Szigliget Óvár

A szigligeti Óvár romjai egy 186 méter magas vulkáni tanúhegy csúcsán találhatók. A hegyet a néphagyomány szerint Királyné szoknyájának is nevezik.

A romok egy 15,4 x 28,8 méteres téglalap alakú épületet rajzolnak ki, melyhez délről a Balaton felőli oldalon egy ötszögletű torony, északról pedig egy 5,4 x 8 méter alapterületű négyszögletes torony csatlakozik.

Dornyai Béla 1933-ban ezt írta róla: "Óvár... Tetején jól kivehető, négyszögletű várfalrész van még ma is hatalmas kövekből összeróva és pedig az alapfalak mind a négy világtáj irányában jól kilátszanak a füves-bokros földből, míg a várfalak magasabb részei már hiányzanak; bizonyára elhordták a környező szölöhajlékok és pincék építéséhez. "

A várról a középkorból nem maradt fenn semmiféle adat, legelső utalás rá a Matthias Zündt 1566-os térképén lévő ábrázolás (galéria). A vár kutatásai során meglepően kevés leletanyag került elő. A 2003-as ásatás valószínűsítette, hogy a falak és tornyok egyidőben épültek. Az épület járószintje fából készült és tűz pusztította el, tehát ezek szerint nem félbehagyott építkezés volt, mint azt néhányan korábban feltételezték.

A vár építésének időpontjára több elképzelés is van:

• Az Atyusz-nemzetség építette a 12-13. században (szerintem jelenleg ez a legvalószínűbb)
• Az Újlakiak építették, amikor Szigliget urai voltak (1445-1477)
• A 15-17. században építették

Az Atyuszok által való építést erősíti az a tény, hogy a falazási módja nagyban megegyezik a közeli Almád-monostoránál alkalmazottnál, amit szintén az Atyuszok épitették 1117 előtt. Gere László 2003-as ásatása során viszont csak 14-16. századi edénytöredékek kerültek elő, meglehetősen csekély számban.

Bocskai hajdúi 1606 körül Fonyód és Kiskomárom várát megszállták, Keszthely vidékét Bocskaiék ellen Festetics Pál tihanyi várkapitány és Bakats Sándor, a szigligeti öbölben állomásozó csajkás hajóhadnak kapitánya sikerrel védelmezték. Egyes feltételezések szerint a sajkások állomáshelye az Óvár volt.

A szigligeti vár kapitánya Tóti Lengyel Gáspár 1647-ben írt levelében a balatoni sajkás flottilla számára kér munkaerőt, hogy a nádasban a kikötőhöz vezető utat kivágják. A levelében említi hogy a hadi kikötőhöz "az azután lévő kastélkát saját költségemen is megcsináltatom hazánk oltalmára." Ez az Óvár is lehetett, ha nem teljesen új építésről lenne szó, mert jól rálátni a feltételezett kikötőhelyre, ami viszont a szigligeti várból nem látható. Ha viszont új építésre utalna a levél, akkor az előkerült leletek azt nem támasztják alá.

Az óvári 2003-as és 2013-as ásatások sem tudták egyértelműen tisztázni a vár építéstörténetét. 2013-ban Paál József tervei alapján a déli ötszögű torony alapfalai felé faszerkezetű kilátó épült, csodás kilátással a Balatonra.