Csetnek vára

Domonkos bán  fia Bors comes halála után IV. Béla 1243-ban az Ákos nemzetségből származó Máté fia Fülöpnek (Nagykemlék várát védte meg a tatároktól) és Detrének adományozta a területet, hogy azon várat és kolostort építsenek. Csetnek "Chitnek" néven szerepel az oklevélben. A területek kétszeri, 1318. és 1320. évi felosztása következtében az eredeti birtoktest két részre szakadt, Detre unokái a birtokok megosztása után a Csetneki és Bebek családokra váltak szét.  Csetnek 1328-ban I. Károlytól korponai városjogot kapott, heti vásár tartásának kiváltságával.

A Csetnekiek a mezőváros uraiként 1378-ban I. (Nagy) Lajostól pallosjogot,  1432-ban Luxemburgi Zsigmondtól várépítési engedélyt kaptak. A szlovák és magyar kutatók is kutatók az utóbbi oklevél alapján feltételezik, hogy a vár már a 15. században felépült, de az oklevelek csak oppidumként említik Csetneket a 16 század második harmadáig. Mivel Csetnek a család birtokközponja volt, ahol reprezentatív templomot is építettek, feltételeznünk kell egy esetlegesen megerősített nemesi kúriát a településen. Ez esetleg a most ismert vár helyén is lehetett, de régészeti kutatás hiányában ezt nem lehet kijelenteni.

Csetnek a vashámoraival a fegyvergyártás szempontjából is fontos volt, itt gyártották a csetneki szakállas puskákat és még a Rákóczi-szabadságharc alatt is kardokat gyártottak itt a kurucoknak.

1556 telén Dominics Gáspár murányi kapitány levelei alapján Bebek György emberei a csetneki megerődített templomban gyülekeztek, és november 28-án megtámadták Murányt. A támadók vereséget szenvedtek,  a murányiak elfogták a török kapitányt és 60 orrot vágtak le az elesettekről. Négy zászlót is zsákmányoltak.  November 30-án a murányiak bosszúból megtámadták Bebek György embereit a csetneki templomban, de nem tudták elfoglalni. Bebek két emberét és egy törököt levágtak, valamint 33 lovat zsákmányoltak. Felmerül a kérdés, ha a vár ekkor állt volna, akkor miért a templomban gyülekeztek és védekeztek Bebek emberei? 1556-ban I. Ferdinánd elkobozta Csetneki László birtokait, köztük Csetneket és Dobsinát is. 1563-ban a Haditanács jegyzőkönyvei szerint a Bebek családnak Szendrő várán kívül saját jövedelmeiből kellett ekkor még Szádvárt, Krasznahorkát, Putnokot, Pelsőcöt, Gombaszöget és Csetneket (Granitz Flecken und Castel) ellátnia, amit békeidőben meg is tudtak tenni. Bebek György halála után Csetneket  előbb  a Horvát, majd a Bakos család szerezte meg, de általában több birtokosnak is része volt itt.

1576-ban a pozsonyi országgyűlés Csetnek vára tárgyában a felső magyarországi kapitánytól vár információt, a melynek alapján meg fogja fontolni, vajjon az ország érdeke a várnak fenntartását vagy lerontását követeli-e. 1577-ben azt mondja a Haditanács, hogy Szepes vármegyéhez parancsot kell küldeni, hogy építtesse fel Csetnek várát. Egy feljegyzés szerint a vár tüzérsége ekkor 3  falkonet és 25  gátpuska volt.

Révay Ferenc 1588-ban jelentést írt a magyaroroszági várak állapotáról. Szerinte Csetnek fontos vár, mely közel fekszik az ellenséghez, és nélküle Szepes megyét el tudná foglalni a török. Viszont nem elég erős, ezért pénzt kellene biztosítani a tulajdonosoknak, hogy befejezhessék a megkezdett munkákat. ("Castellum Chetnek hosti admodum vicinum, et ita utile regao, ut nisi inde hostes arcerentur, brevi totus comitatus Scepusiensis Turcis dediticius futurus esset, et ita quoque versus Yiennam intercluderetur, nunc per dominos terrestres eiusdem loci nobiles de Chetnek muro cingitur, qui instantissime petunt subsidium, ut opus coeptum finire possent, neque abs re futurum putamus, si ex gratuitis laboribus ali quantum pro tempore ad fabricam illius deputaretur, cura sit magni momenti, neque satis bene munita.")

1615-ben a Görgeyeknek is volt a várban részük, ekkor Görgey István a várban lévő részét nővérének zálogosította el. 1636-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem is részbitokosa volt, 1643-ban a Szárayak itteni részéről van adat. 1666-ban csetneki várában hunyt el utód nélkül  osgyáni Bakos Gábor szendrői főkapitány, birtokai a a Királyi Kamarára szálltak. 1667-ben Thököly Zsigmond szerzi meg egy részét  felesége, Monoki Zsuzsa révén. Egy 1683-as összeírás szerint Apafi Miklós csetneki részbirtokát feleségére, Széki Teleki Annára, valamint fiukra Apafi Györgyre hagyja. Az Apafiak és Rákócziak 1/3 - 1/3 arányban voltak birtokosok Csetneken.  A várról részleteket is közöl az összeírás: "a kapun bemenve, jobb kéz felől való szegeket kerekded bástya ..." A vigyázó bástyán egy nagy tarack és három szakállas állt, "melyek a kastély oltalmára valók". A várkastély közepén lévő épület alatt pince volt. A sütőház alatt volt a 6 ló elhelyezésére alkalmas istálló. A palánkon belül, a várárok melltt veteményes volt.

1685-ben Csetneken még volt császári katonaság, a csetneki és szendrői kapitányok Miskolc mellett megverték Thököly egy kisebb csapatát áprilisban. Az ebben az évben készült összeírás Apafi - Rákóczi részbirtokként említi, és azt ís leírja, hogy Thököly kurucai felgyújtották. 1703. december 7-én Gyöngyösi István gömöri alispán a csetneki várból kelteztet levelet Telekesy püspöknek. A várnak nem volt különösebb szerepe a harcok alatt, 1711-ben még voltak lakható részei, de nagy része romos volt.

1900 környékén az akkori tulajdonosa, Sárkány Gyula részben helyreállítota és a családja itt lakott a II. világháború végéig. 1940-ben az egyik saroktorony leégett, 1945-ben a harcok alatt súlyosan megsérült. 1974-75-ben falkutatást végeztek a várban, melynek eredményeként a szakemberek mindenképpen 1432 után épültnek mondták, de pontosabb meghatározásra nem vállalkoztak.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor