Uppony Földvár

Uppony községtől keletre, az Upponyi-szoros két oldalán egymástól légvonalban kb. 450 méterre két vár csekély romja található: Dedevár és Földvár. Okleveles adat egyikről sincs, építőik és tulajdonosaik nem ismertek. Nováki Gyula és Sándorfi György a várak építését az Árpád-korra valószínűsítik, de közelebbi időpontot nem adnak meg. Dedevár és Földvár közelsége miatt nem zárható ki, hogy ugyanannak a családnak a tagjai építhették őket. Földvár a nevével ellentétben kőből épült erősség volt.

Uppony település birtoklás története sem vezet közelebb a vár építőihez. Ismert az egri káptalan 1281-es határjáró oklevele, melyben megemlítik azokat a határjeleket, amelyek Ákos Ernye fia István mester Uppony nevű földjét választják el a Jétyői nemzetségek földjétől ("...que dividunt terram magistri Stephani antedicti Upun (Uppun) nominatam et terram generationum de Jegheu predictorum."). Várról, településről nem esik említés. Uppony település eső említése az 1332–1335. évi pápai tizedjegyzékben történik, de tulajdonosának neve nélkül. Feltehetően már 1382-előtt a ciszterci rend bélháromkúti apátságának birtoka lett, és annak Mercse székhelyű birtokegységéhez tartozott. Később is egyházi birtok volt, egészen a 16. sz. elejéig.

Födvár 2019-2020-ban történt felmérésekor és állagvédelmekor a vár területéről nem került elő kerámia anyag, ami segítene a kormeghatározásában. A várban található kőfal maradványa viszont egy késő Árpád-kori nemesi, vagy magán alapítású várra utal. A vármag közvetlen előterében több gótikus sarkantyúszár és sarkantyú tarély, valamint egy gótikus kulcs került elő. Ezek a leletek a 13. század végére, a 14. század elejére datálhatók. A vártól nem messze egy nagyméretű parasztkést és számszeríj nyílhegyet találtak, amelyek a vár 15. századi használatát valószínűsítik.

"A sarkantyúhelyzetű várhelyet egy 12 m széles, V-profilú, ma betöltődve is (a vármaghoz képest) 3 m mély árok választja el a hegygerinctől. A központi vármag ovális, tengelye DDNy-ÉÉK-i. Hossza 25 m, szélessége 12-13 m, magjának belső területe ~250 m2. Lapos belső központját D-en, DK-en markánsabb perem határolja el a vármag lejtősre faragott oldalától, É-on és Ny-on ugyanakkor az eredetileg is meredek hegyoldal és sziklacsoportok zárják le területét – ezen irányokba természetes védelmet nyújtva az erősségnek.
A vármag legjellegzetesebb eleme az annak K-i oldalán található, kicsiny kőfal romja volt. A munka megkezdése előtt ez egy tompaszögben törő falrészletnek tűnt, amelynek ÉK felé futott egy kb. 2-2,5 m hosszú szakasza, néhol 40 cm magas falsíkrészletekkel. A további szakaszán 100 cm magasságig emelkedő rom már csak az erodálódó, törmelékkel borított falmagból állt, de jól látszott, hogy ez kijelöli az egykori falvonalat. Az ÉK-i végében egy nagyobb kiromlott falmag emelkedett ismét a felszín fölé, 180 cm hosszúságban és 100 cm magasan." (Szörényi Gábor András)