Sály: Latorvár

Sály községtől ÉNy-ra 2 km-re, a Sályi-patak völgyének fejénél található a ma Sályhoz tartozó Latorpuszta (a középkori Váralja falu helyén), amely felett É-ra a Latorvár-tető fennsíkszerű, D-DK-i irányban V alakban elkeskenyedő tömbje helyezkedik el. A hegy legmagasabb, 279m tszf. magasságú pontja a fennsík É-i részén található, a D-felé enyhén lejtő, egyben elkeskenyedő része DK-i irányba már csak egy gerincben folytatódik. E gerinc legvégén, kissé alacsonyabb szinten épült a Latorvár, melynek csak egy falcsonkja látszik.

A Latorvár elsőként két térképen szerepel. Egy 1777. évi térképen, amely a domborzatot még nem ábrázolja, csak a kis Lator-vár tűnik fel. Egy négyzet alakú területet kör alakban árok övez, melynek felirata: "Lyán vár". A másik 1859-ből származó térkép, már pontos felmérésen alapult és a domborzatot is jelöli. Feltünteti a kis Latorvár falmaradványát és az Örsúr-várának a felső, sánccal bekerített területét.

A vár oklevekben nem szerepel. Nagy valószínűséggel az Örsúr nemzetség Váraljai ága építhette, akik az alatta települt faluról nevezték el magukat. A falunév 1292-ben egy birtokeladási ügy kapcsán fordul elő először Váraljai Lőrinc (Laurentius de Waralya) nevében.

Holl Imre és Parádi Nándor 1982. évi ásatása szerint a vár egyetlen toronyból állt, melyet várárok vett körbe a hegytető felől. A vár területének átmérője 28, illetve 14 m. A torony közelében a felszínen Parádi Nándor néhány Árpád-kori kerámia töredéket gyűjtött, köztük halvány vörös színű palack nyakát is. Véleménye szerint a vár a 12. század végén, vagy a 13. század elején épülhetett. A toronycsonk folytatásában a kapcsolódó kőfal alapozását találták meg, amely vagy palotarész, vagy a lakótorony melletti kis udvart határoló vastag fal maradványa.