Csicsva vára

1270-ben V. István király Básztélyi Rénold lovászmesternek hűsége és szolgálatai fejében Rozgonyt, Baasföldét, Lapuspatakot, Chychywa (Csicsva) birtokot, Hosszúmezőt, Visnyót, Bodonföldét és Tuzsért adományozta. Csicsva várát vagy ő, vagy fia, Gyula építtethette, de okleveles adat nincs a várról a 13. századból. Egy 1309-es oklevél még terra-ként említi Csicsvát.

Fügedi Erik a vár építésének idejét 1309 és 1316 közé teszi. Ez a korai vár egy éllel ellátott csepp alakú toronyból, a vele szemben álló 3 helyiséges palotából, illetve a kő anyagú körítőfalból állt.

Csicsva ("Chychua") várának és várnagyának, Peres Miklósnak említése 1316-ból ismert. A várnagy egy éven keresztül védte Csicsva várát a hűtlenektől, eközben elvesztette bal kezét, megölték testvérét és három szerviensét, valamint 200 márka kára is keletkezett, ezért Básztélyi Rénold II. László fia Pétertől és János fai Lászlótól megkapja Felcsicsvát és Egyházasszaláncot. Még ebben az évben I. Károly király is megerősíti a csicsvai várnagynak ("Castri ipsorum Chychoua") tett adományokat. Csicsvát minden bizonnyal a király ellen lázadó Amadé-fiak támadhatták, vagy Petenye fia Péter. 1327. augusztus 9-én I. Károly király adománylevelet állít ki Csicsva birtokra ("possessionem Chychua") László fia Péter részére. Ezt Básztélyi Péter ("magister Petrus filius Ladizlai de Bozteh") kérésére 1330-ban megerősíti. Először 1325-ben nevezik magukat Rozgonyinak Csicsva urai. 1339-ben a Rozgonyi család megosztozik a birtokokon, így Csicsván is. Ebben az évben János fia László előnévként a Csicsvai-t használja és egy 1346-os oklevélben is Chychva-i László fia Péter szerepel.

1350. szeptember 5-én Aversában kelt oklevélben I. Lajos király a nápolyi hadjáratában végzett szolgálataikért Péter fia Miklósnak, fiának Péternek, továbbá János fia Lászlónak engedélyt ad hogy Csicsva ("Chychwa") váruk és tartozékainak határian belül a tolvajokat és rablókat felkutathassák és elfoghassák, Vranio (Varranó) birtokukon akár halálbüntetést is kirójanak. Ők már a Básztélyi család Rozgonyi ága.

1356-ban Miklós nádor oklevelében a Rozgonyi László fiának Péternek és János fiának Lászlónak, Mykch bán fia Loránd ellen, Lona nevű Csicsva várához tartozó Zemplén vármegyei birtok iránt folyt perében, a felek között létrejött egyességet megerősíti.

1446-ban a Rozgonyiak egymás birtokait fosztogatták, Rozgonyi Sebestyén panasza szerint Rozgonyi Istvén fia János felégette a Chychwa várához tartozó egyik majorsági házukat a benne elhelyzett majorsági gabonával együtt, más alkalommal pedig néhány cseh hívével két birtokukat: Waralyat és Henchoczot teljesen kifosztotta és a két birtok összes épületeit és egy malomnak a részeit elhordatta illetőleg megsemmisítette.

1447.02.01. Semsei Ilona és fiai, János és Vilmos bepanaszolták többek között Senyei György csicsvai várnagyot és Gadnai Kis Balázs barkói várnagyot, hogy azok a panaszosok Samogh nevű birtokát hatalmaskodva elpusztították. Gadnai urának, Homonnai Bertalan akaratából cselekedett.

1493-ban a Rozgonyiak felosztották maguk között a várat. Az okirat megemlíti a tornyot (turris in parte septemtrionali) és az elővárat ( pars anterior castri).

1519-ben a Rozgonyi János fia István kölcsönös örökösödési szerződést kötött Báthory István nádorral és testvéreivel, Györggyel és Andrással, Rozgonyi egyetlen leánya Katalin pedig nőül ment Báthory Andráshoz. Rozgonyi István 1523-as halála után Újlaki Lőrinc országbíró utasítására Csicsva ("Chychwa") várának birtokába Báthory Andrást és feleségét, Rozgonyi Katalint vezették be.

A mohácsi csata után a Báthoryak Habsburg Ferdinánd pártjára álltak Szapolyai János ellenében. A Szapolyai-párti Homonnai Drugeth Ferenc csapatai 1527-ben ostrommal foglalták el a Báthoryak csicsvai várát, mely során a vár jelentősen megsérült és leégett. Ekkor égtek el a vármegyének hivatalos iratai, pecsétes levelei, melyeket Drugeth főispán, Drugeth Ferenc testvére Csicsva várában helyezett biztosságba.

Katzianer, Ferdinánd vezére 1529. áprilisában Csicsva alatti táborából ostromágyúkat, lőport és ágyúgolyókat kér az eperjesiektől. Szalaházy Tamás egri püspök és kancellár május 29-én tájékoztatta I. Ferdinándot, hogy a királyi sereg Csicsva alatt van. 1529. december 26-án Linzben kelt levelében I. Ferdinánd a hűtlen Homonnai György ("per infidelem Georgium de Homona occupata, ") által elfoglalt Csicsva és Monyoros várakat meg Varannó és Rozgony mezővárosokat, miután visszaszerezte, visszaadja Bátori Andrásnak, feleségének és gyermekeinek.

1530-ban Bártfa város tanácsa jelenti Eperjes város tanácsának, hogy kémük Ungvár tájékáról hazajött és jelentette, hogy Ungvártól körülbelül Csicsváig 500 lengyelt figyelt meg Szczyvowsky parancsnoksága alatt (Szapolyai János hadai). A csapat célja Csicsva megszállása. Báthory András I. Ferdinándtól zsoldot kért katonáinak a fizetésére.

1542 körül Csicsva várnagya, Rákóczi János elfogott egy ötvöst, majd a várban hamis pénzt veretett. Ennek Báthory György vetett véget.

Báthory András fia, Báthory György 1556-ban már átállt János Zsigmond pártjára, ezért I. Ferdinánd elkobozta tőle Csicsvát. A király 1556 szeptember 26-án Bécsben kelt levelében meghagyta Pucheim Farkasnak és Szerdahelyi Dersffy János kassai kapitányainak, hogy idősb sóvári Soós Györgyöt, a Báthory György hadai által szenvedett károkért, Csicsva várának javaiból kárpótolják. Az eset azért történt meg, mert a Soós család visszatért a király hűségére, ezért Báthory csicsvai emberei lerohanták Soós Sóvári kúriáját és kirabolták azt. Báthory ekkor már Szapolayi János fia, János Zsigmond pártján állt. 1557-ben Szentbenedeki János és Egry Balázs voltak Csicsva várnagyai. 1561.01.03-án I. Ferdinánd utasítására Petropolya-i Horváth Ferencet vezették be a hűtlen Báthory Györgytől elkobozott Csicsva uradalomhoz tartozó 15-20 jobbágynyi birtokrészbe. 1563-ban János Zsigmond I. Ferdinánddal való tárgyalásai alatt követelte, hogy Csicsva várát összes jószágaival adják vissza Báthory Györgynek. Ez meg is történt Báthory többi elvett birtokával egyetemben.

Az ecsedi ágból származó Báthory György felesége a somlyói ágból származó Báthory Anna lett, és az ő leányuk volt a "hírhedt" Báthory Erzsébet.

Báthory István 1603-as végrendelete nem hagyta egy kézben a varannói-csicsvai uradalmat. Csicsva várát a hozzá tartozó birtokokkal együtt leányára, Nádasdy Ferenc özvegyére, Báthory Erzsébetre, valamint Nyáry Pálné Várday Katára, csebi Pogány Györgyné Figedi Borbálára és Figedi Istvánra, valamint ezek gyermekeikre hagyta. A végrendeletből ismert, hogy a vár élén „Zegy” (feltehetően Szeghy) Benedek tiszttartó és főporkoláb állt. Fegyveres erejéről pedig annyit tudunk, hogy a főporkoláb alatt tizedesek és drabantok (gyalogos katonák) szolgáltak. Báthory István 1605-ben hunyt el.

1610-től Csicsva egyik jelentős részbirtokosa a Homonnai Drugeth család lesz, amikor Drugeth III. György feleségül veszi Báthory Erzsébet leányát, Nádasdy Katát. A 17. században a Drugethek mellett jelentős birtokrésszel rendelkeztek a Nyáryak, majd Nyáry Krisztina kezével Esterházy Miklós is.

1619-ben Csicsva egyik birtokosa, báró Nyáry István Bethlen Gáborhoz csatlakozik, és szeptember elején rajtaüt az erődített leleszi premontrei kolostoron, ahonnan elmenekül Habardy László egri kanonok, prépost. A vár másik birtokosa, a Habsburg-párti Homonnai Drugeth György viszont szeptemberben Lengyelországba menekül, és ott hadat gyűjtött Bethlen ellen. Homonna várkastélyát feldúlták az erdélyi hadak, de Barkó és Jeszenő ellenállt Rákóczi Györgynek, Bethlen hadvezérének. Barkó november 14-én megadta magát, de Homonnai a lengyel-kozák hadaival Homonna alatt megverte Rákóczi György hadát november 21-én. Homonnai decemberben kiszorult az országból, birtokait Bethlen elkobozta és a Kassai Kamarára bízta. 1619. október 28-án készítette el a vár inventáriumát Mudrossy András "Provisor Arcis Cziczua et Curiarum Varanoviensis et Mogiorosiensis.
Csicsva várának 1619. október 28-i összeírása. Készítette "Sáfár-ház, benne 6 ecetes átalag, egy hordó brinza, továbbá egy kanna brinza és egy fél hordó brinza. Alatta pince, benne 2 hordó bor és 2 hordó lőre. – A sáfár-ház felett az udvarbíró háza, berendezéssel. Ebből nyílik a nyári tornácos ház, abban „hoszu ruha zarazto giepleő”. – Az udvarbíró háza mellett a porkoláb háza; ebből nyílik a szenes ház, berendezéssel. – Felettük a boltos ház, mellette zöld bolt és más bolt, felette vasas bolt; benne 65 köböl liszt. – Mellette ház, benne 5 egész szalonna és 15 tavalyi háj. Mellette üres szuszék. – Deszkás torony: 30 köböl árpa, 15 köböl lencse, 1,5 köböl borsó és 3 kőből köles. – A vár alatti majorban a dögtől megmaradt állatállomány: 4 tehén, 1 bika, 40 juh, 32 kecske, 62 lúd, 18–18 tyúk és kacsa, továbbá fél vasatlan szekér. – A majorhoz tartozó csűrös kertben: 10 asztag gabona (búza), 1 asztag zabbal kevert gabona, 1 csomó árpa, 16 öl széna és 3 öl széna. – A majorhoz tartozó méhes kertben: 6 méh-keőpeő. – A várbeli lövő-szerszámok conscriptiója, mivel „hat reszre birattanak”, nem volt lehetséges." Homonnai György 1623-ban elhunyt Lengyelországban, javai fiára és leányára szálltak.

1623. március 17-én Gombos János inspektor és prefektus lette az esküt, hogy Homonnához, Jeszenő, Csicsva és terebesi várakhoz és Varannóhoz tartozó jószágoknak felügyeletében és védelmében Bethlen Gábornak mint törvényes gyámnak, és Homonnai György árváinak, Jánosnak és Erzsébetnek érdekeit megvédi. A befolyó jövedelmeket Jeszenő várában megőrzi az árvák javára. Ekkor újabb inventárium készült, a várban volt „Porkoláb háza”, „szenes bolt”, „udvarbíró ház”, „Nyári ház”, „az udvarbíró házból való tornác”, „udvarbíró háza feletti bolt”, tárház - itt bibliát és egyéb könyveket, valamint leveleket is összeírtak, azaz levéltári jellegű anyagot is őriztek itt -, „zöld boltocska”, „szalonnás ház”, „lisztes ház”, „Torony Deszkás Pádon”, „torony alatt való garádics”, „sáfár ház”. Ekkor a vár porkolábja Balogh János, tizedese Szabó Jakab, és kilenc darabont szolgált Csicsván, az uradalom fegyveres erejéhez tartozott még egy német dobos, három darabont, két virrasztó, egy viceporkoláb.

I. Rákóczi György 1644-45-ös a királyi Magyarország elleni hadjárata alatt nincs adat Csicsva ostromáról, de bizonyosan elfoglalták az erdélyi csapatok Homonnai János és Esterházy Miklós birtokában is lévő várat. Erre már 1644 kora tavaszán sor kerülhetett, mert Rákóczi március 3-án írt levelében nem említi a neki ellenálló várak között: "...Mi isten áldásából jól vagyunk. Szendrő, Tokaj, Szádvára, Regécz, Szaláncz, hogy kezünknél nincs, Ungvárral, Jeszenővel, s ezekkel is ennyi huz-halasztást nem cselekednénk, de az többi mind kezünknél, az 7 vármegye, sőt Sáros s Szepes is, mivel most az szepesi káptalanból is követek vannak itt." Március 8-i levelében már az ellenálló várak közeli megadásáról ír: "...az várak, kikben még ellenkezőinknél vannak, Szádvára, Tokaj, Jeszenő, Szaláncz, Ungvár, Regécz, hisszük az úr istent, ezek is nem sokára meg fognak velünk egyezni, mivel meg vannak szorítva." A várak azonban kitartottak, mert Rákóczi még június végén is Ungvár és Jeszenő őrségeinek ellenállásáról írt. Július 13-án márt azt írta Lórántffy Zsuzsannának, hogy Homonnai János elmenekült Lengyelországba és most elég gyalogot és lovast hagy Jeszenő ostromára. Végül Jeszenőt is feladta Homonnai János felesége elsején.

1646-ban a király és I. Rákóczi György követei közötti tokaji tárgyaláson igényként felmerült Sztropkó, Palocsa, Boldogkő, Kékkő és Csicsva várak ágyúinak és felszerelésének visszaszállítása.

1652-ben az Esterházy birtokrész Esterházy Mária kezével Homonnai Drugeth Györgynek jutott. Csicsva várában 1655-körül Barkóczy László is részt szerez.

Szalai Barkóczy László, Bereg vármegye főispánja 1658. decemeber 12-i végrendeletében Csicsva várát az alatta lévő udvarházzal, tavarnaki udvarházát, a varannói szőlőket és 400 forintot fiára, Ferencre hagyta.

Az 1670-es években Csicsva várának jelentősége megnőtt a bujdosók és császári katonaság fosztogatásai miatt. 1677 és 1682 között többször volt Csicsván megyegyűlés. 1673-ból arról is van adat, hogy négy vármegyei gyalog is van a várőrség között.

1697-ben Barkóczy Ferenc Tokaji Ferenc felkelésekor a kurucok elől Csicsva várába zárkózott, miközben a zendülők a birtokait pusztították.

1682. októberében Thököly elfoglalta Csicsvát és el akarta konfiskáltatni a neki nem meghódoló zempléni nemesek birtokait. Barkóczy Ferenc és Homonnai Drugeth Zsigmond ezt elkerülendő, kényszerből csatlakoztak Thökölyhez. A törökök Bécs alatti és párkányi veresége után azonban megtagadták az engedelmességet és visszatértek a király hűségére, Csicsva és Homonna kuruc őrsége vagy átállt, vagy megölték. Egy levélben "Homonnai és Csicsvai Tolvaj Laboncsok"-nak nevezték őket.

Thököly 1684-ben Barkóczy és Homonnai Drugeth várait megostromolta. Először Csicsvát vette ostrom alá a Semsey Pál és Madocsányi Imre által vezetett kuruc sereg. A várat védő kb. 70 főnyi őrség rövid ágyúzás és bombázás után július 10-én szabad elvonulás mellett feladta Csicsvát. A lövetéstől a vár egyik bástyája súlyosan megsérült, egy bomba a belsővár udvarán robbant fel. Thököly kivégeztette a várőrség azon tagjait, akik előtte kurucok voltak ("Az ki Kglmes Uram halálra való tizenötön vadna"), a többi darabontot pedig besoroztatta az Ungvárt ostromló seregébe. Semsey javaslatot tett a szétlőtt bástya lerombolására, de végül fával javították a sérüléseket. Egy 1686-os tárgyalás vallomása szerint Mészáros András deák várkapitány az ostrom során összeszűrte a levet a kurucokkal. A homonnai védők a hír hallatára meg sem próbálták megvédeni a várkastélyt.

Johann Valentin Schulz altábornagy és Barkóczy Ferenc 1685 év elején támadást indítottak Thököly zempléni erői ellen, mely során Homonnát és Vinnát is elfoglalták. Csicsvát valószínűleg elhagyhatták a kurucok a császári sereg közeledtére, 1685 májusában Csicsva már bizonyosan visszakerült a tulajdonosaihoz. 1686-ban romos várnak írják le.

A Homonnai Drugethek fiági kihalása után a csicsvai várban lévő részüket a nőági örökösök és férjeik kezelték. 1702-ben a Drugeth örökösök csicsvai várban lévő örökrészeiről összeírás készült. E szerint a vár a Thököly-féle 1684-es ostrom óta romos, Barkóczy Ferenc negyed részben tulajdonosa. A maradék háromnegyede három részben a Drugeth örökösöké: Zichy Péterné Homonnai Drugeth Kláráé, Homonnai Drugeth Krisztina gyermekeié, az első házasságából született gr. Forgách Pál, illetve Bercsényi László és Zsuzsanna (az összeírásban Juliannaként szerepel) között voltak felosztva.

1703 nyarán Bercsényi Miklós Csicsva, Vinna, Homonna és Sztropkó várának bevételével Perényi Farkast és Újfalussy Jánost bízta meg, akik 12 zászló kurucot gyűjtöttek egybe. 1703. augusztus 26-án a Csicsva várába zárkózott megyei nemesek tájékoztatták a vár urát, Barkóczy Ferencet, hogy "24-én estve felé Homonna tájára nyolc zászló kuruc érkezett, az kik voltanak 700-an s Tavarnára beszállván az várat kérették." Ekkor még nem adták fel a várat, de "az sovány vízitalhoz nem szokott" nemesurak szeptemberben követték a Homonnába, Sztropkóba és Vinnába szorult társaik példáját, kaput nyitottak és kurucokká lettek. 1704. januárjában Sánta Miklós volt a kapitánya. Az idősebb és ifjabb Barkóczy Ferenc Rákóczi hűségére álltak és fegyveresen harcoltak a szabadságharc alatt.

1706-ban szökött katonákat, német s rác hadifoglyokat őriztek a várban. A szabadságharc legvégén 1711. január 2-án ifjabb Barkóczy Ferenc feladta a csicsvai várat és hűséget esküszik a királynak. Szlovák történészek szerint a várat von der Lancken császári tábornok felrobbantatta. Egy 1711. decemberi vági összeírás már romosként említi, amiben csak két helyiség használható. Ezután a pusztuló vár köveit, főleg az alsóvárt, a helybéli lakosság elhordta.