Szakolca Szt. Mihály templom :: Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái

Szakolca neve II. András 1217-es oklevélben tűnik fel először, ekkor a Hont-Pázmány nemzetségé volt. A város történetéről itt olvashat. A város mai is álló legrégebbi épülete a Szt. György rotunda. I. Lajos 1372-ben szabad királyi város címet adományozott Szakolcának.

A Szakolca főterén álló Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot gótikus stílusban építették a 14. században. A háromhajós plébániatemplom építése 1372 körül indult, ekkor még egyhajósként. 1397-ben már állt. Ennek a legkorábbi templomnak a nyomát őrzi a szentély, a csúcsíves ablakok és a hajó támpillérei. A főhajó a vele azonos magasságú sokszög záródású szentélyben végződik.

Az 1450-1470-es években a templomot újjáépítették és kibővítették. A mellékhajókat ekkor építették. ezek alacsonyabbak a főhajónál.

Az 1620-as években a templom leégett (lehetséges, hogy a harcok következtében). 1622–1631-ben a templomot késő reneszánsz stílusban javították. A templom főbejárata az olasz reneszánszt idézi. Sajnos az 1639-es nagy tűzvészben a város és a templom is leégett. Az újjáépítés már barokk stílusban valósult meg. A templom 1640-ben kapta reneszánsz tornyát és körerkélyét. II. Ferdinánd 1640-ben orgonát adományozott a templomnak. Szent Mihály-főoltára az 1670-es években készült. 9 mellékoltár is van a templomban, ezeket a városi céhek állíttatták.

Az 1480 körül készített aranyozott ezüst u.n. szakolcai kelyhet a Szent Mihály-plébániatemplomból 1871-ben Simor prímás megvásárolta és Esztergomba vitte. A kelyhet fel is újíttatta .

A templom mellett áll a sokszögű, kupolaboltozatos Szent Anna-kápolna, mely ossárium (csontház) fölé épült. Építési ideje szintén az 1370-80-as évek. A 17-18. században barokk átalakításon esett át. 2008-ban a kápolna előtt állították fel a Szakolcának városi jogokat adományozó I. (Nagy) Lajos király szobrát (Vladislav Plekanec alkotása).