Devecser

Egy 1045-ben kelt oklevél említést tesz egy Devecser nevű főúrról, aki ugyanezen évben Budával együtt titkon értesítette Péter királyt egy ellene szőtt összeesküvésről, mely Szár László fiait kívánta a trónra ültetni. Lehetséges, hogy ő volt a település névadója. Az írásokban először a XIII. század végén bukkan fel Devecser neve. 1333-ben már áll a Szent György tiszteletére emelt templom.

A XV. században a Choronok tulajdonában van a birtokok többsége. 1488-ban már 18 porta van a birtokukban, a Balaton parti Füreden és Arácson is vannak birtokaik. 1439-ben Choron László veszprémi alispán.

Devecseri Choron András volt az, aki a XVI. század elején kiemelkedett a kisnemességből, ő lesz a Dunántúl egyik leggazdagabb főrendje. Az ő nevéhez fűződik a várkastély építése. Ő volt az, aki 1508-ban II.Lajos koronázása alkalmából alaposan helybenhagyta az akkori mindenható esztergomi érsek Bakócz Tamás Devecser környéki familiárisait. Bakócz kezén volt a szomszédos Somló vára. Az országgyűlés Bakócz pártjára állt, Choron András összes birtokát elkobozták és Bakócznak adták.

II.Lajos 1521-ben visszaadta Choron Andrásnak a birtokait. Az oklevél megemlíti, hogy az 1514-es parasztfelkelés során a birokokat "...a nemesség elleni lázadó felkelésükben nagyrészt elpusztították". Choron András minden bizonnyal tevékeny szerepet játszott a Somló környéki lázadók leverésében.

Az 1520-as évektől Choron Zalaházy Tamás veszprémi püspök bizalmi embere. Veszprém megye alispánja, Sümeg várnagya lett belőle.

1526-után a kettős királyság alatt Choron Ferdinánd pártján állt. Veszprém és Sümeg vára a kezén van, az öt megyére kiterjedő püspökség minden anyagi ereje, a püspöki bandérium mind a kezében összpontosul. 1527-ben elfoglalja Tihanyt a Szapolyai párttól, a Devecser - Tihany közti falvakat sarcolja. A sümegi és veszprémi vár erősítése mellett legfőbb tevékenysége a devecseri kúria kiépítése (1532-37 között). A korábbi kúriát palotává alakítja, az egészet fallal vetette körül. A falon kívül széles árok volt, amelybe a Torna patakot vezették. A vár északi oldalán halastó volt, abba nyúlt bele a későbbi torony alapját képező bástya. A devecseri kastély első írott említése 1532-ből származik, ekkor arról értesülünk, hogy Devecser a megelőző években 7 török ostromot tudott sikerrel kivédeni (ezek minden bizonnyal kisebb portyázó török csapatok lehettek). A palota fényét Kecsethy Márton veszprémi püspök megírta Ferdinánd királynak.

1532-ben Kőszeg ostromakor török portyázók csaptak le a vidékre, ezeket Choron András és Verbőczy Imre seregei szétverték. Október 11-én Sümegről jelenti Bécsbe, hogy Devecser és Sümeg között 2500-nál több török teteme fekszik temetetlenül.

1534-ben újra hatalmába keríti Tihanyt és 14 évig annak gubernátora. 1537-ben hosszas vita után Sümeget vissza kell adnia a veszprémi püspökségnek. Devecser az 1540-es évek közepétől mint magánkézben lévő, de fenntartásához, védelméhez központi támogatásban részesülő erősség, végvár funkcionált. Choron 50000 forintot költött Devecser végvárrá történő átalakítására, a veszprémi püspök várainak megerősítésére és ezek őrségeire. 1546-tól külön kapitány vezetésével királyi őrség állomásozott falai között, majd Veszprém 1552-es elestét követően további katonasággal erősítették. 1544-ben az Ozora felmentésére siető seregben megtalálhatók a devecseri vitézek is. 1545-ben Porva mellett vernek szét egy török csapatot.

1548-ban megveszi Somló várát is. 1552-ben bekövetkező halála után fia János folytatta a vagyon szerzést. Ő és apja tevékenysége a Choronokat a Nádasdy, Zrínyi, Batthyány családokkal emelte egyszintre. A vár falai között szolgált egy időben Gyulaffy László is, aki Choron János sógora. A vár királyi őrsége 150 lovas és 100 gyalogos. A Choron katonaság számát nem ismerjük. 1558-ban Csinghy Tamás a várnagy.

Choron János 1584-ben bekövetkezett halálával kihalt a Choron család férfi ágon, Devecser a Nádasdyak birtokába került. 1594-ben Pápa és Győr törökök általi elfoglalását követően a többi környékbeli kisebb várhoz hasonlóan innen is elmenekült az őrség, a törökök mégsem szállták meg.

Devecser 1626-ban zálog címén az Esterházyak kezére kerül.

1664-ben a szentgotthárdi csatában vereséget szenvedő törökök megostromolják, ennek következményében a kastély leég.

A várkastély a Rákóczi-szabadságharc éveiben jelentéktelen szerepet játszott. 1704-ben Károlyi Sándor, 1705-től 1709-ig Esterházy Antal kuruc generális egyik székhelye volt.

1790-ben a várat gróf Esterházy Károly – híres egri püspök – barokk stílusban várkastéllyá építette át R. Zillach tervei alapján - megfosztották külső védőműveitől, lecsapolták és barokk kastélykertté alakították át a közeli halastavat is. 1887–1889 között Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban megújították. Manapság az egykori Choron-várban működik Devecser városának nyilvános könyvtára, melynek termeiben megcsodálhatók a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek.