Konyha
Konyha várának (ha egyáltalán így hívták) romjai a Kis-Kárpátok nyugati részén, a Bučková-hegy melletti kis 425 méteres nyúlványon találhatók. Viszonylag későn, csak az 1980-as években bukkantak rá a romokra. Oklevelek nem említik a várat, csak a terület birtokosai ismertek.
Konyha település II. András oklevelében szerepel először Cuhnamezei néven("Peruenit usque locum nomine cuhnamezei" - galéria). III. András király 1291. október 28-án Kunch fia Depreht [Detre] pozsonyi villicusnak adományozza trónra léptekor tett szolgálatai fejében a pozsonyi vár Kuhna [Konyha] nevű lakatlan földjét ("...quandam terram Castri nostri Posoniensis Kuhna vocatam, ..."), amelyen Szent Miklós tiszteletére épült egyház van és amelyet IV. Béla adománya óta zavartalanul birtokolt.
A várat valószínűleg a Szentgyörgyi-Bazini család építette, miután Konyha település és környéke a 13 század végén, 14. század elején a tulajdonukba került. A vár területén előkerült leletek egy része a 14. századból származik, többségük a 15. századból, de voltak 16. század első feléből is töredékek. A Szentgyörgyi család 1543-ban kihalt, az oklevél nem említi a várat, ez ekkor már minden bizonnyal elhagyott volt. Konyha települést Detrerkő várához csatolták.
Konyha vára tulajdonképpen két teljesen önálló részből áll. A "nagyvár" két, egymással szemben épített négyszögeltes toronyból állt, amelyeket az ovális plató szélén futó védőfal kötött össze, így kialakítva a zárt várudvart. A várnak ez volt a központi magja, melynek mérete körülbelül 45 x 17 méter volt. Ezt a központi magot egy alacsonyabban a hegyoldalon körbefutó védőfal vette körül körülbelül 8 méter távolságban, majd további 8 méterre egy újabb védvonal, valószínűleg palánkfallal. A nyugati torony belső mérete 4,1 x 4,3 méter, falvastagsága max. 2 méter, ami utalhat lakófunkcióira. Nem zárható ki azonban, hogy a hasonló méretű keleti torony védelmi és lakossági célokat is szolgált, annál is inkább, hogy más lakóépületnek nyoma nem került elő. A két tornyot összekötő falnak leszakadt darabjai ma is láthatók a platótól 10-20 méterrel mélyebben. A vár bejárata kelet felől volt, itt egy árokkal leválasztott kisebb elővár állt, az árkokon hidakon lehetett átkelni,
Kelet felől a vártól mintegy 120-150 méterre egy önálló erődítmény nyomai láthatók. Ez kb. 12 méterrel magasabban van a várnál, a védett területe 23 x 17 méter. Ennek a "kisvárnak"szerepe nem tisztázott, lehetett elővára a nagyvárnak, őrhely, vagy akár egy u.n. ostromvár, éppen a vár ellenében. Ezt csak egy régészeti kutatás tudná tisztázni.
Cikk szerzője: Szöllősi Gábor
SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!
A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.
Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.
Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:
Megközelítése
Kuchyňa-t (Konyhát) észak felé elhagyva az 501-es úton jobbra kell letérni egy útra, ami egy épület csoprthoz vezet. Régrbbrn ott lehetett parkolni, ma már behajtani tilos tábla zárja az utat. Parkolni így ennek közelében nehézkes, csak a bekötőúton van egy nagyobb terület, ahol le lehet tenni az autót, de ez legalább plusz 2 km sétát jelent. A mellékelt térkép mutatja az útvonalat. Bár jól ki lett pucolva a vár területe, látogatása inkább lombmentes időszakban javasolt.
Szélesség: N - 48°25'16.5"
Hosszúság: E - 17°11'50.1"
Galéria
2025.03.21.
