikor később megvastagították. A várat szárazárok vette körbe, külső oldalán sánccal, ami esetleg a bronzkori erődítés része lehetett.