Kerekszenttamást 1231-ben említi először oklevél a Csák nemzetség birtokai között. A helység neve utal az ekkor már bizonyosan álló templom alakjára. A templom esetleg már a 12. században állhatott. A fehérvári káptalan 1440-es oklevelében Kerekzenththamas néven említik. A 15. századtól a csókakői vár birtoka. Egy 1662-ből származó urbárium felsorolja a csókakői uradalom birtokait, ebben Kerekszenttamás falut már lakatlannak említik. Soha nem is települt újra.
A templom szabályos kör alakú, átmérője 6,65 méter. Apszisa nem volt. A templom falainak jelentős része 3-4 méter magasságban áll, csak az északi részén hiányzik egy nagyobb, s a déli részen egy kisebb falrész. Az egész templomot sziklára építették, így csak egészen vékonyan kellett alapozni. Az 1962-es ásatás alkalmával az északi szelvényben előkerült a fal alsó része, kváderes falrakással. A déli szelvényben már sokkal rosszabb állapotú falmaradvány került elő. Kváderezésnek itt nyoma sem volt, a kutatók kezdetleges alapozást találtak, amely keskenyebb volt az eredeti falszélességnél.Feltételezhetően itt volt a templom bejárata. A belső padlószint mintegy 70 cm-re volt a mostani szint alatt.
Források: Molnár Vera: Jelentés a zámolyi határban lévő kerek templom ásatásáról (1965); Siklósi Gyula: Két centrális alaprajzú templom Fejér megyéből; Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése ;
Zámolyt észak felé elhagyva a körforgalomtól nem messze egy rossz minőségű földút vezet a templomromig.
Szélesség: N - 47°20'54.789"
Hosszúság: E - 18°23'53.07"
