Cseklész Árpád-kori templom

Egy II. András király által 1209-ben kiadott oklevél szerint Cseklész birtokot a király Tamás nyitrai ispán fiának Sebestyénnek adományozta. A cseklészi vár 1290 köröl épülhetett, építője valószínűleg a Hontpázmány nemzetség Cseklészi ágának tagja, Bököny (1266-1304) volt. A vár alatti Fekete Folyó átkelője vámszedő helyként szolgált.

Cseklész templomának építtetői is a Hontpázmány nemzetségből származó Szentgyörgyi grófok voltak. Az építés dátuma nem ismert, az eredeti román stílusú templomból megmaradt töredékek alapján ez a 12. század végén lehetett. Ennek a korai templomnak ma is látható részei: a templom hajójának fala, a feltárt keskeny ablakok, egy kos- vagy bikafej (az eredeti hajó magasságát jelzi), a külső gótikus pillérbe elfordítva beépített kőlap (galéria), és az udvaron látható román keresztelőmedence (galéria) felső része.

Valamikor a 14. század végén a kor szokásaihoz híven a templomot gótikus stílusban átépítették. A szentély sokszög záródású lett és a mennyezet is hálós boltozatot kapott. A külső támpillérek is ekkor épültek, és ekkor került befalazásra a korábbi kőoltár darabja.

A 17. századi átalakításkor épült a torony, és valószínűleg ekkor lettek a falba építve az adományozók neveit tartalmazó kövek az 1614-es dátummal (galéria). A templom melletti pellengér is 17. századi (galéria).

A templomot 1773-ban barokk stílusban teljesen átalakították. A szentélyfreskó a pozsonyi Pálffy-palota mennyezetét is festő bécsi Josef Pichler alkotása.

1910-ben a templom alatti kriptában eltemetett Esterházy Antal és Esterházy Mihály grófok holttesteiért özvegy Esterházy Mihályné pereskedett Esterházy Károllyal, az uradalom akkori birtokosával.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor