Bacskó várkastély

Bacskó település első okleveles említése "Bachkow"alaban ismert 1320-ból. A településtől nem messze álló Borostyán-vár ("Purustyan") tartozéka volt, amelyet Petenye fia Pétertől I. Károly vett el annak lázadása után 1317-ben. 1321. február 10-i oklevelében a király Borostyán-várt és tartozékait a Baksa nembélieknek adományozta a pataki uradalomért cserében ("...- a főpapok és bárók tanácsára Pétert megfosztja Purustyan várától és annak valamennyi Zemplén m.-i tartozékától: Sceech, mindkét Bochkow, Kereplye, 3 Vysnou, Palyanka, Tehna, Petrusfolua, Pernou, Kohan, Guerenda, Zebegneu, Albun, Torna és Kenchesandrasfolwa birtokoktól, s mindezeket vámmal és piaccal együtt hű szolgálataikért, valamint Potok-Pothok vár és tartozékai: Vyhel, Ordou, Borsy, Kuachi, Tay és Toronya, továbbá a várnak a Budrug folyó oldalán levő Zeuleus, Lodomuch és Zemlen szerzett és Redmuch, Sasy, Vyl örökölt Zemplén m.-i birtokaik v. falvaik cseréjeként odaadja a jelen levő Tamás fiainak: László és Donch magisternek, Boxa fiainak: Miklósnak és Ferencnek, Detricus fiainak: Miklósnak, Istvánnak és Simonnak, György fiainak: Jánosnak és Péternek, Dénes fia Gergelynek, Simon fia Tamásnak, szavatosság vállalásával.")

1329-ben a Boksa (Baksa/Boxa) nemzetségbeliek ősi örökölt birtokaikon megosztoznak, ekkor Kis Bacskó és Nagy Bacskó is szerepel mint Borostyán várának tartozékai ("item Kencbeck Andreashaza et Kis Bachkow similiter ad castrum Porosthyan pertinentes cum universis utilitatibus suis preter silvam, in eodem comitatu Zemlyn situate [...] Nog Backow, Kis Bachkow, ..."). Mind a két Bacskó közös tulajdonban maradt. Borostyán-várát 1355-bén említik, utána már nem. Egyes kutatók szerint ennek elhagyása után épülhetett Bacskón a várkastély, de valószínűbb, hogy a 15. században épült. Ekkor már a Boksa nemzetségből származó Bocskaiak a fő birtokosok.

1647-ben III. Ferdinánd Bacskó egy részét I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek és feleségének, Lórántffy Zsuzsannának adományozta, de a falu nagyobbik fele a casellummal a Bocskaiaké maradt.

Bocskay István I. Rákóczi Ferenc főembereként és Zemplén vármegye főispánjaként belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe és Ónod várát "fortéllyal" elfoglalta a császáriaktól. 1670. június 8-án az abaúji és zempléni felkelők tőketerebesi tábora von Sporck császári hadainak közeledtére szétszéledt, Bocskai Husztra menekült, ahová a bacskói kastélyból felesége, Török Katalin is követte. I. Lipót Bocskai összes birtokát elkobozta, köztük a bacskói várkastélyt is. Bocskai fiú utód nélkül halt meg 1672-ben Erdélyben, vele kihalt a család. A birtokokat a Szepesi Kamara igazgatta. Egy 1671. április 10-én készült összeírás Bacskónál megjegyzi, hogy a kastélyát a német katonák elpusztították. Az épület ekkor földszintes, téglalap alaprajzú volt, sarkain tornyokkal és egy különálló toronnyal. A castellumot egy meg nem nevezett erődítés vette körbe, ez palánk és árok lehetett.

A kastélyt egy urbárium 1680-ban már romosnak írja le. Egy 1688-as dokumentum ("Conscriptio Bonorum ad Castellum Bacsko...") szerint a kastélyt, a majort és a gazdasági épületek egy részét a kurucok pusztították el.

1688-ban a király Fischer Mihálynak adta el a bacskói uradalmat, annak a Caraffa-féle vészbíróságban való részvételéért. Bél Mátyás az 1730-as években Bacskó kastélyát is leírta: "A falu nyugati végét a Botskaiak által épített kastély tartja, ósdi stílusban, négy egyemeletes tornyú, de meglehetősen magasan. Ez azonban már szebben megállapított, és B. Fischer, Cassoviensis kincstárának kormányzója, e falu ura gondoskodik róla.".

1750 körül báró Fischer József építtette az új kastélyt a lerombolt castellum felhasználásával, annak helyén. A 18. sázad második felében Fischer István tulajdonlása után a nőági örökösök kezére került. A 20. század elején Wersebe Hartwig báróé volt. A II. világháborúban a kastély megsemmisült, azóta rom.

A várkastély romjai napjainkban teljesen elhanyagoltak, nyakig érő gazban tudtuk csak végig fotózni (2023. jún.)