Stomfa várkastély

Stomfa környéke már a vaskori Hallstatt és La Téne kultúrák idején lakott volt. A 2. században római castrum/épület állt itt. A Birodalom melletti területeket Barbaricumnak hívták. A 4. században kvádok éltek a környéken. A honfoglalás után székely határőrök védték a határt, a határvédő feladatok ellátására szervezték meg Pozsony megyében Sztompa (későbbi Stomfa) várispánságot. Magának a várnak az építési ideje nem ismert, de 1271-ben már állt.

1269-ben IV. Béla Marcell fia Sándor comest megerősítette Mortun birtokában. Az oklevélben szerepel Stomfa neve is, Ztumpa alakban.

1271 tavaszán II. Ottokár átkelt a Morván és előbb Dévényt foglalta el, majd Stomfa várát vette ostrom alá. A kicsi várat Sándor ispán védelmezte a túlerő ellen. A védők elestek, a várat Ottokár lerombolta. V. István Marcell fia Sándor comes fiainak, Domokos és Károlynak "Comes Alexander filius Marcelli" Znoyssa földet adományozta apja vitézsége miatt, amikor Stomfát védelmezte. Az oklevélben castri Ztumpa néven szerepel. Valószínűleg ennek a helyén épült később a mai várkastély a 17. században. Részben a lerombolt stomfai vár helyett építette a király Detrekő várát.

III. András 1301-ben történt halála után özvegyének tartása címén osztrák kézen volt Pozsony vármegye nagy része. 1314. júl. 25-i oklevelében I. Károly (Róbert) Telesprun-i Rugerius fia Ottó kérésére megerősíti számára a Magyarországon (in regno nostro) Pozsony megyében levő, a korábbi királyoktól (H) feudum-ba kapott Thebun [Dévény], Stampha [Stomfa], Pelystan [Pozsonyborostyánkő], Sahur, Messuch, Sarkou, Pistrich és Ishar hűbérbirtokokat (feuda).

A polgárháborút kihasználva a husziták a templom megerősítésével un. fortaliciumot hoztak létre 1440 előtt. Számos hasonló épült ezekben a zavaros években (Keresztúr, Rozsnyó, Nagytapolcsány, stb.). 1440-ben már a Necpáli-család kezén van.

1440.05.29. Erzsébet királyné oklevele Pozsony város bírájához és esküdtjeihez. Jelezték előtte Bozyn-i Groff György és Imre [Szentgyörgyi és Bazini], hogy Neczpal-i Pongráccal és Lászlóval akként egyeztek meg, hogy azok bizonyos összegért átadják nekik a Stompha-n lévő templomot és erődítményt. A királyné ezek megváltásában segíteni akarja Groff Györgyöt és Imrét, azért utasítja Pozsony város bíráját és esküdtjeit, hogy abból az összegből, amellyel neki a tizedek bérletéből tartoznak, fizessenek ki a nevezett György és Imre vagy megbízottaik kezéhez 300 arany forintot. (galéria)

1457-ben a husziták elfoglalták az erődítést és innen fosztogattak egészen Pozsonyig.

1493-ban a Szentgyörgyi és Bazini grófok közbenjárására mezővárosi rangot kapott. 1509-ben a pestis majdnem teljesen elpusztította. A Család 1543-ban kihalt, a birtok a királyra szállt.

1553-ben Serédy Gáspár tulajdona, 51 adózó portát jegyeztek fel. 1618-ban Pálffy tulajdon lesz, akik Stomfát uradalmaik egyik legfontosabb központjává teszik.

Az alsó-ausztriai olasz kőművesek és kőfaragók céhének vezetője Simone Retacco építette Pálffy Pál részére Stomfán a négy saroktornyos reneszánsz várkastélyt. Retacco építette át az 1630-as években Esterházy Miklósnak Fraknót, Batthyány Ádámnak Németújvár várát és Rohonc várkastélyát. Az épület U alaprajzú, saroktornyos várkastély volt, amelyet vizesárok vett körbe. Ez még ma is jól kivehető.

1868-ban Stomfát csere útján megszerzik a Károlyiak. Károlyi Alajos gróf Ybl Miklóst bízta meg a várkastély átalakításával. A vizesárokkal körülvett, U alaprajzú, saroktornyos várkastélyt Ybl egy tornyos, német reneszánsz stílusú szárnnyal toldotta meg, magát a meglévő épületet pedig historizáló stílusban átalakította. A melléképületeket a kastéllyal egy nyitott árkádos folyosóval kötötte össze (képeslap). A vizesárkot lecsapolják, a kastély körül angolparkot hoznak létre tóval.

A kastélyt még 1894 előtt Meinig Arthur tervei szerint átalakították.

1945-ben előbb a szovjet csapatok, majd környék lakosai fosztják ki. A fosztogatás után leég, csak üszkös falak maradnak. A csehszlovák állam 1956-58 között felújította és szociális otthonná alakította.