Cserépvár

Cserépvár

A vár rövid története

Borsod vármegye egyetlen tartósan török tulajdonú vára volt

Cserépvár romjait Cserépváralja községtől keletre, a kúp alakú 288 m tszf. magasságú hegyen találjuk. A várhegy relatív magassága a környező völgyekhez viszonyítva kb. 90 m. A 2004-től folyó ásatások eddigi eredményei alapján mintegy 40x40 m-es kiterjedésű, nagyjából ovális alaprajzú és minden bizonnyal alapvetően egy kettős, egymással párhuzamos falgyűrű között elhelyezkedő falazott térsorból állt. A külső fal keleti oldalán egy kisebb kiugró védőmű található. E vármagot alacsonyabb szinten egy részben már feltöltődött és ma mát csak terasz alakjában mutatkozó árok veszi körül, külső oldalán alacsonyabb sánccal. Ez azonosítható a kora újkori forrásokban említett palánkkal, melynek jelentősebb méretű külső védőművei ("földbástyái") DK-en, É-on, továbbá a Ny-ról felvezető út mellett mutatkoztak.

"Cserép" elnevezés először 1214-ben helynévként jelent meg a környéken, mégpedig Cserépfalu nevében, amely ettől kezdve hosszú időn keresztül az egri püspök falvai közé tartozott. "Cherep" falut 1248. február 24-én IV. Béla Lampert egri püspöknek és egyházának adományozta más birtokokkal együtt. A királyi adománylevélben az uralkodó engedélyt adott az egri püspöknek, hogy a "Fyzerku vagy "Kerekku" nevű helyen várat építtethessen. A korábbi feltételezésekkel szemben ezen nem azonosak Cserépvárral. Viszont a II. Andrástól a közeli Tardot adományul kapó Miskolc nembéli Panyit fia II. Panyit 1265-ben megszerezte a Tardtól északra lévő Tárnokbálát. Ezekhez tartozott a mai várhegy. II. Panyit az egri püspök és az Ákos nemzetség várainak ellensúlyozására emelhette Éleskő és Cserépvár korai várát, aminek a cölöpsorát a kutatás során megtalálták (galéria).

A Miskolc nezteség birtokait fiúutód híján leányágon a Szécsi család szerezte meg a 14. század harmadik évtizedében. Birtoklásuk viszonylag rövid ideig tartott, ugyanis 1364-ben Nagy Lajos király cserével megszerezte tőlük környékbeli javaikat, egységes birtoktestet kívánt ugyanis kiépíteni Diósgyőr körül (ekkor szerezte meg Gerennavárat és Éleskőt is Szilvásvárad mellett). Cserépvár sorsáról ebben az időben semmit sem tudunk, írásos forrás továbbra sem ismert az erősségről. A 14. század mind történeti, mind régészeti vonatkozásban fehér folt.

Első okleveles említése 1408-ból való, amikor Bogács és Szomolya határjárásában a tanúk között Kozárdi Bertalan várnagy és Mihály alvárnagy, valamint két korábbi várnagy: Bogácsi Ferenc fia István és Recski Tamás szerepel. A nevezett várnagy Bebek Ferenc familiárisa volt, akiknek itteni várnagysága az 1402-1405 között rendkívüli esetnek tekinthető diósgyőri várnagy és a megyei ispáni tisztség megosztásával lehet összefüggésben. Eszerint a 14. század végén már királyi várként funkcionált Cserép, és a korai leégett cölöpvár helyén már kővár állt.

1427-ben Cillei Borbála királyné kapta meg Zsigmond királytól, aki 1431-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba. 1437-ben Albert király Erzsébet királynénak adományozta (elkobozva anyósától), majd 1439-ben élethossziglan Berzevici "Pohárnok" Istvánnak adta.

1458-ban Mátyás király a várbirtokot a Rozgonyiaknak adományozta, aminek következtében 1458-61-ig pereskedett Rozgonyi Segbestyén és Berzevicki István. Végül a peres felek megosztoztak a birtokon és a vár felének lehettek birtokosai. 1462-ben Berzeviczi István halálával végleg a Rozgonyiaké lett a teljes várbirtok. 1504-ben Bő Adorján a várnagya.

Mohács után, majd Buda elfoglalás után a környékenn is erősödött a török veszély. Cserépvárat is erősítették, ekkortájt köpenyezhették (vastagíthatták) meg a külső kőfalat, ami így 4,5 méter vastagságú lett. A keleti oldalon, egy kiszögellő kőépítményt a feltáró régész ágyúállásnak véleményezett. A vár így is jelentéktelen maradt, mindenkor Egertől függött, annak elővára volt.

1568-ból fennmaradt a vár leltára, melyben a legapróbb és legjelentéktelenebb tételeket is felsorolták. Kb. 2 hétre való élelmiszer készlet volt a várban, de a vízellátás nem volt megoldva. A források szerint a törökök 1552 után többször is elfoglalták, de megtartani ekkor még nem tudták.

Eger 1596-os eleste után az őrség Bessenyei Mihály várnaggyal együtt elhagyta a várat, így az ostrom nélkül vált török birtokká mintegy 90 esztendőre.

A török kézben lévő Cserép vára egyetlen javítási munkálatairól vallanak az 1614-ből fennmaradt levéltári adatok. Ekkor Ibrahim egri pasa irányítja a munkálatokat.

1644-ben diósgyőri, füleki, putnoki és szécsényi vitézek két napig blokád alatt tartották a cserépvári és szarvaskői törököket, de visszafoglalni nem tudták.

1687. október 30-án a Gondola lovasezredhez tartozó Corbelli ezredes parancsnoksága alatt álló erők ostrommal foglalták el a várat. A császáriak ezt követően nyomban felégették, csupán a belső része maradt épen. Az alapján, hogy a várat Cerib Palánka néven írták ekkor össze, feltételezhető, hogy a belső kővárat palánkszerkezettel övezték, ami könnyen leéghetett. (Erre utalhat Rossi metszete is, amelyen egy külső palánkvédmű övezi a belső kőépületeket.) Még ebben az évben a szepesi Kamara felleltározta azt, csupán "arculá"-nak, azaz váracskának említi, s ott semminemű fegyvert nem talált, csupán azt jegyezték fel, hogy a "belső rész" volt ép, a többi fel volt égetve. A vár tulajdonosának Homonnai űrnőt jelöli meg.

A leégett várnak a javítását 1697-ig többször sürgették (többek között Buttler János gróf egri várparancsnok), amely részben meg is valósult. A Tokai-féle felkelésben és a Rákóczi-szabadságharcban még kisebb szerepe volt. Az egri várat ostromló kurucok 1703-ban itt tartották fogva Telekessy István egri püspököt, de a vár a 18. század során már végleg elhagyatottá vált. 1719-ben a várat L’Huillier Ferenc egri kapitány szerezte meg, aki azt végleg elbontatta és a köveiből a Várhegy alatt kastélyt építtetett, amelyből mára az alapokon kívül csak a kápolna és a "neotörök" stílusú kútház maradt meg.

Cserépvár régészeti kutatása 2004 óta folyik.

Cserépvár

Cserépvár - Civertan felvétele.

Cserépvár

Cserépvár - Civertan felvétele.

Cserépvár

Cserépvár - Civertan felvétele.

Források: Szörényi Gábor András: Cserépvár kutatásának eredményei; Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig; Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig; Sugár István: Heves Megye és Eger visszafoglalása a törököktől; Sugár István: Az egri török vilajet várai; Mizser Lajos: Cserépvár a 16-17. században;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Cserépváralja feletti várhegyen található. A faluból a Felszabadítók u. végétől és a volt kastély kápolnája alól is meg lehet közelíteni kb 10-15 perces sétával.

Szélesség: N - 47°55'58.8"
Hosszúság: E - 20°33'59.3"

Cserépvár a turistautak.hu térképen