Kereszetlő Szent János templom

Csáva (ma Stoob) települését először 1229-ben említi oklevél"Sawa" alakban. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma 1220 előtt épült (egyes vélemények szerint 1130 körül), mert a templom szentélyében az 1970-es restauráláskor 1220 és 1230 között készült freskókat találtak. A templom egy vastag falú nagyobb kő épületre épült, amelynek funkciója nem tisztázott, de feltehetőleg a besenyő eredetű Osli nemzetség vára/udvarháza, őrtornya lehetett.

1250 körül Beled fia Beled és Osl fiai, a magban szakadt Ostfi Miklós birtokrészeit Csáva ("ville Chawa"), Aranaz, Bezernuk, Csorna és Széplak nevü birtokokban öt részre felosztják. 1263-ban két oklevél említit Csávát (Chawa, Chawe), ami ekkor Osl fia Herbord comes birtoka.

1394. január 27-én a vasvári káptalan előtt Herbortyai János leányai, Szépasszony Razina-Keresztúri Jánosné és Hölgyasszony Bikszádi Péterné, a többek között Vásárosfalu, Csáva ("Chawa"), Magyarfalu, Keresztúr, Horpács és Imlócs nevű birtokokban örökrészeiket atyjuk testvérére Osthra átruházzák.

1429. december 12-én a vasvári káptalan előtt Ostfi Ferenc fia László, rokonát Herbortyai Ost Jánost Csáva ("possessionum Chawa"), Keresztúr, Herbortya és Magyar falu nevű birtokok elidegenítésétől tiltja. 1455-ben V. László király a magtalanul elhalt Herbortyai Ostfi János Körös vármegyei, valamint Csáva, Tótkeresztur, Vásárasfalu és Magyarfalu nevű birtokaiban rejlő királyi jogot Asszonyfalvi Ostfi László fiainak adományozta. Pozsony, 1455. oct.

A 15. században az Osli nemzetségből származó Kanizsai család a környék birtokosa.

1535-ben Kőszegen öntötték a templom haragját, ami 1959-től az új templomban található. A plébánia tulajdonában lévő gótikus kehely aljára az 1522-es évszámot vésték.

1558. augusztus 28-án I. Ferdinánd új adomány címén Nádasdy Tamást és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, Nádasdy Ferencet Kapuvár és Léka vár s az azokhoz tartozó három mezőváros, harminckét falu és huszonöt puszta birtokába ellenmondás nélkül beiktatta. Az oklevél már Stoob néven is említi Csávát: "in Sthob aliter Chawa". A templom a Nádasdyak birtoklása alatt az evangélikusoké lett, csak 1671-től van adat ismét katolikus plébánosra.

1871-1878 között a templomot Mihály lelkész vezetésével részlegesen felújították. A munkák a pénz szűke miatt abba maradtak. 1883-ban már állt a kálvária. 1888-ban egy szükség templom épült a faluban, amit könnyebb volt megközelíteni, ezért a hegyen lévő templom szerepe csökkent. Kétszer is felmerült, hogy a templomot lebontják, de végül megmenekült. 1912-ben a templom tornyát az összedőlés veszélye miatt lebontották. Az 1940-es évek elején kisebb felújításokon esett át, de utána az 1970-es évekig egyre jobban leromlott. 1970-től indult a templom kutatása, mely során a templom belsejében három 17. századi sírt találtak (két felnőtt és egy gyermek). A szentélyben talált freskókat Wolfgang Götzinger konzerválta.

A templom ma is őrzi román stílusú falusi templomok jegyeit, patkóalakú, boltozott apszissal. Valamikor a gótika korában tornyot építettek hozzá, amit 1912-ben lebontottak. Az apszisában talált freskó darabok 1220 és 1230 között készültek, és Krisztust, a világ uralkodóját egy mandorlában ábrázolják, akit a négy evangélista szimbólumai veszik körül. János evangélista jele, a sas részben megmaradt. Az apszis körül, körülbelül szemmagasságban, egy szenteket ábrázoló sáv található.