Battyán várkastélyának helye

A Bodrogköz északkeleti részén, a Latorca folyó bal partján fekszik Battyán, szlovák nevén Bot'any község. Első okleveles említése "Bocian" néven 1332-ből ismert, ekkor Beche ispán birtoka. A pápai tizedjegyzék említi Mihály nevű papját aki a battyáni szt. Mihály templom plébánosa ("Item Michael sacerdos Sancti Michaelis de Bacian iuratus solvit X. grossos."). Zsigmond király 1404. január 25-én a hűtlenséggel vádolt Bottyán Györgyöt megfosztja a Zemplén megyei "Bacchian"-tól és azt Pány Ferencnek és fiainak adja, akiktől viszont a Csaholyi és Mághy nemzetség szerzi meg. 1560 körül a Tárkányiak birtokolják. Tárkányi István 1599-ben Basta ellen harcol, majd Bocskai Istvánt és Bethlen Gábort is támogatta a háborúikban. Ő képviselte harmadmagával a fejedelmet II. Ferdinánddal folytatott béketárgyalásokon. 1634-ben halt meg, birtokait István nevű fia örökölte.

Battyánban egy bizonytalan adat szerint állt egy erődítmény, erre egy Zemplén megyei jegyzőkönyv utal: Bocskai Miklós Székely Antalt és feleségét eltiltja Battyánban kastély építésétől. Garai Bánffy Katalin képviseletében Nagy Gáspár és Makó János szintén megtiltja az építkezést. Arról nincs adat, hogy megépült e az erődítmény. Ami bizonyos, hogy >Tárkányi István és neje, Szegedy Zsófia Battyánban 1648-1650 között építette fel a négyszögletű, belső udvaros, kápolnát is tartalmazó várkastélyát.

1654-ben III. Ferdinánd Tárkányi Istvánt megerősítette a Latorcán működő vízimalom és rév, valamint a falu felének zavartalan birtoklásában.

1674-ben ruszin felkelők támadták meg a kastélyt, 1674-ben Tárkányi István özvegye kérte a kamarát, hogy ne vegyék el tőle Battyánt, mert az a leányaié, és tagadja, hogy része volt a császár elleni felkelésben.

Tárkányi István unokája, Pribék Éva, az ungi főispán lánya 1688-ban ment férjhez a legnagyobb bodrogközi területtel rendelkező család leszármazottjához, Sennyey Istvánhoz, így Battyán kastélya a Sennyeieké lett.

1703 augusztusában Sennyei István csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez, aki tiszántúli vezénylő generálissá nevezte ki. A kurucok helyőrséget helyeztek Battyánba. 1704-ben a szatmári német őrség szétszórta Sennyei csapatait, ezért árulással vádolták meg és itt tartották őrizet alatt a vizsgálat idején. Végül felmentették a vádak alól. A hagyomány szerit Rabutin császári tábornok csapatai 1706-ban kifosztották és feldúlták a várkastélyt. 1711-ben a visszavonuló kurucok fosztják ki és rongálják meg. A harcok lezárultakor csak a keleti szárny maradt meg belőle.

1740 körül a kastély keleti szárnyát a barokk jegyében átépítették, 1742-ben házasság révén a gróf Dőry-, majd ugyancsak házasság révén a báró Bémer-család szerzi meg a Sennyey bárók itteni birtokát, akik 1852-ben vásárolják vissza.

1877 körül a romos részeket elbontják és 1889-ben csak az északkeleti részt építik újjá. A II. Világháborúban jelentős károkat szenved az épület, ez után csak tárolóként használják. Végül 1967-ben teljesen lebontották.

A várkastély a megmaradt várárok szerint nagy méretű volt. Maga az árok 20 méter széles és 2, 2,5 méter mély még ma is. A védett terület mintegy 60x80 méter.