Gesztes vára (Várgesztes)

Gesztes vára (Várgesztes)

A vár rövid története

Várgesztes település felett az erdővel borított Várhegyen található az un. "háromsejtes", téglalap alaprajzú Gesztes vára.

A vár keletkezésének idejét és építtetőjét nem ismerjük, feltehetően a Csák nemzetség valamelyik tagja építette a tatárjárás után.

Első okleveles említése 1326-ból való, amikor Károly Róbert cserével megszerezte a Csákoktól Csókakővel, Bárorkővel, Csesznekkel együtt. Gesztes várnagya 1330-1360 között chóri Nagy Péter fia Tamás. A várban tarózkodott 1360-ban Nagy Lajos, 1387-ben Zsigmond. Zsigmond király egyik 1387-ben kelt oklevelében Gesztest, mint "castrum nostrum"-ot említi. 1388-ban Mária királynő Gesztesen adott ki oklevelet "datum in castro Geztus".

Egy 1417-ben keletkezett okirat szerint Silstrang a várnagya Gesztesnek és Vitánynak is.

Gesztest Albert király 1438-ban Rozgonyi Istvánnak zálogosította el, ezt Mátyás király 1458-ban is elismerte. 1444-46 között Újlaki Miklós birtokában van. A Rozgonyiak 1460-ban minden gesztesi tulajdonukat Újlakira ruházzák át. 1464-ben megpróbálták peres úton visszaszerezni, de sikertelen maradt. 1483-ban Varsányi Jósa a várnagya. II. Ulászló 1495-ben vadászaton vett részt Gesztesen. Az 1520-as években az enyingi Török család tulajdonolta.

Gesztes a török először 1529-ben ostromolja. A tatai vár 1543-ban történt elfoglalása után a török Gesztest és Vitányt is beveszi, amelyeket Ahmed Tatához hasonlóan feléget. 1558-ban királyi őrség van a várban, de a török még ebben az évben elfoglalja. Ekkor a török a gesztesi várban 35 főből álló őrséget tart. Tata 1566-os bevételének a hírére azonban a török őrség elszökik Gesztesről és Vitányról. Salm generális hadai elfoglalták az üres várat. 1567-ben a törökök visszafoglalták és az 1568-as béke az ő kezükön hagyta. Ekkor 49 fő török őrség szolgált a várban.

1588-ban azonban a győri és a pápai várnagy, valamint a várat ismerő Radics vajda elhatározták a vár visszavételét. November 9-én értek a vár alá, és éjjel a feljáró úton a várkapu elé kerülve azt betörték. A 60 főből álló török őrséget megadásra kényszerítették, és a várban lévő ágyúkat lefoglalták. A vár és annak teljes felszerelése Radics vajda őrizetében maradt. Gesztes visszafoglalását a törökök a fegyverszünet megszegésének tekintették, ezért Ferhát pasa felháborodott levelet írt Ernő herceghez, aki ezután elrendelte a vár visszaadását a törököknek. Ekkor Radics vajda kivonta gyalogságát a várból. Egy 1588. nov. 28-i levél szerint a vár megerősítésébe kezdtek ("...az therekek wyoban mostan kezdetenek az Geztes Ipewlesyhez...").

A 15 éves háborúban 1597-ben Tata visszafoglalása után Pálffy csapatai Vitányt és Gesztest is elfoglalták, de még ebben az évben mind a három várat visszavették a törökök. Pálffy és Schwarzenberg 1598-ban Tata bevétele után kémlelőket küldtek Gesztes felé. A vár török őrsége, amely három(!) főből állt, amikor meglátta a magyar lovasokat, elszökött az erdőbe, de előtte megpróbálták felrobbantani az ott felhalmozott puskaport. A vár csak csekély mértékben sérült meg. Gesztesen a keresztények 7 nagy és ugyanennyi fém ágyút, valamint 28 szakállas és 18 hosszú csövű puskát találtak, megfelelő mennyiségű lőporral. Schwarzenberg a várban 75 hajdút hagyott őrségként. A vár 1599-1600-ig ismét török kézen van. 1605-ben Bocskai hajdúi foglalták el. Ettől az évtől kezdve végig magyar kézen maradt a vár. 1629-ben Tatáról 10-10 gyalogost küldtek hetenként őrségül.

1647-ben a várat a Csákyaknak adták zálogba. Egy 1652-ből származó költségvetés szerint több más hibán kívül a bástyafal 11 öl hosszúságban, 4 öl magasságban leszakadt, a kapu is rozoga állapotban volt. Ekkor 400 forintért helyreállították. A törökök gesztesi portyázásairól utoljára 1669-ből tudunk. A vár lasssanként pusztulásnak indult, a tulajdonos Esterházy József engedélyével a vár köveit a majki kamalduli-rendház építésénél használják fel("a kapu mellett folyosóformán killebb találkozó épületben faragott köveket is onnant szabadon elhordhassák") . Egy 1759-ből származó adat a várat már, mint romot említi.

A várban 1877-ben Rómer Flóris járt, aki felmérési vázlatot készített az akkori állapotról (galéria). Rajzán a belső vár keleti és nyugati traktusában levő két-két helyiséget feltüntette, valamint a kapubejárattól nyugatra levő torony maradványát is. A belső váron belül azonban olyan falakat is jelölt, melyek eredetileg ideiglenes jellegűek lehettek, és azóta teljesen megsemmisültek. Rómer helyszínrajza elsősorban a várat körítő erődrendszer szempontjából igen figyelemre méltó, mert ő még látta, ha nem is teljes mértékben, a körítőfal összefüggő rendszerét.

1932-ben a vár romjai között a délnyugati részben a munkás turista egylet turistaházat épített. 1945-ig a vár az Eszterházy-család tulajdonában volt. i960—1963 között az Országos Műemléki Felügyelőség a várat Erdei Ferenc tervei szerint állította helyre.

Várgesztes - Civertan felvétele

Várgesztes - Civertan felvétele

Források: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; G. Sándor Mária: A Vértes hegység középkori varai; Kovács Bianka Gina: Gesztes vára (Castrum Bene 19.); G. Sándor Mária: A gesztesi vár építéstörténete;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Várgesztesen a Vár utcán egészen a vár alatti erdei parkolóig lehet menni gépkocsival. Onnan pár perces séta a vár.

Szélesség: N - 47°28'05.5"
Hosszúság: E - 18°23'44.9"

Gesztes vára (Várgesztes) a turistautak.hu térképen