Hetvehely Öregtemplom

Hetvehely Öregtemplom

Árpád-kori templom

"... egykori templom, mely ma a pécsi káptalan gazdasági raktára 14. századi némely műrészletét megtartotta, és rongált, de érdekes falfestményekkel van díszítve, azonkívül a község képébe festői módon illeszkedik bele. Ezért a bizottság közbenjárt a tulajdonos káptalannál, hogy az épület tervezett lebontása helyett az fönntartassék és a falfestményekkel díszített rész a megóvás kedvéért elkülöníttessék." - Forster Gyula

A Baranya megyei Hetvehely templomának háta mögött elrejtve egy Árpád-kori templom található. Az útról nem látni, a templomkert sarkából düledezett lépcső vezet a műemlékhez, melyet egy ház és bokrok is eltakarnak.

Hetvehelyről és templomáról semmilyen középkori feljegyzés nem ismert. Feltételezések szerint talán a székesfehérvári főesperességhez tartozhatott és templomának már állnia kellett a 13. században. Az épület alaprajzi elrendezésében és felépítésében egyaránt a 13. században elterjedt tipikus késő román egyenes szentélyzáródású falusi templomtípust képviseli. A templom középkori titulusa nem ismert, a 18. században folyó helyreállítási munkálatok után szentelték fel a Szt. Háromság tiszteletére.

A pécsi Bertalan püspök 1225 körül a Pécs környéki remetékből meszervezte a remete pálosokat, akik 1334-ben átköltöztek Patacsra. Egyes feltételezések szerint Hetvehely kapcsolatba hozható a pálosokkal a 14. században, de írásos bizonyíték erre sincs. A templomban a 14. század elején sekrestyét építettek, majd a század közepén gótikus oltárt és ülőfülkét alakítottak ki. A szentély keleti ablaka háromkarélyos kiképzést kapott (galéria). A szegényes templom belsejét falképekkel díszítették a 15. században (ezeket a 18. századi felújításkor lemeszelték).

Hetvehely környékén a 15. században zömében kisnemesi birtokok húzódtak, helyenként egyházi javadalmakkal megszakítva.

A település neve először az I. Ferdinánd által 1542-ben elrendelt összeírásban szerepel, ekkor a fehérvári káptalan a birtokosa. 1559-ben már a pécsi székeskáptalan birtokaként említik. Az összeírásokban Hetfevhél, Hetfehely, Hétfehely, Hetvenhely, Hetvenhel, Hetfehell, Hetsehely alakokban szerepel.

Hetvehely a hódoltság korában a szentmártoni nahijéba tartozott. A török adóösszeírásokban 1554-ben a faluban két adózót tüntetnek fel, névszerint Kecskés Antalt és Farkas Györgyöt. Később 1565-ben két adózót, és 1582-ben 8 adózót említenek. Nem valószínű, hogy a kisszámú adózó nemesség mellett a papság megélt volna. A templom a hódoltság korában valószínűleg elhagyott rommá vált.

A falut 1719-ben műveletlen, kincstári pusztaként említik. Sem az 1721-es és sem az 1729-ben kelt Canonica Visitációban sem történik a templomról említés vélhetően az elhagyottság miatt.

Az 1757-ből származó feljegyzés egy használatba vett templomot említ. A templomot már a barokk jegyében javították ki. Klimó György pécsi püspök helytartója Fonyó Sándor olvasókanonok és kisprépost a Szent Háromság tiszteletére szentelte. Feljegyzés maradt fent arról, hogy 1757-ben fatorony is volt itt két haranggal, mely már 1810 körül romossá vált. A sekrestye épületét 1785-ben említik. A templomban 1810-ben szószéket építettek feljáróval.

A barokk stílusban helyreállított templom első plébánosát Reiter Ferencet 1797-ben a templomba temették el. A kriptája előkerült a templom kutatásánál. A középkori templomot a lélekszám növekedésével bővíteni kívánták, de végül 1883-ban inkább új templomot építettek tőle nem messze (ez a templom látható az út mellett). A régi templomot innentől hitéletre már nem használták. Hajójából szénapajta, szentélyéből és sekrestyéjéből füstölő lett.

Szőnyi Ottó 1911-ben vizsgálta meg az elhanyagolt épületet: "Miután a régi templom a plébánia telkén állt, annak gazdasági épületévé vált. Hajójából szénapajta lett, szentélye, sekrestyéje pedig húsfüstölő. Ez okozta, hogy középkori falképeit vastag, zsíros korom borítja". A legépebb középkori falképeket mentési céllal lefejtették a falról és Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba szállították. Ezek a II. Világháború alatt eltűntek.

A templomon 1955-ben kisebb átalakítási munkákat végeztek. Végleges helyreállítására csak 1975-ben került sor.

Források: M. Kozák Éva: A hetvehelyi románkori templom régészeti kutatása (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)); Sch. Pusztai Ilona: A hetvehelyi románkori templom helyreállítása (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980));

A templom belső képei a wikipédiáról származnak. Feltöltőjük Ruggyanta.

Hol található

Hetvehelyen a templommal szemben lehet parkolni. A templomkert sarkából vezet lépcső az Árpád-kori templomhoz. Takarásban van, csak a lépcsnől lehet észrevenni.

Szélesség: N - 46°07'54.0"
Hosszúság: E - 18°02'36.2"