Somolyi templomrom

Somolyi templomrom

A templom rövid története

A középkori Somogy falu neve a 'som' főnévből -gy képző hozzáillesztésével alakult ki; somban gazdag területre utal. A 17. században feltűnő Somoly név a középkori elnevezésből végződéscserével alakult ki, valószínűleg az ebben az időben megjelenő rác lakossággal.

A templomról középkori oklevél nem ismert, védőszentje is ismeretlen. Írásos forrásban először csak 1721-ben szerepel.

Somogyot először 1389-ben említi oklevél: Zsigmond király ekkor iktattatta néhai Újlaki Kont Miklós nádor fiát, Bertalan mestert és rokonát Miklóst a falu birtokába. 1407. június 2-án Ozorai Pipo főkincstartó, temesi és sókamaraispán és testvére, Firenzei Scolaris Máté szolgálataikért Zsigmond királytól Dalmad, Somogy, Marton, Kövesd és Somodor birtokokat kapták. 1425-ben Ozorai Pipo a fehérvári káptalannak adta Somogy falu másik felét, mert engedélyt kapott arra, hogy a Boldogasszony tiszteletére szentelt koronázó-templomba temetkezhessen. Az 1542. évi rovásadó-összeírás szerint a faluban 23 porta volt Palatich Jánosé, három porta pusztán állt, a szolgák 12 dénárt fizettek.

1543-ban a török hadjárat elől a lakosok elmenekültek. A török hódoltság alatt csak 1580-ban tűnik fel a tamási náhijéhez tartozó Somogy falu, név szerint felsorolt 29 nős és 17 nőtlen férfi lakójával. A magyar lakosság feltehetően a tizenötéves háború környékbeli harcai során menekült vagy pusztult el. 1658-ban a falu lakossága már rác. Nem tudjuk, hogy a 17-18. század fordulóján belül pontosan mikor néptelenedett el végleg Somoly, de 1715-ben Eszterházy József gróf már ezt írta az újratelepítés előtt álló Regöly szállólevelében: "tudván..., hogy... eléghséges földje s határja nem leszen Regelly pusztámnak, azért Somoly és Kistaha nevű két pusztámat is hozzá adjungálni kívánom" .

1721-ben a regölyi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a regölyi határhoz csatolt Somos nevű pusztán egy igen régi templom romjai állnak, amelynek szentélye majdnem teljesen elpusztult, az É-i oldal egy ember magasságában, a D-i kétszer olyan magasan áll, a Ny-ra néző torony kétharmad részében megmaradt, a védőszent azonban az idők folyamán feledésbe ment.

A templom építésének időpontja nem ismert. Több szakember 14. század véginek írja, de valószínűbb a 15. századi építése késő gótikus stílusban. Építtetői az Újlakiak, vagy Ozorai Pipó is lehet. Pusztulása a falu elnéptelenedésével kezdődhetett, a 17. századi rác lakosság már nem szakrális célra használhatta.

Források: Németh András: A somolyi templomrom;

Hol található

Tamásit dél felé elhagyva a 65-ös úton balkéz felől a mező közepén található. Megközelítés: északon egy földút vezet a szántásba, itt kell megállni, mert meg kell kerülni a Somolyi-patakot és bozótosát (N - 46°34'21.8", E - 18°19'17.9"). A földúton a völgybe érve a patakmeder bozótosa után a szántóföld szélén dél felé kell haladni. A rom a dombtetőn lesz.