Kismarja

A Marja név először 1277-ben tűnik fel "Maria" alakban, amit a falu Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról kaphatott. 1291-ben és 1294-ben is "Maria noua", Új Mária alakban szerepel. Ekkor a Hontpázmány nembéli Czibak család birtoka. Ómarja ("Posessio Omaria") név csak 1322-ben tűnik fel, innen a két település párhuzamosan létezik.

Ómarja a 13. század végén az Ákos nembéliek kezén van, ez a család birtokközpontja. 1322-ben Ákos nembéli Lukács fia Lászlót említi peres irat. Az Ómarjai család Kismarjaiként való említése a Dózsa-féle paraszfelkelés idejéből ismert. 1521-ben Kismarjai Lukácsot ("Lucas de Kysmariay") említi oklevél.

1524. 08. 16-án a Nagykerekit birtokló Ártándi Pál és testvére kölcsönös örökösödési szerődést kötnek Kismarjai Benedek fia Lukáccsal. Az oklevélben szerepel KisMárja castellum (galéria). A Kismarjai család halt ki hamarabb, de az örökösödési szerződés ellenére 1552-ben Bocskai György Kismarja birtokosa, aki az összeírok szerint az egész falut, mind a 11 portát bírta. Szabó András a birtokszerzést Bocskai György apjának, Bocskai Simonnak tulajdonítja, akinek a felesége Kismarjai leány volt. A család előneve Kismarjai Bocskai lett. A helyi hagyomány szerint a kismarjai castellumban született Bocskai István a későbbi erdélyi fejedelem, de ezt mára cáfolták a kutatások: Kolozsváron született. 1583-ban Nagykereki is Bocskai birtok lett, az ottani várat bővíti ki Bocskai István, így valószínűleg a kismarjai castellum jelentősége csökken. Kismarja valószínűleg elpusztul a Váradot 1598-ban ostromló törökök által.

Kismarjai Bocskai István erdélyi fejedelem 1606. szeptember 22-én Kassán kiadott oklevelében mezővárosi jogot adományozott Kismarjának: "... illenék-e megfeledkeznünk arról a helyről, arról a mi igen kedves szülőföldünkről, közelebbről a Bihar vármegyében fekvő, általánosan Kismarjának nevezett (községről), amelyről a mi eleink, ükapáink, nagyapáink, ősapáink, eredetüket onnan véve, magukat nevezték és neveztették s ahol a mennyei hazába való megtértük után testüket elföldeltetni, csendes nyugvásra eltemettetni, sírboltokat és síremlékeket emelni kívántak? ... a mi Kismarja községünket ... akarván, elhatároztuk, hogy mezővárossá tesszük, ... "

1660-ban Szejdi pasa csapatai Pocsaj és Nagykereki mellett Kismarját is elpusztították.

1704-ben talán még állt a várkastély, Palocsay György a váradi ostromzár parancsnoka július 26-án innen keltezi levelét: "Datum in Castris ad Kis Maria positis". Az újabb szakirodalom azonban ezt nem várra, hanem táborra értelmezi. Az bizonyos, hogy 1793-ban a vidéken átutazó Robert Towson "a híres Bocskai" Kismarja melletti váráról csak múlt időben beszél. A pusztulásának sem ideje, sem módja nem ismert: a kutatók szerint valószínűleg 1711-után rombolták le, vagy már elpusztulhatott 1598-ban. Ma már csak a várkastély dombja látható.