Baglyaskő

Baglyaskő meglehetősen kisméretű várának építésének ideje nem ismert. Építtetője Hollókővel együtt a Kacsics nemzetség Illés-ága volt. 1268 előtt említik Illés fiának Péternek (István ifjabb király hívének) "várát" név nélkül, amelyet Kotrocói Sudurman gömöri várjobbágy fiai, Pouka és Barnabás 1265-ben megvédtek IV. Béla csapataitól. Fügedi Erik szerint ez Baglyaskő volt.

E nemzetség tagjának, Mihálynak fiai: Mihály, Péter, Leusták és Mikus 1310-ben Csák Mátéhoz pártolván, mind a négy várukat: Hollókőt, Baglyaskőt, Somoskőt és Sztrahorát, átadták neki. Valószínűleg 1268-ban már ezt a várat említik az oklevelek, amelyiket a legkisebb fiú örökölt.

A rozgonyi csata és Csák Máté halála után 1327. május 21-én Károly Róbert a hűtlen "Bogloskw-i Illés" fia: Péter fia: Péter "Bogloskw" (Baglyaskő) nevű megyei birtokát és tartozékait a néhai Farkas mester fiának: (Szécsényi) Tamás erdélyi vajdának adományozta. A vár a harcok során feltehetőleg súlyosan megrongálódott, 1327-ben "locus catri"-nak mondják. Somoskő 1341-es határjárásában is romos várként szerepel.

A XV. századra jelentősen megváltoztak a Nógrád megyei birtok viszonyok, egyes várakra már nem volt szükség, egyszerűen feleslegessé váltak. Így pusztulhatott el Sztrahora, Baglyaskő és Ecseg is.

A vár a XIV. században szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, ovális alakú udvarral rendelkezhetett. Radványi Ferenc 1710-es leírásában szerepel a vár 40 lépés hosszú falszakasza, melyet meszes anyag tart össze. Az 1826-ban készült Lenhardt Sámuel féle rézmetszeten még látszik a félkörös, kapu feletti boltív. 1889-ben leírták a sziklába vájt udvarát, egy alagútszerű nyílással rendelkező helyiségét. A vár romjait a későbbiekben széthordta az építkező lakosság, a mai Baglyasalja építésekor.

A 2019-es kutatások alatt előkerültek bécsi fillérek és Ferdinánd-dénárok, 14-15. századi kerámia töredékek, amelyek a terület későbbi, huszita és török időkben való használatára utalnak.