Kisnána

Kisnána

A vár rövid története

A vár elődje egy kőből épült udvarház volt, amelyet az Aba nemzetségből származó Kompolti István emeltetett 1325 körül, amikor a nemzetségnek ezen ága megosztozik a birtokokon. Ez az udvarház a 11. század végen / 12. században épült nánai plébániatemplom szomszédságában állt. A templom eredetileg egy félköríves apszissal ellátott rotunda volt (galéria), első említése 1332–34-ből ismert. A település neve ekkor még Egyházas-Nána. A Kompoltiak későbbi generációi felvették a Nánai előnevet ("de Nana"). Kompolti István az Anjou udvarban magas pozíciókba jutott, először hevesi, majd gömöri ispán lett. Jó érzékkel a család az Aba nemzetség más ágaival szemben I. Károlyt támogatta a trónért folytatott küzdelmekben.

A megépült udvarházat a domb oldalába vágták bele, és kb. 11 x 25 m lehetett. Építészetileg a korra jellemző nemesi kúriákat képviselte. A plébánia templom is bővül még egy köríves résszel. Luxemburgi Zsigmond egy 1415. évi oklevele Kysnana néven nevezi a települést.

Kompolthi István fia István már egészen az országbírói méltósákig emelkedett. 1423-tól egészen haláláig, 1425-ig viselte a tisztséget. Mindhárom fiát udvari tisztségekhez juttatta, Péter 1420-ban a husziták elleni harcban esett el. Tisztségét öccse, László vette át. 1428-ra az román templomot gótikus stílusban építették át, László ide is temetkezett. Sírköve máig látható (galéria). Ekkor épült a jellegzetes torony a templom déli oldalán.

Kompolti István legkisebb fia, János udvarmester építette 1430 körül az új udvarházat (galéria). Ez alápincézett, emeletes kőház volt. A templom felőli oldalán egy kis toronyot is kapott. A régi udvarház valószínűleg gazdasági funkciót látott el.

Feltehetően az Albert király halála (1439) utáni zavaros időkben a dombot megerősítették. Palánk kerítés és fából épült felvonóhidas kaputorony vette körbe a három épületet. Az udvarház több helyiséggel bővült.

Az országba betört és megerősödött husziták állandó fenyegetést jelentettek az ország északi részein. A Kompoltiak a Hunyadi János vezette Ulászló pártot támogatták a Griska által támogatott Erzsébet özvegy királynéval szemben. Kompolti Pál meg is kapta I. Ulászlótól 1440-ben Szanda ("Zonda") várát. Kisnána további erősítést kapott, a palánkon kívül, annak nyomvonalán új kőfal épült, és a fa kaputornyot is kő torony váltotta fel. Ezután a feleslegessé vált palánkokat elbontották.

Az 1445. május 7-i decretum IV. articulusa elrendeli az Albert király halála utáni zavaros időkben emelt erősségek lebontását, kivéve a Pozsega megyében a török ellen épített várakat, s kivételként említve öt, bárók által nyilván engedély nélkül építtetett várat is. Ezek között szerepel Újlaki Miklós várpalotai vára mellett Marcali Imre verőcei, pelsőci Bebek Imre sajóvámosi, pelsőci Bebek Miklós és István pelsőci, Kompolti János kisnánai vára is.

Kompolti János Hunyadi János mellet harcolva Losoncnál esett el a huszitákkal vívott vesztes csatában 1451-ben. Birtokait két fia, Miklós és Vencel örökölték. Vagy ők, vagy még apjuk emeltette a belső várfalat. A belső falgyűrű kaputornyán máig látható a Kompolti címer töredéke (galéria). Az U alakú kaputorony ekkor még nem emelkedett a falak felé. Bejárata előtt farkasverem és egy u.n. előkapu volt. A huszita fenyegetést végül csak Hunyadi Mátyás tudta felszámolni.

Kompolti Miklós 1476-ban hunyt el, fiai, János és Miklós a kényelemre és reprezentációra helyezték a fő hangsúlyt. A belső kaputoronyra új emeleteket húztak, a palota nyíláskereteit késő gótikusokkal cserélték le. Az északi szárny nagyterme hálóboltozatot kapott.

Kompolti II. János fiai örökösödési szerződést kötöttek a rokon Guthi Országh családdal 1510-ben. 1521-ben a fiú örökös nélkül elhalálozott Kompolti Ferenc összes birtoka az Országhok kezére került. 1522-ben kiperelték a várból Kompolthi Ferenc özvegyét, és a várban azonnal építkezésekbe fogtak. Ekkor épült a T alakú borospince. A pincéből kitermelt földdel megemelték a belsővár járszintjét. Az északi palotát is felújították, reneszánsz ablakkeretek kerültek beépítésre.

Mohács után a két király párhívei közötti csatározások indokolták a vár újabb megerősítését. Ekkor bontották le az Anjou-kori legelső udvarházat, az alagsorát földdel töltötték fel. (galéria)

Istvánffy szerint 1542-ben Losonczy István (Guthi Országh Kristóf gyámja) kezén van a vár, aki féltestvérének, Csulai Móré Lászlónak menedéket nyújt a falai között. Móré rablólovag hírében állt, többek között Kücsük Bali budai basának Nándorfehérvárba küldött embereit elfogatta és kifosztotta. Balival már 1533-ban összetűzésbe került Várpalota ostromakor. A pasa bosszút állt, Kászim béggel együtt 1543-ban megtámadta Mórét a kisnánai várban. Az ostromot Istvánffy Miklós megörökítette. Móré elszántan védelmezte a várat, ahol két fiát is maga nevelte. Miután csekély katonai erővel rendelkezett ezért a szomszédoktól: Losonczy Istvántól, Országh Lászlótól és Varkocs Tamás egri várkapitánytól és másoktól kért segítséget. EZ a segítség elmaradt, ezért Móré tárgyalni kívánt a törökökkel, akik ebbe nem mentek bele, hanem faltörő ágyúkkal lőtték szét a falakat. A keletkezett réseken a janicsárok megrohamozták a várat. Móré kevés emberével kezdetben bátran helytállt, de látva, hogy ellenfelei a várat rövidesen beveszik menekülésre gondolt. E véget cselhez folyamodott, tele erszényekből aranyat és ezüstöt szórt az ostromló törökök közé. Ettől azt remélte, hogy a török a pénzért kapkod, s neki sikerül megmenekülnie. A csel nem sikerült, mert az erődbe rontó török katonák őt a két fiával együtt elfogták, s Bali táborába vitték. A benyomuló török a vár tömlöcéből több magyar foglyot is kiszabadítottak, pl. Batthyány Farkast. A nánai vár elfoglalása után a Bali az erősséget leromboltta, Mórét a Héttoronyba küldte, ahol Török Bálint és Majláth István raboskodott 1541-től. Később Móré és a fiai áttértek az iszlám hitre, de szabadon soha nem bocsátották. Érdekesség, hogy egyik fia felnőtt korára a török tengeri hajóhad magas rangú tisztje lett.

A romos vár 1545-ben Országh Kristóf tulajdona. Az Országh Kristóf várait felsoroló urbániumban ("Arces domini Christophori Orzagh") a következő Heves megyei várak szerepeltek: "Syrok – Thar – Orozlankew, castrum dirutum Nana – Gyenges, oppidum". Ebben Nána már romként szerepel.

Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett halálával nővérére, Országh Borbálára és ennek férjére, Török Ferencre szállott Nána birtoka. Az 1569. évi XIX. t. kirendeli a heves megyei jobbágyokat a nánai vár rendbehozatalára, ez azonban nem történik meg. Török csak Sirokra és Oroszlánkőre kapott adományt. A romos vár megerősítése többször is felmerült (1559, 1567, 1569), de ez valószínűleg sohasem következett be. 1606 után Nyáry Pál, volt egri várkapitány birtoka lett. A vár köveit a lakosság hordta el.

Először Csányi Károly és Lux Géza folytattak kutatást a várban 1940-ben. Mefigyeléseiket a Technika c. újságban tették közé 1941-ben. Ekkor került elő Kompolti László sírköve. 1962 és 1966 között Pámer Nóra végzett kutatásokat a vár területén. A vár legújabb rekonstrukciója 2011-ben készült el.

Kisnána (Civertan)

Kisnána (Civertan)

Kisnána (Civertan)

Források: Buzás Gergely-Kovács Olivér: Középkori várak; Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300-1470 körül 1.; Pamer Nóra: Szakál Ernő és a kisnánai vár vörösmárvány falikútja; Csányi Károly-Lux Géza: Nána vár romjai (Technika 1941/2.szám); Nagy Szabolcs Balázs: A Kompoltiak temploma Kisnánán; Pamer Nóra: A kisnánai vár feltárása; Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997); Csiffáry Gergely: Csulai Móré László emlékezete; Nováki Gyula–Baráz Csaba–Dénes József–Feld István–Sárközy Sebestyén: Heves megye váraiaz őskortól a kuruc korig;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Kisnána várának rekonstrukciós rajzait a Pazirik Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A falu közepén a Béke utcában, a postával szemben.

Szélesség: N - 47°51'02.5"
Hosszúság: E - 20°08'40.4"