Belvárosi Nagyboldogasszony templom :: Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái

p>A római korban a Március 15. téren állt a 86x84 méter alapterületű Contra Aquincum auxiliáris tábor (galéria). Ennek a délkeleti sarkán, az un. "cella trichora" romjai fölé épült Szent István korában egy templom. Erről a korai templomról kevés tudás van. Szent Gellért nagyobb legendája szerint az 1046-ban bekövetkezett vértanúhalála után testét ebbe a korai templomba temették. Írásos adat van rá, hogy I. András király 1053-ban, amikor Szt. Gellért testét püspöki székhelyére, Csanádra vitette, a pesti templomban maradt ereklyéinek méltó helyet teremtve az épületet kibővíttette. A 2000-es évek ásatása 11. századi sírokat tárt fel a mai sekrestye alatt.

Az 1200-as évek román stílusú temploma kéttornyú, háromhajós, a keleti oldalán három félköríves apszissal zárt épület volt (galéria, Lux Kálmán rajza). 1211-ben itt tartották a 4 éves királylány, a későbbi Szent Erzsébet eljegyzését a türingiai Hermann őrgróffal. 1235 körül Acatius a plébánosa. A tatárjárás alatt Pest és vele a templom is teljesen elpusztult. IV. Béla Pest újratelepítése során a templomot kijavíttatta. 1285-ben, a 2. tatárjárás alatt szintén megrondálódhatott a templom.

A 14. században elbontották a három félköríves apszist, és a templomteret is kibővítve felépítették a gótikus sokszögzáródású szentélyt. Ebben oszlopokkal választották le a liturgius tértől a szentélykörüljárót, a falába süllyesztett díszes ülőfülkékkel. A déli zarándokkapu eredeti formájában és a déli torony is ekkor készülhetett a románkori déli homlokzat elé.

1458. január 23-án a templomban tartották a Hunyadi Mátyást királlyá választó gyűlést. 1490-ben II. Ulászlót szintén itt választották meg, ami a templom jelentőségét mutatja.

Mátyás és II. Ulászló alatt a templomot későgótikus stílusban építették át (galéria, Lux). Ekkor készültek a külső falakon látható pálcatagos kapukeretek és a sekrestye akkor még emeletes épülete. A szentély ülőfülkéit részben elfalazták, részben freskósorozattal ékesítették. Az északi oldalkápolnát átalakították, a déli fölé pedig oratórium épült. A 16. század elején a két reneszánsz pasztoforiumot Nagyrévy András, címzetes thermopylei püspök és Pest városa állíttatta. A város által adományozott szentségházon az 1507-es évszám szerepel.

Buda és Pest 1541-es elfoglalása után a törökök az akkor még ép templomot mecsetté alakították át. Ezt az ülőfülkék közé vágott mirháb is bizonyítja. Az 1578-as földrengéskor valószínűleg megsérült az épület és a 15 éves háború harcai sem kímélhették. A török uralom második felében a templom nagyrészt rom, csak a szentély részét használták mecsetként. Gerő László rekonstrukciós rajza ezt az állapotot mutatja (galéria).

1686 után a templomot több részletben, már a barokk jegyében építették újjá. Először a szentélyt javították ki, majd 1725 és 1795 között átépítették a hajót és megépítették a tornyokat. A déli torony tartalmazza a gótikus torony részeit, az északi teljes egészében a 18. század végén épült. A barokk főkapu Hörger Antal munkája.

Kossuth Lajos itt kötött házasságot Meszlényi Teréziával. Liszt Ferenc 1858 és 1871 között gyakran szállt meg a templom melletti plébániaépületben, sőt hét éven keresztül ott is lakott.

A hazai műemlékvédelem atyja, Rómer Flóris felhívta a figyelmet a templom építészeti értékeire. 1889-ben a kor egyik legjelentősebb építésze, Steindl Imre restaurálta a szentélyt korának elvárásai szerint. Az Erzsébet-híd építése során felmerült a templom elbontása vagy áthelyezése, de végül erre nem került sor. A viták egészen 1910-ig tartottak.

1932-44 között ásatást és falkutatást végeztek a templomban. A II. Világháború sérüléseit 1948-ra javították ki Gerő László vezetésével.

2010-ben kerültek elő újonan a Trónoló Madonna a gyermek Jézussal és Püspökszent freskók a 24 tagú ülőfülke sorozat közepén, a templom főtengelyén.

A 2014-15-ös ásatás során a hajóban az Árpád-kori alapfalakat és az alattuk húzódó római maradványokat feltárták és láthatóvá tették.