Konyha
Hrad Kuchyňa
Hrad Kuchyňa
Konyha várának (ha egyáltalán így hívták) romjai a Kis-Kárpátok nyugati részén, a Bučková-hegy melletti kis 425 méteres nyúlványon találhatók. Viszonylag későn, csak az 1980-as években bukkantak rá a romokra. Oklevelek nem említik a várat, csak a terület birtokosai ismertek.
Konyha település II. András oklevelében szerepel először Cuhnamezei néven("Peruenit usque locum nomine cuhnamezei" - galéria). III. András király 1291. október 28-án Kunch fia Depreht [Detre] pozsonyi villicusnak adományozza trónra léptekor tett szolgálatai fejében a pozsonyi vár Kuhna [Konyha] nevű lakatlan földjét ("...quandam terram Castri nostri Posoniensis Kuhna vocatam, ..."), amelyen Szent Miklós tiszteletére épült egyház van és amelyet IV. Béla adománya óta zavartalanul birtokolt.
A várat valószínűleg a Szentgyörgyi-Bazini család építette, miután Konyha település és környéke a 13 század végén, 14. század elején a tulajdonukba került. A vár területén előkerült leletek egy része a 14. századból származik, többségük a 15. századból, de voltak 16. század első feléből is töredékek. A Szentgyörgyi család 1543-ban kihalt, az oklevél nem említi a várat, ez ekkor már minden bizonnyal elhagyott volt. Konyha települést Detrerkő várához csatolták.
Konyha vára tulajdonképpen két teljesen önálló részből áll. A "nagyvár" két, egymással szemben épített négyszögeltes toronyból állt, amelyeket az ovális plató szélén futó védőfal kötött össze, így kialakítva a zárt várudvart. A várnak ez volt a központi magja, melynek mérete körülbelül 45 x 17 méter volt. Ezt a központi magot egy alacsonyabban a hegyoldalon körbefutó védőfal vette körül körülbelül 8 méter távolságban, majd további 8 méterre egy újabb védvonal, valószínűleg palánkfallal. A nyugati torony belső mérete 4,1 x 4,3 méter, falvastagsága max. 2 méter, ami utalhat lakófunkcióira. Nem zárható ki azonban, hogy a hasonló méretű keleti torony védelmi és lakossági célokat is szolgált, annál is inkább, hogy más lakóépületnek nyoma nem került elő. A két tornyot összekötő falnak leszakadt darabjai ma is láthatók a platótól 10-20 méterrel mélyebben. A vár bejárata kelet felől volt, itt egy árokkal leválasztott kisebb elővár állt, az árkokon hidakon lehetett átkelni,
Kelet felől a vártól mintegy 120-150 méterre egy önálló erődítmény nyomai láthatók. Ez kb. 12 méterrel magasabban van a várnál, a védett területe 23 x 17 méter. Ennek a "kisvárnak"szerepe nem tisztázott, lehetett elővára a nagyvárnak, őrhely, vagy akár egy u.n. ostromvár, éppen a vár ellenében. Ezt csak egy régészeti kutatás tudná tisztázni.
Források: DL (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 45; Miroslav Plaček - Martin Bóna: Encyklopédia slovenských hradov (2007); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet; Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (1987); Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. X. (Pest, 1873.);
Kuchyňa-t (Konyhát) észak felé elhagyva az 501-es úton jobbra kell letérni egy útra, ami egy épület csoprthoz vezet. Régrbbrn ott lehetett parkolni, ma már behajtani tilos tábla zárja az utat. Parkolni így ennek közelében nehézkes, csak a bekötőúton van egy nagyobb terület, ahol le lehet tenni az autót, de ez legalább plusz 2 km sétát jelent. A mellékelt térkép mutatja az útvonalat. Bár jól ki lett pucolva a vár területe, látogatása inkább lombmentes időszakban javasolt.
Szélesség: N - 48°25'16.5"
Hosszúság: E - 17°11'50.1"
